Hetek óta intenzíven gyengül a dollár az euróval és a forinttal szemben is, így sokan kérdezgethetik a nyaralási csúcsszezon kellős közepén, hogy meddig tarthat még ez a sorozat. A grafikonok alapján benne lehet még a mozgásban 1-2%-os további dolláresés, ami azt jelenti, hogy a 252 körüli zónát megnézheti a dollár/forint árfolyam, de onnan esélyes, hogy újra elpattan.
Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.
Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája. A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen (pozitív és negatív) ösztönzőkkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez.
A menekültválság kezelésére is lehessen jelentős uniós forrásokat költeni, közben pedig az EU-pénzek visszatartásával a politikai mellett anyagi nyomást is lehessen helyezni a renitens tagállamokra - ez a két fő vonal rajzolódik ki abból a minap kiszivárgott német stratégiai dokumentumból, ami a 2020 utáni újabb uniós költségvetés kereteit vázolja fel. Bár sok részlet még nem ismert, a német álláspont is változhat, a brüsszeli alku pedig még messze, mégis érdemes egy gyorsértékelést adni: nem tűnik annyira drámaian rossznak a 2020 utáni időszak a magyarországi EU-támogatások szempontjából. Ha csak területi alapon gondolkodunk a jövőről: a szegényebb magyarországi régiókba például ömölhetnek az EU-s milliárdok, Nyugat- és Közép-Dunántúl fellélegezhet, és Budapest is bizakodhat.
Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.
Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.
"Komoly problémát látunk abban, hogy a banki kockázatvállalás talán túlzott mértékben kezd nőni. ... Ha a kockázati feltételekben ebbe az irányba megy tovább a piac, az akár rendszerszintű problémákhoz is vezethet" - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Császi Róbert. A Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint bár valóban rengeteg féle forrást el tudnak érni most a vállalkozások, de az nem egészséges, ha egy cég "nem a saját és a piac által diktált ütemezés szerint valósítja meg a beruházásait, hanem azért, mert rendelkezésre áll egy forrás". Ő úgy látja, hogy bár az MFB Pontok hálózata hoz új vállalati ügyfeleket, de nem lesz nagy hitelpiaci átrendeződés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hálózatban elérhető uniós kombinált termékekben hitelrész is van, amit vissza kell fizetni, így a fejlesztés megtervezéséhez már a folyamat elején érdemes banki szakértő segítségét igénybe venni.
A beazonosítható számlák 54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak meg - derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói, hiszen a megye ugyanebben az időszakban csak alig több mint 300 milliárd forintnyi EU-pénzt nyert.
Ha szigorú szemmel vizsgáljuk, akkor a március végéig megjelent összes EU-pályázatnak csak a 46,5%-a szolgál közvetlen gazdaságfejlesztési célt, ha viszont kicsit lazábban nézzük, akkor 53,9%-ra ugrik az arány, azaz kicsit még mindig elmarad a kormány a sokszor hangoztatott 60%-tól. Mivel utóbbit a 7 éves uniós keretre vállalta a kabinet, így ehhez viszonyítva már 48,1%-55,8%-ra javulnak az arányok, ráadásul még mindig van lehetőség a számok feljebb tornászására.
Évi 50-60 millió forintnyi támogatást kaphatnak 5 éven át azok a kutatók, akik a világ bármely pontján megállnák a helyüket, de Magyarországot választják - mondta el az új kutatási kiválósági program hátterét a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a közel 1 millió eurónyi támogatás "vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is", de nem lesz könnyű elnyerni, ahogy a bő 80 milliárd forintos keretből gazdálkodó hazai Innovációs Alap támogatásainál is további szigorításra, előzetes helyszíni ellenőrzésre lehet számítani. Pálinkás szerint "kemény feladat lesz", de sikerülhet évente átlagosan 7 milliárd forintnyi kockázati tőkét kihelyezni a gazdaságba a Hivatal szakmai felügyeletével felállított alapból.
Jövőre minden eddiginél több, 2418 milliárd forintnyi EU-támogatást tervez kifizetni a kormány, de arra az esetre is felkészült, ha - egy friss kormányzati figyelmeztetéssel összhangban - valamiért elakadnának a kifizetések Brüsszel felől, derül ki a kedden közzétett 2018-as költségvetési törvénytervezetből. A terjedelmes anyagba szó szerint beleírták, hogy a kormány a 7 évre szóló EU-pénzek döntő részét el akarja költeni 2018 végéig, ami így jövőre 13%-os beruházás- és 4,3%-os GDP-növekedést váltana ki. Arra, hogy mi hajtja majd ezután a magyar gazdaságot, egyelőre csak néhány utalást találunk az anyagban: a 2022-ig terjedő nagyszabású útépítési program mintegy felét már hazai költségvetési forrásból tervezi finanszírozni a kormány és emellett lesz még néhány nagyberuházás, mint például a paksi bővítés, illetve néhány budapesti fejlesztés.
Az a dolgozó is dupla, azaz 24 havi bért kaphat az idei munkája után négy minisztériumban, akinek semmi köze az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához és lebonyolításához - derül ki az újdonság egy friss kormányhatározatból. Eddig csak arról tudtunk, hogy a felpörgetett uniós kifizetésekért dolgozók akár 24 havi plusz juttatást is kaphatnak (tehát az idei munkájuk után összesen 36 havit), de a tárcák dolgozói közötti bérfeszültség csökkentő intézkedésről eddig nem volt szó. A büdzsé állapota lehetőséget teremt erre, ráadásul a pénz jelentős részét majd csak jövő év elején kell kifizetni. Van még más, rendkívül érdekes szabály is, amivel "két legyet üt egy csapásra" a kormány.
Az előnyös kereskedelmi megállapodás érdekében hajlandó lenne Nagy-Britannia befizetni az EU közös kasszájába azt a 17 milliárd eurót, ami a 2019. márciusi kilépés és a 2020. vége közötti időszakra esne - árulta el a brit tárgyalási stratégiát első kézből ismerő forrás a Telegraph-nak. Ha tényleg ez a brit kormány terve - ami akár már ma este kiderülhet az EU felsővezetőinek londoni tárgyalásai során - akkor ez remek hír lenne Magyarországnak is, mivel úgy tűnik, hogy mégsem lesz (akkora) költségvetési lyuk a 2014-2020-as ciklus utolsó harmadában, mint amire eddig csaknem tényként számított a magyar kormány. Emiatt tehát a Magyarország számára is fenyegető pénzügyi forrásvesztés is elhárulna.
A legkisebbtől a legnagyobb vállalkozások oktatási-képzési problémáin, munkahelyi feszültségein is tudnak enyhíteni azok a munkahelyi képzési EU-s pályázatok, amelyek a minap jelentek meg és május-júniustól adhatók be - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak Essősy Ákos. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda üzletfejlesztési igazgatója szerint bár az összesen 43 milliárd forintos keretösszegű pályázatok a szakmai képzés terén túl szigorúak, de mégis hatalmas lesz az érdeklődés irántuk, mert a cégek már legalább két éve várnak az ilyen típusú lehetőségekre. Úgy látja, hogy aki támogatást szeretne nyerni ezeken a felhívásokon, érdemes komolyan vennie a pályázatok összetett szabályrendszerét, és mielőbb nekilátni a tervek kidolgozásának.
A márciusi nagy pályázati meghirdetési hajrában annyi új uniós pályázat jelent meg (113 darab) Magyarországon, mint amennyi a megelőző négy hónapban összesen, ami új történelmi csúcs és ezzel már a 7 évre szóló kereten is túlfutott a megjelent pályázatok teljes keretösszege - derül ki az összegzésünkből. Az új pályázatok keretösszegénél (913 milliárd forint) nem sok hiányzott, hogy szintén új csúcsot lássunk, de közben az új nyertesek számában (bő 12 ezer) biztosan bekövetkezett ez. A pályázati kifizetések terén viszont nem hozott áttörést a március sem: bár a hónap végére már a 7 éves ciklus ötödére nőtt a kifizetett pénzösszeg, de ennek jelentős része még mindig nem szivárgott be a gazdaságba, főként amiatt, mert a közszférabeli nyerteseknél időigényes, mire a kiutalt előleget felhasználhatják.
Európa csak a tudományba és innovációba való minél több befektetéssel tud versenyezni a világban, így ha egy ország európai szinten is erős játékossá akar válni, költsön többet ezekre - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Robert-Jan Smits. Az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója abban bízik, hogy a mostani 7,8%-ról duplázódni fog a K+F-re szánt EU-pénzek aránya 2020 után. Úgy látja, hogy ennek elérésében segíteni fog a költségvetésért felelős uniós biztos is, aki bizonyára alaposan megrostálja majd az agrár- és strukturális támogatások rendszerét. A főigazgató azt mondta: meghívna minket egy üveg drága borra, ha tudunk olyan tagállamról, amely a Brexit után hajlandó lenne többet befizetni a közös kasszába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal projektindító rendezvényére Budapestre érkezett főigazgató hétfőn ellátogatott a Közép-Európai Egyetemre is, ahol hatalmas aggodalmat tapasztalt és ő sem értette, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás pontosan miért született a sok EU-pénzt is elnyerő intézmény ellen.
Két olyan kormányhatározat is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amely fontos információkat tartalmaz az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó uniós Operatív Programokról. Az egyik határozat még a régi, 2007-2013-as ciklust érinti és kiderül belőle, hogy nagy valószínűséggel milliárdos büntetésekre bólintott rá a kormány azért, hogy le lehessen zárni pénzügyileg a két régi programot. A másik határozat immár az új, 2014-2020-as ciklusra vonatkozó humánprogramban kezdeményez hivatalos módosítást, ami azért is érdekes, mert mostanra már a 7 évre szóló keret 102%-ára kiírta a pályázatokat az illetékes hatóság.
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.
Könyvajánló a nyárra: a háború és a béke kíméletlen szabályainak értelmezése kínai szemmel.   Itt a nyár...
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
Egyszerű, könnyen skálázható, fenntartható és még esztétikus is - így lehetne jellemezni azt az innovációt, amellyel...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
