A megkérdezettek fele még úgy is támogatná az atomfegyverek fejlesztését, ha ez a nyugati katonai támogatás végét és szankciókat jelentene Ukrajna számára.
A közvélemény-kutatást a Budapesti Memorandum 30 éves évfordulójára készítették. A megegyezés szerint Kijev átadta Moszkvának a szovjet időszakból megmaradt atomfegyver-készleteit, cserébe Oroszország garantálta Ukrajna területi épségét. Moszkva azonban megszegte a szerződést, amikor 2014-ben elcsatolta a Krímet, majd 2022-ben további négy ukrán megyét.
A memorandum aláírásakor, 1994-ben még csak az ukrán lakosság egyharmada támogatta, hogy tartsák meg az atomfegyver-arzenált.
A jelenlegi ukrán vezetés azt állítja, nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy atomfegyvert fejlesszen, az egyetlen valós biztonsági garanciának pedig Ukrajna NATO-tagságát tekinti.
Egy másik, nemrég készült felmérés szerint
az ukrán lakosság 47 százaléka támogatja Ukrajna NATO-tagságát még azzal a feltétellel is, ha az országnak területekről kell lemondania
– írja az Ukrajinszka Pravda. Ez 14 százalékos növekedés 2023 júniusához képest.
A megkérdezettek 36 százaléka nem hajlandó úgy csatlakozni a NATO-hoz, hogy területeket kelljen átadni Oroszországnak.
55 százalék szerint Ukrajna számára a legjobb biztonsági garancia a NATO-csatlakozás. 12 százalék azt mondta, a legjobb opció a semleges státusz nemzetközi biztonsági garanciákkal körülbástyázva.
Ugyanebben a felmérésben arról is megkérdezték az ukránokat, hogy milyen integrációs utat kövessen hazájuk.
69 százalék mondta azt, hogy az EU-csatlakozás lenne a követendő út – 2013 óta a legmagasabb ez az arány az ukrán lakosságban.
18 százalék szerint semlegesnek kéne maradni, és mindössze 1 százalék volt azon a véleményen, hogy a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióhoz kellene csatlakozni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
