Azzal, hogy ma délelőtt átvitte a 361,7-es szintet az euró a forinttal szemben és így a magyar fizetőeszköz új öthavi mélypontra bukott, új helyzet van a bankközi forintpiacon. Megnéztük hát gyorsan, hogy mit üzen a technikai elemzés.
Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.
A jelentős túlerőben lévő ellenféllel szemben nekünk is tennünk kell valamit, hogy megijedjenek tőlünk és komolyan vegyék a kéréseinket a kereskedelmi tárgyalásokon, azaz nekünk is ki kell tennünk a fegyverünket az asztalra, mert az EU már kitette – gyakorlatilag ezzel indokolta hétfő esti parlamenti alsóházi beszédében Boris Johnson kormányfő azt, hogy miért kéri a képviselők támogatását ahhoz a belső piaci törvényjavaslathoz, ami nyíltan megsértené a januárban ratifikált uniós kilépési megállapodást. Az első parlamenti akadályt egyébként komolyabb gond nélkül vette is a törvényjavaslat, de az igazi teszt majd jövő kedden lesz. Összességében az látszik, hogy a britek az asztalra kitett brit fegyver mellett is törekszenek a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére az EU-val. Erre nagyjából egyetlen hónap maradt, utána már a megállapodás nélküli januári kizuhanásra készülhetnek a felek.
Könnyen lehet, hogy utólag visszanézve a szeptember 10-i dátum úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, mint az a nap, amikor valójában eldőlt, hogy átfogó kereskedelmi megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság 2021. január elsején az EU-ból. Azért még nincs minden veszve, van esély a megegyezésre, de egyre kevesebb, mert a brit kormány tegnap kimondta, hogy a belső piaci törvényjavaslatot az EU ultimátuma ellenére sem akarja visszavonni szeptember végéig, sőt egy újabb bizalomromboló törvényjavaslatot is készít, így mindezekre hivatkozva október eleje-közepe körül bemutathatja a piros lapot az EU a briteknek. A brit kormányt közben felbátoríthatja, hogy haladjon tovább a no-deal Brexit útján, mert az első nagy kereskedelmi partnerként ma délelőtt sikerült összehoznia a brit-japán kereskedelmi alku elvi kereteit.
A Brexit négy éve tartó tragikomédiájának új és döbbenetes szintje az, hogy a brit parlamentben egy kérdésre nyíltan kimondta a brit kormány minisztere, hogy meg akarják sérteni a nemzetközi egyezményként és törvényként funkcionáló uniós kilépési megállapodást és a szerda délután közzétett belső piaci törvényjavaslat tényleg ezt tartalmazza. Egy több évszázados jogállamban ez elég erős húzásnak számít, ami mögött nyilván Boris Johnson kormányfő nagy taktikázása áll. A nyílt törvénysértést lehetővé tevő javaslat miatt azonnali hatállyal lemondott a brit kormány vezető jogásza, ma hathetes mélypontra esett az angol font a dollárral szemben, és záporoznak az elítélő és józanságra buzdító nyilatkozatok az ír, francia, német és belga fővárosokból. Mivel ez a brit húzás az EU-brit tárgyalások összeomlásához is vezethet, a Fitch Ratings most már alapeseti forgatókönyvnek mondja azt, hogy nem lesz kereskedelmi megállapodás a két fél között, azaz januártól jöhet a hard-Brexit. Közben az Egyesült Királyság felbomlásának veszélyére figyelmeztetnek a walesiek és a skótok, mert az új törvényjavaslat az ő autonómiájukat is jelentősen csorbítaná.
A koronavírus-járvány itthoni második hulláma mellett jól láthatóan el akarja kerülni a kormány a gazdaság újbóli részleges leállítását, azaz az országos szintű, átfogó és szigorú korlátozások újbóli bevezetését. Ezért az utóbbi napokban egyre több olyan hír érkezett, amely az élet különböző területein szelektív szigorítások életbe lépéséről szólt. Az alábbiakban néhány példával irányítjuk rá a figyelmet erre a gyakorlatra a pénteki Kormányinfo előtt.
A koronavírus-járvány itthoni második hullámának augusztus végi berobbanásával az elvégzett tesztek napi száma közel egyharmaddal ugrott a tavaszi csúcs fölé és az elvégzett tesztek sorozatban ötödik napja 5% feletti pozitív eredményt hoznak, ami a WHO-nál már az egyik fontos küszöbérték átlépését jelenti – derül ki a Portfolio vizsgálataiból. Az egyre több pozitív teszteredmény pedig nyilván egyre több kontaktszemélyt is jelent, akik jelentős része hatósági házi karanténba kerül, így az ő számuk a tavaszi csúcspontnál már szintén egyharmaddal több.
A „kört kell négyszögesíteni” az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése során, hiszen a magyar kormány miatt egymással összeütköző elvárások vannak és ez a vita jelenti most a legnagyobb veszélyt a koronavírus miatti helyreállítási alap elindulására – ismerte el a Reuters mellett öt másik hírügynökségnek egyszerre adott interjújában pénteken Charles Michel, az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.
Addig nem ratifikálja a magyar parlament a koronavírus-válság enyhítésére létrejövő uniós helyreállítási alap szabályrendszerét, amíg a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nem egyeznek meg az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének lehetőleg minél gyengébb változatáról – ezt a zsarolásnak is beillő feltételt fogalmazta meg a magyar kormány az uniós tagállamok és az EP felé a Bloomberg információi szerint. Mivel az EP négy legnagyobb frakciója a minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert követeli és az ő jóváhagyásuk is kell a büdzsé rajtjához, miközben az Európai Bizottság még ebben a hónapban kijön a minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági vizsgálatával, garantált, hogy erről a témáról hatalmas viták lesznek a következő hónapokban, amelyek a 2021 utáni magyarországi EU-s pénzeket alapvetően érintik.
Három főbb ok miatt szerdán új öthavi mélypontra bukott a forint az euróval szemben 359-nél, így megnéztük, hogy mit üzennek a grafikonok, meddig eshet a forint. Az egyik technikai elemzési megközelítés szerint benne van a levegőben, hogy új történelmi forintmélypontot látunk a következő hónapokban.
A délelőtti hullámvölgy után délután határozottan gyengülni kezdett a forint az egyébként is jó formában lévő euróval szemben. A forint esése mögött az MNB elnökének hétfői üzenete mellett az is szerepet játszhat, hogy a régiós devizák is gyengültek kicsit.
Hetek óta nem lehetett pontosan tudni, hogy a tagállamok szintjén végül mekkora támogatási összegekben állapodtak meg az EU-csúcson a vezetők annál az eszköznél, ami a koronavírus miatti helyreállítási alap legnagyobb tétele, de most a német parlament egyik dokumentumában felbukkant a számsor. Amellett, hogy ezt bemutatjuk, rögtön megvizsgáljuk azt is, hogy ez mit jelent az egyes országok gazdasági méretéhez, fejlettségi szintjéhez képest és azt is tisztázzuk, hogy mik a szabályok a pénz elosztása terén. Az biztos, hogy a magyar kormány háza táján sürgősen ki kell találni, hogy mire költsük ezt a hatalmas pénztömeget, igaz számos megkötés már eleve meghatározza az irányokat.
Európa növekedési élmezőnyéből hirtelen a legnagyobb visszaesést elszenvedők közé került a második negyedévi GDP-adatok alapján Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek ennek a legfőbb okai. Négy ilyen főbb okot azonosítottunk, ami a koronavírus-járvány által okozott válságot ennyire méllyé tette, de egyúttal meg is nyitja az utat afelé, hogy ha enyhül a járványveszély, akkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tudjon ebből kilábalni.
Ami március elején még csak miniszterelnöki előrejelzés volt, miszerint idénre „kampec” a külföldi turizmusnak Magyarországon, azóta már ténnyé vált, de nemcsak idehaza, hanem a magyarok kedvelt külföldi nyaralóhelyein is. Mindez pedig már most euró tízmilliárdokban mérhető gazdasági károkat okozott a turizmusnak és a hozzá kapcsolódó rengeteg ágazatnak. Mivel a turisták legnagyobb európai küldő országaiban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban többhavi csúcsra ugrott a napokban az új fertőzöttek száma, miközben főleg a spanyol, de a görög járványhelyzet is romlik, a nyár második felére remélt turisztikai élénkülés csak nagyon halványra sikerülhet Európa-szerte.
Bár a koronavírus-járvány miatti korlátozások nagy részét már feloldotta a kormány Magyarországon, de továbbra is az látszik, hogy a magyar lakosság óvatos és négy ok miatt összességében nagyobbat fog esni idén a lakossági fogyasztás, mint amekkora fogyasztási sokk 2008-ról 2009-re érte a magyarokat – mutat rá átfogó elemzésében a Fitch Solutions.
A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
Tavasszal nagyon nagy volt az érdeklődés a Piacvezérelt KFI pályázat iránt, ezért „terveink szerint szeptemberben újra megnyitjuk majd”, már a tervezőasztalon van a kiírás – árulta el a Portfolio-nak adott interjúban Birkner Zoltán. A pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta: teljesen nyitott lesz ez a pályázati kör is, és felhívta a figyelmet a folyamatosan nyitva álló KKV Start Innováció című kiírásukra is, amelyen „egy-egy jó ötlet megvalósításához 10-20 millió forintot lehet elnyerni, egyszerűsített pályázati formában”. Az elnök minden érdeklődő céget arra biztatott, hogy „merjen újítani, merjen pályázni”, hiszen 60%-os támogatást kaphat fejlesztési elképzeléséhez. Azt is elárulta, hogy a koronavírus-válság miatt felállított kutatási alapjukból finanszírozott projektek „mind jól teljesítenek, például a koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult Favipiravir gyógyszer magyarországi gyártása is ilyen”.
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Könyvajánló a nyárra: a háború és a béke kíméletlen szabályainak értelmezése kínai szemmel.   Itt a nyár...
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
Egyszerű, könnyen skálázható, fenntartható és még esztétikus is - így lehetne jellemezni azt az innovációt, amellyel...
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson... 
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
