Weinhardt Attila

2015. november 25. 11:36 | Weinhardt Attila

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.

2015. november 17. 05:10 | Weinhardt Attila

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.

2015. november 09. 15:02 | Weinhardt Attila

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

2015. november 06. 10:44 | Weinhardt Attila

Idén még nem fizetett ki ennyi pénzt a magyar állam

A szeptemberi 225 milliárd forintról októberben 236 milliárd forintra gyorsult tovább a 2007-2013-as EU-támogatások havi kifizetési üteme - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. A friss szám egyúttal idei rekordot is jelent és a tavalyi "halvány gyenge" októberi szám alapján jó előjel az év végi hajrához. Utóbbira szükség is lesz, hiszen számításaink szerint 8 Operatív Programban (ebből 7 ROP) még mindig csak 88-91% körüli a kifizetés aránya a becsült rendelkezésre álló kerethez képest. Márpedig összesen 2 hónap van arra, hogy az unós projektek szállítói leadják számláikat a magyar hatóságoknak, különben a később érkező számlákra már nem lehet kifizetéseket teljesíteni. Az eddigi teljesítmény és az idén év végére várható kifizetési hajrá összességében továbbra is abba az irányba mutat, hogy csak minimális lesz a forrásvesztés, ha egyáltalán lesz, ugyanis vannak a rugalmas pénzfelhasználást segítő technikák.

2015. október 26. 11:05 | Weinhardt Attila

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak

A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.

2015. október 11. 12:11 | Weinhardt Attila

Miért lehet jó Pest megye darabolása? - Három látványos ábra

Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.

2015. október 06. 15:00 | Weinhardt Attila

Félmillió menekült: ezt kell tennie Európának

"A migráció nem csak egy maroknyi EU-tagállam felelőssége, hanem egész Európáé. Szükséges a szolidaritás a tagállamok között a probléma megoldásához." - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marianne Thyssen a már több mint félmillió európai menekült kapcsán. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja rámutatott, hogy az uniós tagállamoknak legkésőbb kilenc hónapon belül lehetővé kell tenniük a menekültek számára a munkaerőpiaci hozzáférést. Az uniós biztos meggyőződése azonban az, hogy minél hamarabb történik ez meg, annál jobb mind a menekülteknek, mind a befogadó társadalomnak. Elmondása szerint sok a magasan képzett menekült, igaz szintén sok az olyan, akinek alapvető írás- és olvasási nehézségei vannak, amelyet mind-mind figyelembe kell venni az emberek integrálásakor. Írásos interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio angol és magyar oldalán.

2015. október 06. 10:22 | Weinhardt Attila

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

2015. október 05. 16:30 | Weinhardt Attila

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.

2015. október 05. 05:50 | Weinhardt Attila, Bán Zoltán

A rezsicsökkentés márpedig élni fog!

Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.

2015. szeptember 30. 20:04 | Weinhardt Attila

Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A régi uniós ciklus kifutásával jókora lassulás várható a Magyarország által kifizethető EU-támogatásokban jövőre, az állami beruházásoknál erőteljes lassulásra figyelmeztet a jegybank, közben pedig nyakunkon a Volkswagen-botrány és a kínai gazdaság növekedésének lassulásáról se feledkezzünk el. Mindez nem túl szép 2016-os GDP-növekedési kilátásokat vetít előre, ami egyúttal felveti azt is, hogy esetleg a kormánynak is lépnie kell a kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Nem zárható ki, hogy ebben rövidesen tisztábban látunk majd.

2015. szeptember 26. 11:37 | Weinhardt Attila

Itt a nagy hír: óriási összeg zúdul most Magyarországra

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

2015. szeptember 25. 05:50 | Weinhardt Attila

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

2015. szeptember 24. 17:24 | Weinhardt Attila

Óriási EU-pénzről beszélt Lázár - Mi a háttér?

A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.

2015. szeptember 21. 05:40 | Palkó István, Weinhardt Attila

Bankok nélkül nem megy: így osztja szét a kormány az új EU-pénzeket

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

2015. szeptember 16. 16:56 | Weinhardt Attila

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

2015. szeptember 16. 10:19 | Weinhardt Attila

750 milliárd a tét: nem egymással, hanem az idővel küzdünk

"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."

2015. szeptember 15. 13:53 | Weinhardt Attila

Kidobhatunk 80 milliárdnyi EU-pályázatot a kukába?

A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.

Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.

2015. szeptember 11. 11:00 | Weinhardt Attila

Hogyan dönt az MNB? - Az EU-pénzek miatt sem mindegy

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

2015. szeptember 08. 20:08 | Weinhardt Attila

Itt a bejelentés! Tényleg elindul az MFB hálózatának felállítása (2.)

Megjelent kedd este a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Portfolio múlt heti értesülésével összhangban rögzíti, hogy az MFB Zrt. egy legalább 400 településből álló értékesítési hálózatot építsen fel, és amelyhez a kormány eldöntötte, hogy brüsszeli iránymutatás hiányában is elindítja a közbeszerzés kiírását. A cél az, hogy az MFB Zrt. ezen hálózaton keresztül juttassa el a hitelkonstrukcióit, illetve a visszatérítendő EU-s forrásokat a kedvezményezetteknek. A Miniszterelnökség közleménye szerint "a jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit."