Most akkor mi a helyzet az EU-s pénzekkel? - Örülhetünk?
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
Elindult ma, november 30-án, a nap- és egyéb erőművek, illetve a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási igényeire vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás -jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak. A Portfolio információi szerint sietnie kell az újabb nap- és egyéb erőműépítésben gondolkodó beruházóknak, mert az eljárás 20 napig lesz nyitva. Az is lényeges, hogy a gyorsítósáv, tehát a garantált csatlakozási időpontnál hamarabbi csatlakozás azoknak is megnyílik, akik a szeptemberben zárult első közzétételi eljárásban naperőműre kaptak csatlakozási jogot, és technológiaváltással nem időjárásfüggő megoldásra váltanak.
A Portfolio úgy tudja, hogy már csak a magyar kormány válaszára van szükség ahhoz, hogy a horizontális feljogosító feltételek által blokkolt kohéziós források egy része felszabaduljon. Brüsszeli forrásaink szerint a 13 milliárd eurónyi, más jogállamisági eljárások által nem blokkolt rész 75 százalékának, vagyis 10 milliárd eurónak a kifizetése indulhat meg hamarosan. Magyar részről az Igazságügyi Minisztériumot sürgetik, amely tudomásunk szerint egy technikai jogszabálymódosításra kényszerül.
A szerda hajnali kereskedésben csaknem négyhavi mélypontra esett a dollár az euróval szemben 1,1010-nél, illetve négyhavi csúcsra ért a forint a zöldhasúval szemben 342 környékén. Emiatt megnéztük röviden, hogy mit mutat a technikai elemzés, és milyen szintekre érdemes figyelni.
Összesen 182,4 millió euróval csökkentette a kormány az elővárosi HÉV-vonalak korszerűsítésére szánt uniós helyreállítási források keretét, és ezzel párhuzamosan új intézkedésként 253,6 millió eurót biztosít Budapestnek villamos- és trolibusz projektekre – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap elfogadott magyar helyreállítási tervben. Az átcsoportosítási döntés tudomásunk szerint jórészt azért született meg, hogy biztosan befejeződjenek a fejlesztések 2026 nyaráig, különben nem lehet azok költségét elszámolni Brüsszel felé. Mindezzel egy hosszú, bizonytalan időszak végére került pont, mert egyrészt a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-vonalak korszerűsítése meg kell, hogy történjen 2,5 év alatt, másrészt a budapesti közösségi közlekedésben is komoly fejlesztésekre van meg a fedezet.
A kormány módosította a bölcsődei férőhelyek számának növelésével kapcsolatos brüsszeli vállalását, és most már azt vállalja, hogy 519 férőhellyel több, összesen 3984 új férőhelyet hoz létre országszerte 2025 végéig – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap jóváhagyott módosított helyreállítási programban. Összesen 146 millió euró forrást ad a brüsszeli testület arra, hogy döntő részben új ingatlanok megépítésével és férőhelyek kialakításával a kisgyermekes anyukák minél nagyobb aránya vissza tudjon menni a munka világába.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
Rendkívüli bejelentést tett a Budapesti Értéktőzsdén az MVM Zrt., ugyanis jelentős méretű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizet november végéig az idei nyeresége terhére egyedüli részvényese felé, praktikusan az állami költségvetésbe. A befizetést nagyrészt az eredményes külföldi működés teszi lehetővé. A szokatlan lépés érdemben segítheti az elszaladt költségvetési hiány idei lefaragását, illetve a reptérvásárlási tervek megvalósítását, hiszen a GDP mintegy 0,4%-áról van szó.
Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a dinamikus árképzési lehetőség bevállalásával a kormány gyakorlatilag kinyitja az ajtót a lakossági rezsicsökkentés átalakítása előtt, amiből sok háztartás akár jókora pénzügyi előnyhöz is juthat az átlagfogyasztás feletti résznél, ha éppen akkor fogyaszt több áramot, amikor az nagyon olcsó. Fontos, hogy ez egy választási lehetőség lesz azok számára, akik okosmérővel rendelkeznek, amelyből 816 ezer darab kiosztását finanszírozza az Európai Bizottság a most elfogadott teljes helyreállítási programban.
A Portfolio ma délelőtt megírt információival összhangban valóban jóváhagyta ma az Európai Bizottság a magyar kormány által módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervet, és így előleg kifizetés címén közel 1 milliárd eurónyi forrást kap majd meg Magyarország – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
Megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül a települések határától és így háromszorosára nőhetnek majd a szélerőművi kapacitások az országban – jelentette be az Inforádió Aréna című műsorában szerda este Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is elárulta, hogy a lakossági rezsicsökkentési rendszer fogyasztási szabályai az egész jövő év során változatlanul fennmaradnak, és a januárban induló lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban háromfajta kategória lesz. Azt is bejelentette, hogy januártól az egész országban egységessé válnak a vízdíjak a vállalkozásoknak és az intézményeknek, ami források átcsoportosításával is jár, de egyúttal megteremti a lehetőséget a víziközmű hálózat átfogó rekonstrukciójára is. A tárcavezető felfedte azt is, hogy dolgoznak egy szivattyús tározós erőmű tervein, amelynek keretében a megtermelt zöld áramot a két tó közötti vízmennyiség mozgatásával lehet majd tárolni, illetve felhasználni.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Döbbenetesen erős volt a vételi érdeklődés a mai magyar államkötvény aukciókon, sőt a 10 éves papír esetén nem is találtunk példát még hasonlóra se az elmúlt évtizedből. Ami azonban még ennél is kirívóbb: példátlanul sok kötvényt adott el az ÁKK a meghirdetetthez képest, ami azt jelzi: valamire nagyon kell a pénz.
November elejére 5500 MW fölé ugrott a magyarországi naperőművek beépített kapacitása – derült ki a MAVIR friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy idén az első tíz hónapban együttesen már közel 1500 MW-tal nőtt a kapacitás, „így szinte teljes bizonyossággal több mint másfélszeresen múlja majd felül a tavalyi rekordévben elért gyarapodást” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium a csütörtöki Facebook-posztjában.
Hajnalig gyúrták egymást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács delegációi és végül megállapodtak az energiaszektorra vonatkozó szigorúbb metánkibocsátási és nyomon követési szabályrendszerről – derült ki a Tanács sajtóközleményéből. Az új szabályoknak globális hatása lesz, hiszen 2030-tól az EU-ba importált, viszonylag magas metánintenzitású amerikai, orosz és algériai földgázra is maximális értékeket írnak elő.
A keddi kulcsfontosságú határidő után a jelek szerint zavartalanul jön az orosz gáz a Török Áramlaton át Bulgáriába, onnan pedig Magyarország irányába, noha az orosz Gazprom állítólag nem fizette ki a bolgár energetikai hozzájárulást. Ez egyelőre kedvező hír a szerb és a magyar ellátásbiztonság szempontjából, igaz közben érkezett egy erőteljes figyelmeztetés Magyarországnak Brüsszelből az orosz leválás témájában.
Lejárt az orosz Gazprom számára a bolgár energetikai hozzájárulás befizetésének határideje, így ma kiderülhet, hogy milyen irányt vesz az ügy, ami magyar kormányzati reakciók alapján súlyosan veszélyezteti a Bulgárián át vezető orosz gázszállításaink biztonságát. A Portfolio több, mint féltucat szakértő forrással beszélt a napokban a lehetséges forgatókönyvekről, és ezek alapján továbbra is benne van a pakliban, hogy a kommunikációs zaj mellett zavartalanul folytatódnak az orosz gázszállítások a Török Áramlaton át, és akár az is, hogy leállnak a szállítások. Utóbbi, főleg ha tartósan így maradna, alapvetően érintené a magyar földgázellátás jövőjét. Jól jelzi a kormányzati aggodalmakat, hogy információink szerint a múlt pénteki Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzsön is tárgyalták az ügyet, illetve Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter többféle uniós jogsértés miatt kötelezettségszegési eljárást sürgetett Bulgária ellen, különben Magyarország perre megy az Európai Unió Bíróságán még az év vége előtt.
Nem akarjuk likviditási válságba sodorni a bolgár gázhálózatok üzemeltetőit, ezért kizárólag a hálózatot használó importőröknek kell megfizetnie a 20 levás energetikai hozzájárulást, ha orosz gázt importálnak Bulgáriába, vagy továbbítanak az országon keresztül – ez a lényege annak a múlt péntek esti bolgár parlamenti törvényjavaslatnak, amit a Portfolio szúrt ki.
Még néhány hetet várnia kell az árampiaci szereplőknek a 2024. évi rendszerhasználati díjak mértékéről szóló energiahivatali határozatra, illetve az ipari erőművi csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi eljárás meghirdetésére – derült ki a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
