• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273
Itt a nagy lehetőség a gyorsan növekvő cégeknek, de néhány dologra oda kell figyelni

Itt a nagy lehetőség a gyorsan növekvő cégeknek, de néhány dologra oda kell figyelni

Egy különleges pályázati kiírás jelent meg a Magyar Multi Programban, amelynek segítségével a kiemelkedően teljesítő cégek minden olyan fejlesztési igényt megpályázhatnak, amelyet egyébként nem tudnának megtenni ilyen nagy összegben, vagy ilyen összetetten – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Décsi András. A PMG Hungary Kft. pályázati igazgatója rámutatott, hogy az akár 2,5 milliárd forintnyi feltételesen vissza nem térítendő forrás elnyeréséhez vezető út kulcsfontosságú lépése az előminősítés, és több tanácsot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy erre hogyan érdemes felkészülnie a cégeknek. Décsi András bemutatta azt is, hogy konkrétan mely pontokon változott lényegesen a Magyar Multi Program az előző két pályázati körhöz képest és a mostanra jelentősen lazított szabályrendszer mellett is megfogalmazott még szakmai javaslatokat, amelyeket érdemes megfontolni a kiíróknak, hogy még több cég tudjon indulni a forrásért.

Jobban kezelte a koronaválságot az eurózóna, mint az Egyesült Államok? – Látványos ábrákat mutatunk

Jobban kezelte a koronaválságot az eurózóna, mint az Egyesült Államok? – Látványos ábrákat mutatunk

Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.

Európa gyenge láncszeme: még lehet talán két nyugodt évünk

Európa gyenge láncszeme: még lehet talán két nyugodt évünk

Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.

Jöhet a 340-es euró, de akár a 315-ös is

Jöhet a 340-es euró, de akár a 315-ös is

A forint hetek óta erősödő trendben van és a Magyar Nemzeti Bank keddi döntései további lendületet adtak neki, így 2,5 havi csúcsra ért a szerdai kereskedésben az euróval szemben. Megnéztük, hogy mit üzen ebben a helyzetben a technikai elemzés.

Rengeteg pénzt küldött Brüsszel a kormánynak az új vita kirobbanása óta - Ez hogyan lehetséges és mi várható?

Rengeteg pénzt küldött Brüsszel a kormánynak az új vita kirobbanása óta - Ez hogyan lehetséges és mi várható?

A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.

Miért ijedt meg a piac a Fed üzenetétől és mi várható?

Miért ijedt meg a piac a Fed üzenetétől és mi várható?

A koronavírus-járvány újbóli erősödése és néhány vártnál gyengébb makroadat már egyébként is törékennyé tette a fejlett részvénypiaci hangulatot, és a Fed szerda esti kamatdöntési jegyzőkönyvének üzenete, miszerint már idén elkezdődhet az eszközvásárlási program visszafogása, csak „rátett erre egy lapáttal”. Mindezek hatására az amerikai, majd ázsiai, illetve európai részvénypiacokon intenzív esés kezdődött, a menedékkeresés jegyében pedig kilenchavi csúcsra erősödött a dollár, a fejlett piaci hosszú kötvényhozamok süllyedtek. De miért ijedt meg ennyire a piac és mi várható a Fed-től? Ezt foglaljuk össze röviden az eseményeket tágabb kontextusba helyezve.

Ősszel megszülethet a megállapodás az EU-pénzekről, de Brüsszel belátásán múlik a menetrend

Ősszel megszülethet a megállapodás az EU-pénzekről, de Brüsszel belátásán múlik a menetrend

„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.

Kellene a pénz Brüsszelből, de feltételeket szabott a kormány a helyreállítási terv tárgyalásaihoz

Kellene a pénz Brüsszelből, de feltételeket szabott a kormány a helyreállítási terv tárgyalásaihoz

Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.

Megvan a fontos döntés a globális adóminimumról – Még nagyobb nyomás alá kerül Magyarország

Megvan a fontos döntés a globális adóminimumról – Még nagyobb nyomás alá kerül Magyarország

„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.

Kéthavi mélypontra ütötték a forintot a kamatemelési ígéretek mellett is – Merre tovább?

Kéthavi mélypontra ütötték a forintot a kamatemelési ígéretek mellett is – Merre tovább?

A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.

Felkorbácsolta az MNB a kamatemelési várakozásokat, mi lesz a forinttal?

Felkorbácsolta az MNB a kamatemelési várakozásokat, mi lesz a forinttal?

Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.

Kitört az uniós pályázati láz Magyarországon: hatalmas kiírások jelennek meg futószalagon

Kitört az uniós pályázati láz Magyarországon: hatalmas kiírások jelennek meg futószalagon

Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje” is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.

Fontos részletek derültek ki a globális adóminimumról, aminek egyik fő gáncsolója Magyarország lehet

Fontos részletek derültek ki a globális adóminimumról, aminek egyik fő gáncsolója Magyarország lehet

A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.

Összejöhetne akár a 6 millió beoltott is, de még így is milliók szaladgálnának valós védettség nélkül

Összejöhetne akár a 6 millió beoltott is, de még így is milliók szaladgálnának valós védettség nélkül

Bár csütörtökre elérhette az elsőre beoltottak köre az oltásra valaha regisztrálók táborát, elvileg mégis előfordulhat az, hogy az oltottak 5,227 millió fős mostani tábora idővel 6 millió főre emelkedjen. Ez azonban biztosan jóval lassabb ütemű emelkedés lesz, mint az utóbbi hetekre jellemző napi 35 ezer fős oltási tempó. Alábbi cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy jelenleg hogyan állunk az átoltottság terén nemzetközi viszonylatban és azokat a lehetséges társadalmi csoportokat is azonosítjuk, amelyek köréből még jelentkezhetnek oltásra az emberek. Összességében azt látjuk: bár elméletileg meg lehetne a 6 millió beoltott, de egyelőre mégis az a valószínűbb, hogy az oltottak tábora valahol 5,5-6 millió fő között megáll a nyáron, azaz több millió (oltás szempontjából) védtelen ember járhat-kelhet majd az utcákon. Számukra egy esetleges újabb járványhullám fokozott kockázatot jelent, és közben a 60% körül megálló átoltottság/társadalmi védettség még mindig elmarad attól a virológusok által kívánatosnak mondott 70-80%-os szinttől, amely mellett már a járványt valóban megnyugtatóan magunk mögött hagyhatnánk.

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.

EU-pályázaton indulnál?  - Íme, a legfontosabb szabályok

EU-pályázaton indulnál?  - Íme, a legfontosabb szabályok

A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus itthoni tényleges elindulásának, az első pályázatok közelgő meghirdetésének egyértelmű jele, hogy megjelent az egész 7 éves időszak egyik alapjogszabálya, a források felhasználásának rendjét rögzítő kormányrendelet. A közel 100 oldalas jogszabály alapján úgy tűnik, hogy a kormányzati ígéretekkel összhangban gyökeres újítások, változások nem lesznek az új ciklusban, igaz például lényeges, hogy eltűnnek az „apró” keretösszegű pályázatok és bejöhet a képbe a pályázati források felhasználásánál kötelezően megnyitandó pénzintézeti projektszámla, ami megkönnyítheti a forrásfelhasználás szabályosságának ellenőrzését, illetve ennek az EU felé való alátámasztását is.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio Blogger
Ricardo

A szabadság irodalma

Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility