Turzó Ádám Pál

2014. július 01. 11:28 | Turzó Ádám Pál

Nesze neked, pénzügyi rezsicsökkentés - Ez az eredménye

Kevesebb POS-terminál, kevesebb elfogadóhely, kevesebb bankkártya, kevesebb számla, több ATM. Velősen összefoglalva így alakult az idei első negyedév a fizetési kártyáknál, vélhetően részben az ingyenes készpénzfelvétel hatására. Még szerencse, hogy az érintésmentes bankkártyák és POS-terminálok arányában dinamikus növekedés volt látható, így legalább a kártyás fizetési technológia fejlődéséről beszélhetünk. Azért pánikra nincs ok: egy kisebb, de hatékonyabb infrastruktúra is képes lehet jól kiszolgálni a kártyások igényeit. Reméljük, csak pillanatnyi megtorpanásról van szó.

2014. június 20. 11:09 | Turzó Ádám Pál

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

2014. június 10. 12:54 | Turzó Ádám Pál

Ezt üzeni az MNB a Bitcoin-hívőknek

A virtuális pénzek kockázatosak, szabályozatlanok, visszaélések áldozatául eshetnek az ezeket használók - véli az MNB. A jegybanknál nem tartják reálisnak, hogy áttörést hoznak a fizetésekben, de legalább nem kívánják a Bitcoin és társaik halálát. Ez ugyanakkor nem sokat segít abban, hogy jogilag tisztázott, szabályozott környezetben terjedhessenek a virtuális pénzek Magyarországon.

2014. június 08. 07:00 | Turzó Ádám Pál

Fizetések: ennyire maradtunk le Európától

A hazai kártyás- és elektronikus fizetési szokások tavaly nem változtak lényegesen, ami egyben azt is jelenti, hogy továbbra is jelentős lemaradásban vagyunk Európához képest a területen. A lakossági fogyasztás csupán 13 százaléka zajlik elektronikusan, a számláinknak pedig alig negyedét fizetjük eképpen. Eközben az unióban közel háromszor magasabb mindkét arány. De nem mindenhol állunk ilyen rosszul: az átutalások területén hajszállal maradunk le uniós társainktól.

2014. június 06. 14:00 | Turzó Ádám Pál

Mutatjuk a számokat: ezen spórolnak a magyar bankok

A pénzügyi válság óta egyértelmű a trend az egész világon: a bankok ott spórolnak, ahol csak tudnak. A magyar bankoknál a marketingköltségeket fogták vissza leginkább, de az informatikai büdzséket is keményen visszanyesték. Az alkalmazottak bérezésén is meglátszik, hogy év végi bónuszokat már nem szívesen osztogatnak. Mutatjuk, hol és mennyit spóroltak a magyar bankok az utóbbi években.

2014. május 28. 10:57 | Turzó Ádám Pál

Így működött minden idők egyik legtrükkösebb csalása

Izgalmas elmélet hódít az interneten arról, mi zajlott valójában a világ sokáig legnagyobbként számon tartott Bitcoin-tőzsdéjén. Egy friss tanulmány szerint hatalmas átverést követtek el: automatikus kereskedési robotokkal ingyen vehettek Bitcoint, amit aztán drágán adtak el. Ez okozhatta a Bitcoin elképesztő árfolyamugrásait is, ráadásul feltételezések szerint mindezt bennfentesek, a tőzsde dolgozói hajthatták végre. A hamis tranzakciókkal ellopott összeg gyanúsan megegyezik azzal a 650 ezernyi Bitcoinnal (84 milliárd forint), aminek hiánya miatt csődbe ment a tőzsde. A tanulmány ma reggelre különös módon eltűnt az internetről, talán ez sem véletlen.

2014. május 01. 14:00 | Turzó Ádám Pál

Elárulta az MNB, miért kerül nemzeti kézbe a bankok rendszere

Az MNB tiszta vizet öntött a pohárba: a legnagyobb átutalási forgalmat bonyolító rendszer megvásárlása körüli pletykákra reagálva felfedte terveit. Három fő cél áll a felvásárlás hátterében: a monopolhelyzetben lévő "pénzügyi közmű" államosítása, az átutalási díjak csökkentése, és legalább 10-15 fejlesztési ötlet, amit ezentúl erőteljes szabályozás nélkül is véghez tudnak vinni. Utóbbiakról azonban egy 10 fős, banki képviselőkből álló testülettel is konzultának majd. Az is kiderült, hogy a Bankszövetség elővásárlási jogot kapott, és a Giro eladásától nem kell tartaniuk a bankoknak. A felsővezetés szándékának megfelelően sikerült elkerülni, hogy hatósági árszabályozással tegyék veszteségessé, így olcsóvá a céget. Az MNB úgy tartja, jó üzletet kötött. A témáról Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója nyilatkozott nekünk.

2014. április 30. 15:37 | Turzó Ádám Pál

Okosabban is lehet

Főleg azokon a területeken számíthatnak növekedésre az ICT-szektor szereplői, ahova uniós források érkeznek, de a pénzintézeti szektorban zajló konszolidációs folyamatok is generálnak projekteket. A Növekedési Hitelprogram beruházás-élénkítő hatásai még nem látszódnak a számokban, de hosszabb távon ez pozitív irányba változhat. A kormánnyal kiépített partnerségi megállapodás konkrét kölcsönös előnyeiről, a külföldi terjeszkedésről, nemrégiben lezárul konszolidációs gigaprojektjükről beszélt nekünk Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

2014. április 24. 14:05 | Turzó Ádám Pál

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?

Egy kézbe kerül a hazai átutalások legnagyobb rendszerének 10 évre visszanyúló, név szerint is rögzített tranzakciós adatbázisa. Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az MNB 9,5 milliárd forintért megveszi a 2013-ban 1,7 milliárdos profitot elérő, a rendszert üzemeltető Girót. A Portfolio.hu információi szerint a jegybank nagyon határozottan lépett fel a felvásárlás ügyében, a bankok nem mertek a jegybank akaratával szembemenni. Még azt se sikerült kiharcolniuk, hogy elővásárlási jogot szerezzenek. A BAR-listaként ismert, minden hitelfelvevő adatát tartalmazó KHR-t is szerették volna saját kézben tartani, de végül ez sem jött össze. Az MNB célja egyrészt az átutalási díjak csökkentése, másrészt az azonnali átutalás bevezetése lehet.

2014. április 11. 11:13 | Turzó Ádám Pál

A bankok is nyakig sárosak a szuperpénzes csődben?

Nem elég, hogy a legnagyobb Bitcoin-tőzsde becsődölt, és dollármillióknak inthetnek búcsút a befektetők, még bankok is belekeveredtek az ügybe. Egy svájci kiberbiztonsági cég nyomozói szerint több pénzintézet már jóval a csőd bejelentése előtt tudhatott a tőzsde várható bukásáról. Az érintett bankokról úgy tudni, hogy sok esetben nem írták jóvá a tőzsde számláira átutalt összegeket, eltitkolva ennek tényét az ügyfelek előtt. Vagyis úgy tettek, mintha a csőd után az ügyfelek keresztet vethetnének az átutalt pénzükre, pedig valójában a bankoknál parkol a pénz. Becslések szerint 120 millió dollár sorsa forog kockán.

2014. április 04. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Tíz izgalmas ábra a bankkártyákról: így fizetünk

A kártyás fizetések terjedése ellenére még mindig készpénzben fuldoklik Magyarország, az elmúlt évek tendenciáit alapul véve pedig ez még legalább egy évtizedig így is marad. Pedig a legújabb kártyás technológiák infrastrukturális alapjait rohamléptekben fektetik le a piac szereplői, ami az online vásárlások térnyerésével együtt felgyorsíthatja a felzárkózást a fejlett nyugathoz. A biztonságosságot tekintve már nem állunk rosszul, de így is több száz millió forintnyi csalásra derül fény évente. Tíz izgalmas ábrán mutatjuk be, mi történik a magyar bankkártyákkal.

2014. április 01. 13:18 | Turzó Ádám Pál

Varga piruláját már nem tudták kiköpni a bankok

A kondíciós listákban szereplő tételek alapján a bankok 100 százalékban áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, nekünk azonban kétségeink vannak afelől, hogy a teljes összeg befolyt a pénzintézetekhez. A bankok pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele ugyanis nem emelkedett annyival, mint amennyi illetéket be kellett fizetniük, ráadásul nőtt a teljes pénzforgalom is. A kormány nyáron egy huszáros támadással utólagosan az első négyhavi illeték kétszeresét, 75 milliárd forintot szedett be egyszeri pótadó formájában, amit már nem tudtak a bankok beárazni. Idén viszont már valóban a teljes összeget beszedhetik, feltéve, ha a szabályozók nem akadályozzák ezt meg.

2014. március 12. 13:50 | Turzó Ádám Pál

Már csak pár nap: nem lesz hitel az új törvénykönyv miatt?

Hamarosan változások tömkelege jön a hitelezés és a lízing világában, ugyanis az új Polgári Törvénykönyv számos ponton átírja a szabályokat. Új kamatszámítási módozatot vezetnek be a devizahiteleknél, és az új hitelek előtörlesztéséért sem lehet majd külön díjakat felszámolni. Mindezek mellett talán a legnagyobb változást az új hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer bevezetése jelenti, amelyet már most sok kritika ér. Szakértők szerint ugyanis trükközésre, csalárd bejegyzésekre kell felkészülniük a bankoknak, ráadásul a részletszabályok hiányában gyakorlatilag befagyhat a hitelfolyósítás és a Növekedési Hitelprogram is.

2014. február 18. 11:23 | Turzó Ádám Pál

Durva bedőlési arányt hozott a "devizahiteles csomag"

Miközben a kormány továbbra is lebegteti a devizahiteles csomagot, és a jogi helyzet tisztázására vár, a lakossági hiteleknél újabb rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya. 2013 végén a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások, ami az előző negyedév végi csúcshoz képest is 0,3 százalékpontos emelkedésnek felel meg. Az Európai Bíróság, a Kúria, az Alkotmánybíróság és a kormány négyesének döntésein múló devizahiteles csomagra várók szorított helyzetükben sorra fizetésképtelenné válnak, erre azonban minden bizonnyal az erkölcsi kockázat is rátesz egy lapáttal. A kiterjesztett árfolyamgát pedig úgy tűnik, továbbra sem hozza meg az elvárt eredményeket.

2014. február 10. 08:06 | Turzó Ádám Pál

Szenzáció: tech-óriás veszi meg a magyar sikersztorit

Felvásárolják a miskolci garázscégként még a kilencvenes évek végén elindult, mára több milliárd forintos árbevételű IND Groupot. A magyar céget egy globális pénzügyi technológiai óriás, a Misys szerzi meg. A vételár ismeretlen, azonban figyelembe véve a cég sikerességét és a szakmai felvásárlást, a vételár valószínűleg busás, nagyon könnyen meghaladhatja a 10 milliárd forintot, de az is elképzelhető, hogy a vége 20 milliárd forint felett lesz. A tranzakció vételárát azért is nehéz meghatározni, mivel jellegénél fogva valószínűleg magas a cég jövőbeli teljesítményéből fakadó kifizetés aránya. Az IND merész ötletekkel és bátor lépésekkel tarkított életpályája azonban nem ér véget ezzel, a társaság a Misys Digital Channels divíziójaként magyar menedzsmenttel és tudásbázissal működik tovább. A felvásárlás egyik mintapéldája annak, hogy a pénzügyi informatikai vállalatokért sorban állnak a globális szereplők.

2014. január 29. 06:35 | Turzó Ádám Pál

Támad a pénzügyi rezsidémon - Elverik a port a bankokon?

A bankellenes társadalmi-politikai hangulat feltüzelésének eszközét találta meg a kormány azzal, hogy az utóbbi napokban fenyegetések és ultimátumok sorát zúdította a bankokra az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán. Mint világosan látszik, a rezsiharc és ezen belül a pénzügyi rezsicsökkentés a választási kampány egyik fontos eleme. A baj ezzel azonban az, hogy az intézkedés alapjaiban véve elhibázott: szembemegy az elektronikus fizetések terjedésével, a szürkegazdaságot támogatja, és nem igazán hasznos a banki ügyfelek többségének sem. A bankokat ért kritika, miszerint ellehetetlenítik az ingyenes készpénzfelvételt, nem látszik megalapozottnak. Az viszont nem kétséges, hogy a pénzintézetek részben eddig is áthárították a kormányzati intézkedésekkel rájuk rótt terheket.

2014. január 28. 14:15 | Turzó Ádám Pál

Lejárt a pénztárcák ideje - Hamarosan mobillal vásárolunk

A vérbeli "geekek" által régóta várt érintésmentes mobilfizetés Magyarországon egyre közelebb áll az éles induláshoz, a MobilTárca pilotprogram már tavaly nyár óta tart. A jól használható, izgalmas alkalmazás technikailag jól működik, széles körű elterjedésének záloga azonban az érintésmentes POS-terminál hálózat minél gyorsabb növekedése. Az is fontos lesz, hogy hány bank csatlakozik még a programhoz, és hogy az indulásra melyik mobilokkal lesz kompatibilis a tárca. Ha már nem csak furcsa unikum lesz a mobilfizetés, akkor talán a kissé kínos pénztári élmények is elmaradnak majd. A Portfolio.hu is kipróbálta, milyen a tárca a gyakorlatban.

2014. január 27. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Megint egy bankóriás fenyegeti bedőléssel a pénzügyi rendszert

Egy közel félmilliárd dolláros alap január végén jár le, a terméket kibocsátó China Credit Trust vagyonkezelő tröszt azonban aligha tudja kifizetni a befektetőket. Ugyanis a magas hozamok ígéretével összeharácsolt pénzt egy csődközeli állapotba került kínai bányászvállalat kapta hitelként. A terméket a világ legnagyobb bankjának, az ICBC banknak a fiókjaiban értékesítették, a gigászi pénzintézet azonban egy fillért sem hajlandó fizetni a pórul járt befektetőknek. A kínai kormányzat eközben már arról tárgyal, hogyan lehetne megmenteni a befektetőket, és elkerülni a hivatalos kínai bankrendszer mellett fokozatosan felépült árnyékbankrendszer totális összeomlását.

2014. január 25. 16:10 | Turzó Ádám Pál

Felrobbantják a bankomat - Mi lesz az adatokkal?

A Lehel úti fiókrobbantás kapcsán biztosan sokak fejében megfordult, elszállhatnak-e ilyenkor az ügyfelek adatai. A kilencvenes években ugyanis még olyan esetekről is lehetett hallani, amikor egy villámcsapás miatt egy bankfiókban elveszett az összes ott tárolt ügyféladat. Másfél évtizeddel ezelőtt a természeti- vagy terrorkatasztrófák, tűzesetek is visszafordíthatatlan károkat okozhattak az ügyféladatbázisokban, mára azonban a modern technológiáknak és a szabályozói szigornak köszönhetően jóval kevesebb félnivalónk van. Egy bankfiók teljes megsemmisülése esetén is tovább működnek a banki rendszerek, az adatok pedig nem vesznek el. A központi banki rendszerek felhőbe költözése még várat magára Magyarországon, de külföldön már több pénzintézetnél elindultak ilyen projektek.

2014. január 06. 14:38 | Turzó Ádám Pál

Sokaknak fájhat a kiváltságosok ingyenes lakáshitele

A köztisztviselők és a szolgálati alkalmazottak lakásvásárlását a tervek szerint államilag támogatott, kamatmentes hitellel kívánja támogatni a kormány. A tárgyalások még folynak az otthonteremtési program részleteiről, egyelőre két változatról van szó: az egyik megkerülné a bankokat, a másikkal viszont akár jól is járhatnak a pénzintézetek. Abban viszont mindkét program megegyezik, hogy évente több tízmilliárd forintos állami tehervállalással jár. Vagyis az adófizetők pénzéből finanszíroznák egy szűk csoport hitelfelvételét úgy, hogy nem derül ki, miért részesítik előnyben éppen őket másokkal szemben. Ha például a 160 ezer érintett negyede 7 millió forintos, teljesen kamatmentes hitelt venne fel, az 20 éves átlagos futamidejű hiteleknél körülbelül évi 12 milliárdos kiadást jelentene az államnak.