Az ukrán villamosenergia rendszerüzemeltető pénteken azt közölte, hogy ma 35851 megawattóra áramot fog importálni a szomszédos országokból, ami új történelmi csúcsnak számít, és Magyarország is érzi ezt.
Az elmúlt napokban történelmi csúcsra ugrott Magyarország nettó áramexportja Ukrajna felé, mert az orosz támadások miatt kiesett ukrán energiatermelést óriásira pörgetett importból kénytelenek fedezni, és közben a nyári melegben felfutott az ukrán villamosenergia igény is. Mindez júniusban azt eredményezte, hogy az Ukrajnával szomszédos országok közül messze Magyarország exportálta a legtöbb áramot keleti szomszédunkba; és ez a hőségben várhatóan még hetekig így marad. Még a felpörgetett uniós áramimport sem elég azonban ahhoz Ukrajnában, hogy meg lehessen úszni a naponta sok órás áramszüneteket, amelyet országszerte éreznek az emberek. A szorult helyzetbe került ukránokon jórészt azért tudunk segíteni, mert az összekapcsolt európai árampiac részei vagyunk, és mindez kapóra jön például a magyarországi naperőmű tulajdonosok egy kis részének is, akik a nagykereskedelmi piacon értékesítik a villamos energiát.
Csekély volt a gázkereskedői érdeklődés a Románia felől Magyarország irányába történő, megnövelt gázszállítási kapacitásokra a csanádpalotai határkeresztező ponton, így a minap megrendezett kapacitásaukciókat lezárta és törölte a két ország gázhálózat üzemeltetője – derült ki az FGSZ és a Transgaz közös közleményéből.
Orosz helyett azerbajdzsáni gázt szállítana Ukrajna a jövő évtől a saját tranzitvezetékein, és erről, illetve egyéb lehetőségekről már zajlanak az egyeztetések – ezt a fontos bejelentést tette a Bloombergnek adott szerdai interjúban Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szavai afelé mutatnak, hogy Magyarország kisebb, évi 1 milliárd köbméteres, hosszú távú orosz gázvásárlási szerződését át kellene írni, és ez megerősíti a Portfolio múlt heti elemzését, amelyben azt vázoltuk, hogy hamarosan széteshet a magyar-orosz gázvásárlási struktúra jelenleg ismert formája. Frissítés! Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök interjúja megjelent, az orosz miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta: Oroszország 2024 után is kész szállítani orosz gázt Ukrajnán át az EU-ba, ha meg tudnak erről állapodni az ukránokkal.
Különösebb hírverés nélkül átírták a napokban a 2021 végén indult lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat végrehajtásának határidejét, illetve a projektek fizikai befejezésének szabályrendszerét – vette észre a Portfolio.
Jelentős az esélye annak, hogy a jelenlegi magyar-orosz gázszállítási struktúra szétesik a következő hónapokban a Gazprom elleni választottbírósági ügyhalmaz következményeként – mondta el a Portfolio-nak két megbízható, a témára rálátó szakmai forrás. Egy harmadik szakértő pedig azt jelezte, hogy már el is indult a háttérben a mozgolódás - például Törökországban - arra, hogy ezt a nagy változást kezelni lehessen. Egy negyedik forrásunk az orosz-ukrán trazit jövőre tovább élésének egyik fontos jeléről adott információt. Fontos, hogy még ha tényleg szét is esik a magyar-orosz gázszállítási keret jelenleg ismert formája, akkor is eljutna hozzánk az orosz gázmolekula, csak más együttműködések, és esetleg más útvonalak segítségével. Éppen ezért a fenti forgatókönyv egyelőre nem jelentene érdemi kockázatot a magyar ellátásbiztonságra, és egyébként is az elmúlt évtized legmagasabb szintjén áll a magyar gáztárolók töltöttsége. Emellett az oroszon kívüli gázellátási együttműködéseink, illetve az eddig megtett óvatos diverzifikációs lépéseink is segíthetnek átnavigálni egy turbulensebb gázpiaci környezetet. A gázpiaci kilátásokról, diverzifikációról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, részletek és jelentkezés itt.
Egy varsói bírósági döntés miatt bő egy hónapja a lengyel Orlen arra figyelmeztette a magyar állami MVM gáznagykereskedő vállalatát, a CEEnergy-t, hogy több, mint 350 millió eurót lefoglalhat a magyar cég Gazprom felé indított pénzátutalásából, hogy a saját követelését érvényesítse az orosz céggel szemben – tudta meg a Reuters. Gázpiaci kilátásokról, diverzifikációs és ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
Egy minapi szlovák törvénymódosítás elhárította azt a veszélyt, hogy a nagy szlovák közműszolgáltató SPP pénzátutalását, eszközeit lefoglalják a Gazprom elleni uniós választottbírósági perek végrehajtása során – gyakorlatilag ezt a nyugtató célzatú közleményt tette ma közzé az SPP.
A hétfőn elfogadott 14. oroszellenes uniós szankciós csomagban egy önálló fejezet rögzíti, hogy a Paks II. projektre semmilyen uniós szankció nem vonatkozik, és a szankciómentesítési eljárás is megszűnt, így ez a kettő fejlemény nagy lehetőséget jelent az uniós hátterű beszállítók számára a projektben való részvételre – mondta el a Portfolio-nak adott rövid nyilatkozatban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre kijelentette: a friss uniós döntés alapján gyakorlatilag biztosra veszi, hogy a Siemens Energy teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségét a Paks II. irányítástechnikai rendszerének leszállítására. Egy iparági forrásunk szintén úgy látja: elhárult az a veszély, hogy a német exporthatóság esetleg blokkolná az engedély kiadását a Siemens Energy felé az irányítástechnikai rendszer leszállítására; és arra is rámutatott: a kettős felhasználási célú technológiák engedélyezési eljárásában példátlan lenne a két uniós tagállam közötti technológiaátadás blokkolása.
A magyar kormány öt energetikai projektre kért támogatást a brüsszeli Modernizációs Alapból, amelyek közül az Európai Bizottság végül hármat hagyott jóvá 76,8 millió euró (mintegy 30 milliárd forint) összegben, így két távfűtési projektre, és az energiaközösségek fejlesztésére kapunk pénzt az uniós kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt forrásokból – jelentette be ma a Bizottság. Fontos, hogy ez egy teljesen különálló uniós alap a kohéziós és a helyreállítási forrásoktól, és így nem is érinti ezt az alapot a Magyarország és a Bizottság közötti jogállamisági vita, illetve a folyósítási feltételrendszer.
A német Uniper orosz Gazprommal szembeni hatalmas kártérítési igénye izgalmas helyzetet teremtett a minap a régiós földgázpiacon, az MVM Csoport friss részesedésvásárlása az azerbajdzsáni gázmezőben viszont inkább nyugtató hatású a magyar gázellátás biztonsága szempontjából. E két fejlemény apropóján összeszedtük, hogy milyen forrás- és útvonal diverzifikációs lépéseket tett már meg az MVM, mint a magyar gázpiac legnagyobb importőre, és milyen lehetőségei vannak/lehetnek középtávon a gázpiaci diverzifikáció terén. Ezek együtt kulcsfontosságúak az egész ország ellátásbiztonságának szempontjából. A gázpiaci diverzifikáció is szóba kerül a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet regisztrálni.
A nyár elejére mindent egybevetve már csaknem 6500 megawattnyi naperőmű üzemelt Magyarországon, mert az ipari és háztartási méretű (HMKE) erőművek együttesen 6050 MW kapacitása mellett immár 436 MW-ot tesz ki a saját célra termelő erőművek (SCTE) kapacitása – mutatott rá pénteki Facebook-posztjában a helyzetre az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy gyorsan terjed Magyarországon ez a különleges energiaellátási forma (SCTE), hiszen tavaly év végén még 408 MW-nál járt ez a szám, amely olyan ipari méretű erőműveket takar egy-egy gyár telephelye mellett, amely nem táplál be a közcélú hálózatba, hanem az adott gyár igényeit igyekszik lefedni, és így megspórolja a rendszerhasználati díj kifizetését. Frissítés! Cikkünk előző verziójában februárra 260 MW-ot írtunk, tévesen, az azóta közzétett MAVIR statisztika pontosította ezt. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Jelentős változások várhatók a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyek jórészt a naperőművek által leadott menetrendek pontosabb betartását célozzák komoly pénzügyi ösztönzők segítségével; a fő cél az, hogy a villamosenergia rendszer optimálisabb működése mellett az ipari energiafogyasztókra hárított terhek mérséklődjenek – hangzott el a MAVIR szerdai iparági fórumán. Egy harmadik, még nagyobb horderejű esetleges változtatás témája is szóba került, mégpedig az, hogy a KÁT-os naperőművek a negatív áramáras környezetben is termelnek és így megkapják a garantált támogatást, amely komoly terheket okoz az ipari energiafogyasztóknak. Kiderült, hogy a MAVIR-nak van már javaslata ennek a helyzetnek a kezelésére, és már meg is osztotta a jogalkotóval, igaz a potenciális változások iránya, tartalma nem hangzott el a fórumon. A készülő változtatást bizonyára tűkön ülve várják a KÁT-os naperőművi termelők, és a téma a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján is szóba kerül majd, amelyre itt már lehet regisztrálni.
Bejelentette szerdán a német energiaszolgáltató Uniper, hogy felmondja az orosz Gazprom Exporttal fennálló hosszú távú gázvásárlási szerződését, és több, mint 13 milliárd eurós kártérítést követel az orosz céggel szemben. Mindez nagy jelentőségű fejlemény, hiszen jogi értelemben egy fél évszázados kapcsolat szakadt meg a két cég között, és komoly tovagyűrűző hatásai lehetnek arra a tucatnyi egyéb választottbírósági eljárásra is, amely jelenleg zajlik az uniós energiaszolgáltatók és az orosz cég között, és amely fejleményekre Magyarországnak is figyelnie kell. A mi régiónk következő hónapokbeli orosz gázellátásával kapcsolatos kérdőjelek miatt ugrottak ma a gázárak.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy gond nélkül újraindul az egyhetes éves karbantartás után a Török Áramlat gázvezetéken a gázszállítás, amely útvonalat korábban a magyar kormányfő a magyar gazdaság ütőerének hívott.
A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
A tavaly rekordszintűre ugrott adózott eredmény láttán a magyar állam végül nem 309, hanem 324 milliárd forintos osztalékot vett ki az MVM Zrt.-ből a 2023-as üzleti év alapján, a plusz 15 milliárd forintos osztalékot június végéig kell befizetnie az államkasszába a cégnek, igaz még ezután is marad neki 178 milliárd forint eredménytartaléka, ami számos célra kapóra jöhet – derült ki a Portfolio vizsgálatából, illetve az MVM sajtóválaszából.
Az elmúlt egy hétben figyelemre méltóan nagyot esett a forint, amely mögött fundamentális okot nem találtunk, piaci hangulati elemet, illetve technikai elemzési tényezőt is csak gyengét. Éppen ezért körbe kérdeztünk a piacon, hogy mi lehet a magyarázat. Kiderült, hogy banki-piaci szakértői körökben is sokan vakarták a fejüket, de említettek olyan tényezőket, amelyek együtt megmagyarázhatják az esést. Szerdán egyébként már határozott forinterősödés zajlott le, ami arra utal, hogy átmeneti esési hullámot láttunk.
Mielőtt ma leállt a magyar gazdaság ütőerőnek nevezett Török Áramlaton a gázszállítás Magyarország felé az éves karbantartás miatt, csúcsra járt a Szerbia felőli gázimportunk – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Az oroszok Ukrajna felé régóta azonos napi gázmennyiséget küldenek, így a két megmaradt nagy vezetéken együttesen napi 90 millió köbméter körüli orosz gáz érkezett mostanában az Európai Unió határaira. Ez éves szinten mintegy 50%-os emelkedést jelent, de a háború kitörése előtti időkhöz képest továbbra is drasztikus, 70% feletti zuhanásról beszélhetünk.
A Paks II. Zrt. az ötéves időablakon belül, már egy évvel a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedése után megkezdte az atomerőmű építéséhez szükséges építési előkészítési munkálatokat, amit a Portfolio információi szerint akkoriban az illetékes hatóságok felé írásban is jelzett, így a környezetvédelmi engedélye változatlanul hatályban van.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
A hőskorban megalkották az első tőzsdeindexet, aminek a legnagyobb hibája az volt, hogy nem vette figyelembe a cégek...
Egyre inkább érik 21 éves autónk cseréje, így elkezdtem felmérni a piacot és a lehetőségeinket, amely tanulságát...
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
