Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 526

Fényévekre vagyunk a világ 10 legfejlettebb digitális országától

Magyarország 139 országból az 50. pozícióból indul neki a most következő, negyedik ipari forradalomnak, a digitális érettségünk régiós szinten közepesen jónak számít. A szlovákok, csehek, szlovének és lengyelek megelőznek minket, ugyanakkor a románok, horvátok mögöttünk állnak a World Economic Forum rangsorában. A rangsorban a fejlett országokhoz képest nagy a lemaradásunk, a tanulmány többek között a magyar oktatási rendszer gyengeségeit is kiemeli. Ez is csak egy újabb jelzés arra, hogy az informatikushiány problémáját minél hamarabb meg kellene oldani. De van, amiben kifejezetten jók voltunk.

A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom

A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.

Vesztésre áll Magyarország a készpénz elleni harcban

A magyar gazdaságban még mindig túl sok a készpénz, sőt, az elmúlt két negyedévben valamivel tovább nőtt a GDP-arányos készpénzállomány. Igaz, ez inkább a GDP-növekedés lassulása, és nem a forgalomban lévő készpénz dinamikus emelkedése miatt alakult így. A kormány bankkártyás tervei biztatóak, és a friss kártyahasználati statisztikák is a javulás irányába mutatnak. Igaz, a bankkártyás pénzforgalom növekedése valamivel visszaesett, a kártyás készpénzfelvételek pedig csak picivel emelkedtek.

Jön a kormány készpénzgyilkos fegyvere - A kisboltok örülhetnek, a bankok retteghetnek

Már a kormány előtt van a bankkártyás elfogadó terminálok telepítését támogató javaslat - mondta a Heti Válasznak Varga Mihály, az NGM minisztere. A javaslatban a kereskedőknek jó, a bankoknak rossz hír is szerepel: a kereskedői jutalékot is korlátoznák. A lépéssel a kisebb forgalmú kereskedők és a kártyabirtokosok járhatnak a legjobban, az viszont már kétséges, hogy a bankokat kompenzálja-e a növekvő kártyaforgalom a kieső bevételekért.

Félő, hogy a bankok a fintech cégek kiszolgálói lesznek

A bankok vagy a digitális fejlődés élére állnak, vagy idővel a fintech cégek kiszolgálóivá válnak. De azért van, amiben a bankok erősebbek, és szövetkezni is lehet a nagy szolgáltatókkal - véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A magyar bankoknál a digitális innovációra fordított összeg mindenütt növekszik, de nemcsak a fintech cégek miatt, hanem mert pénzügyileg is megéri erre költeni. Az Erste nemrég jött ki mobilbanki appjával, de már arra készülnek, hogy az anyabank új ökoszisztémáját vezetik be. Robottanácsadókról, mesterséges intelligenciáról és a digitalzáció miatti elbocsátásokról is kérdeztük a szakembert.

Megérkezett az alapszámla - De ki fogja használni?

Megjelent a kormányrendelet, amely a hazai bankokat egy teljesen új, szociális indíttatású alapszámla termék létrehozására kötelezi. Az uniós irányelv hazai implementálása miatt bevezetett szabály szerint havi legfeljebb 1575 forintért kínálják majd a bankok. Az alapszámla korlátozott feltételei ugyanakkor - egy kivételével - jóval olcsóbban, piaci alapon is megkaphatók. Akkor tulajdonképpen ki fogja ezt a csomagot használni?

Mi lesz, ha Kína tényleg összeomlik egyik pillanatról a másikra?

Kínában látszólag minden rendben van, kezelhető szinten az államadósság, a költségvetési deficit pedig még Európában sem számítana rossznak. Persze. A hivatalos adatok szerint. Ezzel szemben a nem hivatalos adatok szerint már 10-15 százalékos deficittel, kétszer nagyobb államadóssággal kellene számolni, az árnyékbankrendszer hatalmas kockázatokat rejt és még a biztosítóknál sincs minden rendben. Most akkor kell aggódni?

Meglopták az egyik legnagyobb tőzsdét, összeomlott a Bitcoin

A Bitcoin árfolyama nagyot zuhant a hírre, hogy közel 120 ezer Bitcoint, azaz nagyjából 65 millió dollárt loptak el a világ egyik legnagyobb Bitcoin-tőzsdéjétől, a kínai Bitfinextől. A kereskedést felfüggesztették, a nyomozás zajlik. Az MT Gox meghackelése óta nem volt ekkora sikeres hackertámadás Bitcoin-tőzsde ellen.

Összehozták a magyarok: 5 éves rekord a bankkártyáknál

A jó hír, hogy egyre többször és egyre többet fizetünk bankkártyával, több az elfogadóhely, miközben közel két év óta először csökkent a kártyás készpénzfelvételek értéke is az idei első negyedévben. Ráadásul még a bankfiókokban is valamivel kevesebb készpénzt vettünk fel. A rossz hír, hogy még mindig 1,8-szor több pénzt veszünk fel a kártyánkkal, mint amennyit vásárolunk vele. Hosszú idő után összességében némi bizakodásra adnak okot a friss statisztikák.

Jön az azonnali átutalás és a magyar kártyás rendszer

Elindult az azonnali átutalási rendszer megvalósításának projektje, a rendszer a menetrend szerint 2019 második felében indulhat el élesben - jelentette be az MNB a "Jelentés a fizetési rendszerről" c. tanulmány publikálása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. A kártyás fizetések száma és értéke gyorsuló mértékben nőtt az elmúlt néhány évben, így az európai átlaghoz képest mért lemaradásunkat is egyre gyorsabban dolgozzuk le. Ugyanakkor a számlák elektronikus befizetésénél még mindig fényévekre járunk Európától - derül ki a tanulmányából. A jelentésben újra világossá tették, hogy a Giro már komolyan vizsgálja a magyar kártyás elszámolási rendszer bevezetését, Bartha Lajos elmondta, ha pozitív döntés születik erről, akkor már jövőre elindulhat ez a rendszer. További érdekesség, hogy a bankok tavaly másfélszer több pénzforgalmi leállásról jelentettek, mint 2014-ben, és hogy a pénzforgalmi díjakon nem igazán emeltek a pénzintézetek.

Ordas nagy kamu az egész alternatív bankszektor?

A bankokat a P2P hitelezéssel riogató tanulmányok után egy ezekkel homlokegyenest ellentétes következtetésre jutó tanulmányt adott ki a Deloitte. Szerintük a bankoknak semmi félnivalójuk nincs az alternatív hitelezőként is emlegetett cégektől, mert ezek csupán az ultraalacsony kamatkörnyezet "szörnyszülöttei". Ha a bankok nem tesznek semmit, és a kamatok sem emelkednek, akkor is csak legfeljebb a hitelpiac 6 százalékát hódítják le tőlük, de valószínűbb, hogy 1 százalék alatt marad majd a részesedésük - jósolják.

A nagy száguldásból összeomlás jöhet a bankok ellenségeinél

Azok az emberek, akik a hitelboomok idején felveszik az olcsó hiteleket, könnyen bajba kerülnek, amikor keményebb idők köszöntenek be. Ezzel a problémával már századok óta számolnak és küzdenek a bankok, és ezzel kell az újabban már hitelezésben is utazó fintech cégeknek is szembenézniük. Csak nagy kérdés, hogy képesek lesznek-e erre, és hogy hogyan. Az üzleti modelljükből fakadóan ugyanis a jelek szerint sokkal jobban függnek a hitelezési aktivitástól, a csökkenő ciklusokba pedig bele is rokkanhatnak. Vagy elkezdenek bankként viselkedni.

Így nézhet ki a kormány készpénzkivégző csodafegyvere

A kormány 2016-2020-as konvergencia programjában már szerepel egy bankkártyás terminálok telepítését ösztönző lépés, amelynek a jövő évi költségvetésben az ígéret ellenére még híre-hamva sincs. Az NGM és a piac egyelőre hallgat a részletekről, de mégis sejthetjük, hogy mire számíthatunk. 2013 nyarán ugyanis egy kísérleti POS-telepítési program már lezajlott Fejér-megyében, és az akkori ígéret az volt, hogy majd az itt megszerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki az országos programot. Ennek költsége 6-8 milliárd forint lehet, és számításaink szerint segítségével akár már 2020-ban minden boltban lehetne kártyával fizetni. A nagy készpénztelenítő akció a tranzakciós illeték miatt azonban kétélű fegyver a kormány kezében.

Csilingel a kassza a magyar bankoknál - Milliárdokat kaszálnak

Az idei harmadik negyedévben zárulhat a Visa Europe eladása, ezzel a több ezer európai bank tulajdonában álló kártyatársaság az amerikai Visáé lesz. 13,25 milliárd eurót készpénzben, 5 milliárd eurót részvényben kaphatnak érte a bankok. A tekintélyes summából a magyar bankszektor számításaink szerint közel 5 milliárd forintot tehet zsebre készpénzben, és ezen felül majdnem 2 milliárd forintnyi Visa Inc. részvényt kaphat.

Totálisan félresiklik a Bitcoin, ha ez tényleg bejön

A Bitcoint eredetileg a pénzügyi válság hajnalán arra találták fel, hogy a pénzintézeteket és a nemzeti szabályozókat megkerülve is működőképes pénzügyi rendszer alapjait teremtse meg. Ehhez képest most úgy áll, hogy a bankok a saját javukra fordíthatják ezt a zseniális találmányt. 2021-re évente 11-16 milliárd dollárt spórolhat meg a blockchain, vagyis a Bitcoin működési elvén alapuló technológia a bankoknak, illetve további 6 milliárd dollárnyi tőkét szabadíhat fel az iparágban - jósolják az Autonomous Research elemzői. A blockchain ráadásul radikálisan felgyorsíthatja az elszámolásokat, a mostani több napról akár napon belülire csökkenhet az elszámolási idő.

Mindent átrendező technológiai forradalom söpör végig a bankokon

A bankok 2023-ra a bevételeik 17 százalékát bukhatják el, 10 éven belül pedig a banki alkalmazottak harmadát kirúgják a fintech cégek előretörése miatt - jósolja a Citi egy friss elemzésében. 5 év alatt megtízszereződött a bankok kihívóiba fektetett magántőke, ráadásul a legjövedelmezőbb üzleteket próbálják meg elorozni tőlük. Ez is mutatja, hogy mennyire komoly veszély fenyegeti a bankokat. Mutatjuk, mely területeken indítottak támadást ellenük.

Köszönjük, pénzügyi rezsicsökkentők! - Készpénzben fuldoklik az ország

Az NGM-nél valami készül: Varga Mihály az utóbbi hetekben kétszer is panaszkodott arról, hogy túl sokan használnak készpénzt Magyarországon. A miniszter nem téved, tényleg készpénzben fuldoklik a gazdaságunk: GDP-arányosan másfélszer több készpénz forog Magyarországon, mint 3 évvel ezelőtt. Ebben elhibázott kormányzati intézkedések is vastagon közrejátszottak, a készpénztartás pedig régóta nem volt ilyen olcsó, a lakosság őrült tempóban helyezi át likvidebb megtakarításait készpénzbe. Mindeközben az MNB már mozgolódik, az előkészítés alatt álló magyar kártyás elszámolási rendszerrel és az azonnali átutalásokkal is a készpénzt támadják.

Elárulta az IBM, mit terveznek a magyar sikersztorival

Az IBM nem fél attól, hogy hirtelen egy semmiből érkező startup felforgatja a piacait, viszont a jó befektetési lehetőségekre folyamatosan figyelnek. Így történt ez a Ustream felvásárlásakor is, amiről ugyan az IBM Magyarország igazgatója, Benedek Péter sem árulta el a pontos vételárat, de azt igen, hogy messze a legmagasabb értékű magyar startup-felvásárlásról van szó. Szerencsére a Ustream fejlesztési központja marad Magyarországon, sőt, bővítéseket is terveznek. Az IBM gondolkodó gépéről, a magyar bankok alaprendszerinek cseréjéről, a pénzintézetek felhőbe költözési esélyeiről is beszélgettünk a szakemberrel.

Ha így folytatjuk, akkor Magyarország készpénzben fog fürdeni

Egyetlen év alatt negyedével nőtt a magyar kártyákkal bonyolított fizetési forgalom, és több mint ötödével többször fizettünk a plasztikunkkal a boltokban vagy az internetes elfogadóhelyeken. Elég jól hangzik, ugye? Csak az a baj, hogy közben mindig több készpénzt is veszünk fel a bankkártyánkkal, ezért összességében csak csigalassúsággal araszolunk egy transzparensebb, nemzetgazdasági szinten akár még költséghatékonyabban is működni képes pénzforgalmi rendszer felé. Ugyanis még mindig közel kétszer több készpénzt veszünk fel a bankkártyánkkal, mint amennyit elköltünk vele.

Soha nem zúdult még ennyi pénz a pénzügyi világ startupjaira

Soha nem áramlott annyi kockázati tőke a FinTech cégekbe, mint 2015-ben: összesen 13,8 milliárd dollárt szereztek a jelentős pénzügyi informatikai startupok, ami több mint kétszerese a 2014-es összegnek. Az összesen 653 ügylet legnagyobbjai Amerikában és Ázsiában köttettek, Európa sajnos lemaradt ebben a tekintetben. Az év végén 19 unikornist, vagyis 1 milliárd dollárnál értékesebb FinTech startupot tartottak nyilván úgy, hogy tavaly 5 nagy exitre is sor került.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.