Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Már néhány héttel ezelőtt, július elején megbillent a forint, majd az utóbbi napokban valami hasonlót látunk. Közben az euró-dollár és a régiós devizák alig mozdultak, vagyis ismét alulteljesítő a forint. De minek köszönhető ez, ha a jegybank a vártnak megfelelő döntést hozta kedden? Elkezdtek aggódni hirtelen a befektetők a magyar kamatvágások miatt? A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntései még tartogathatnak izgalmakat a forint számára is.
40 milliárd forintos méretű, kínai hátterű, naperőmű fejlesztés kezdődik Magyarországon Tokaj térségében – szúrtuk ki a Hong Kong-i tőzsde oldalán a kötelező közzétételek között.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
Miután múlt pénteken uniós bírósági perrel fenyegette meg a magyar kormányt az Európai Bizottság a szénexportot korlátozó szabályok miatt, hétfő éjjel az egyik kormányrendelettel csendben rögtön eltörölte azokat, amely szabályokat egyébként tavaly nyáron hangosan kommunikált a kabinet.
Bár a gáz- és áramárak nagyot estek az elmúlt hónapokban, a német vegyipar még az energiaintenzív ágazatok közül is igencsak kilóg lefelé a hanyatló teljesítményével és rendelésállományával, ami átfogó nehézségekre utal, és egyúttal az egész német gazdaságot magával ránthatja a lejtőn idén – mutat rá friss elemzésében a Commerzbank. Ralph Solveen vezető elemző emiatt azt vázolja, hogy a német gazdaság az idei második félévben újra recesszióba kerülhet, miután éppen csak kezdett kimászni a gödörből.
Arról adott ki csütörtökön este közleményt a Nemzeti Hatóság, hogy a radikálisan megváltoztatott lakossági napelemes pályázathoz élesítették az adminisztrációs és elszámolási felület is, igaz nagyon oda kell figyelni, mert van olyan feladat, amelyre csak néhány napos határidő áll fent.
A legfrissebb adat szerint már átlépte a 80%-ot Európában a gáztárolók töltöttsége, és Magyarországon is 70% felett jár, rendkívül gyors ütemben emelkedve, az igazán lényeges fogyasztásarányos töltöttség terén pedig a harmadik legmagasabb aránynál járunk 44% felett, ami sokkal magasabb, mint a tavaly ilyenkori 28% és az elmúlt tíz év 32%-os átlaga – derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.
Megjelent múlt szombaton a Paks II.-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán. A Portfolio információi szerint a Paks II.-vel kapcsolatos finanszírozási szerződés módosítása a napokban a Magyar Közlönyben is megjelenik majd, és az itthoni publikáláshoz képest 30 napunk lesz egyben rendezni ezeket a tételeket egy új orosz intézmény felé, hiszen a hitelt eddig folyósító orosz állami bank nyugati szankciók hatálya alatt áll. A finanszírozási szerződésben ezek mellett számos egyéb kisebb-nagyobb technikai módosítás is történt, amelyek egyrészt egyszerűsítették a projekt finanszírozási-elszámolási keretrendszerét, másrészt beépítettek olyan elemeket is, amelyek az esetleges további nyugati szankciókra igyekeznek felkészülni.
Amilyen gyors volt a múlt héten a forint esése, olyan gyorsnak tűnik a hétfői mozgás alapján az erősödés is, így megnéztük, hogy most mit üzen a technikai elemzés az árfolyamgrafikonok alapján.
Rengeteg keserves és örvendetes tapasztalatot is szereztünk az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomja során, amióta alállomás építő cégből eljutottunk odáig, hogy az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektjénél, a mezőcsátinál, is fontos munkákat végeztünk el – osztotta meg a tanulságokat a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Németh Csaba. A Forest-Vill Kft. ügyvezetőjével a további magyarországi naperőmű-építési kilátásokról, a velük járó villamosenergia rendszerbeli kihívásokról, a különféle okos, digitális megoldásokról, a szakképzett munkaerő hiányáról és a pótlására tett erőfeszítések irányairól is beszélgettünk. Szóba került az is, hogy a nagy külföldi ipari cégek magyarországi betelepülése miatt is szükségessé váló hálózatfejlesztések milyen komoly üzleti kilátásokat vetítenek előre a következő évekre, amely mellett a nemzetközi, közel-keleti piacra belépés eddigi eredményeit is megosztotta velünk a szakember.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Szokatlan időpontban, hétfőn, június 19-én délelőtt 10:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő állnak a kamerák elé - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap délelőtti közleményéből. Az eseményről a Portfolio szokás szerint élőben tudósít.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
Az áprilisi radikális pályázati módosítások után, amelyekhez minisztériumi közlemény is társult, a napokban újabb fontos fejlemények történtek a lakossági napelemes pályázatnál – ezúttal azonban csendben. Mindössze egy rövid közlemény jelent meg az uniós helyreállítási forrásból megvalósuló pályázat dedikált aloldalán, amely azt foglalta össze, hogy a már 35 ezer nyertessel rendelkező pályázatnál milyen esetekben fogadják el, ha az eredeti vállalásoktól eltérő műszaki tartalommal valósítják meg a beruházást.
Az egy hónapja bejelentett 400 milliárd forint helyett 482 milliárd forintos gyárberuházást hajt végre Debrecenben a kínai Eve Energy Co. Ltd. vállalat magyarországi egysége, az EVE Power Hungary Kft. – legalábbis ez derül ki a kínai anyacég csütörtöki közleményéből, amit a kínai tőzsdén hozott nyilvánosságra.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a lehetségesnél jóval kevésbé használjuk ezt ki, amin változtatni kell, és ennek a hosszú útnak még csak az elején járunk – hangsúlyozta a Budapest Geothermal Energy Summit konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ezzel összefüggésben Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletei Hatóságának elnöke azt árulta el, hogy az új törvényi keretek óta felrobbant a geotermikus projektek piaca Magyarországon, hiszen az elmúlt 3 hónapban több, mint 70 ilyen projektre adtak be engedélykérelmet a hatósághoz. A miniszter és az elnök egybehangzóan azt hangsúlyozta az eseményen, hogy az energiaszuverenitás érdekében minél nagyobb mértékben és minél hamarabb ki kell használni a geotermikus energia adottságait Magyarországon.
Hat fontos energetikai csapdahelyzet van ma Magyarországon, amelyek közül a rezsicsökkentési rendszer a legnehezebben megoldható, mert miközben rendkívül érzékeny politikai téma, aközben borzasztó kárai is vannak, amelyek például nehezítik az orosz gázról való leválásunkat is – mutatott rá minapi előadásában Pletser Tamás.