Tonács Attila

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 77
Vészjósló ütemben zabálja az áramot a mesterséges intelligencia, hamarosan 15 atomerőmű is kevés lesz neki

Vészjósló ütemben zabálja az áramot a mesterséges intelligencia, hamarosan 15 atomerőmű is kevés lesz neki

Egyes becslések szerint 2027-re a teljes kapacitáson működő MI szerveregységek anni áramot fogyasztanak, mint Hollandia, és 15 átlagos méretű atomerőmű teljesítményének felel meg. Egyetlen kép generálásának áramfogyasztásából pedig fel lehetne tölteni egy mobiltelefont. A technológiai vállalatok titkolózása megnehezíti, hogy pontos képet kapjunk az igencsak energiaigényes MI-modellek valós fogyasztásáról, és arról, mekkora környezeti terhet jelent a működtetésük. A rendelkezésünkre álló adatok azonban azt sugallják, hogy a fejlesztőknek sürgősen lépniük kell, és fenntartható alternatívákat kell találniuk a jelenlegi működésre. Ebben egyrészt maga a mesterséges intelligencia, illetve a kisebb, hatékonyabb modellek is segíthetnek.

Súlyos kudarcot vallott a vészleállító rendszer: veszélyes játékot űznek a mesterséges intelligenciával

Súlyos kudarcot vallott a vészleállító rendszer: veszélyes játékot űznek a mesterséges intelligenciával

Az egész techvilág felbolydult, hogy váratlanul kirúgták a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI alapító-vezérigazgatóját, a Szilícium- völgy legújabb csodagyerekének kikiáltott Sam Altmant. Ám nem egészen négy nap múlva - volt beosztottjai és a befektetők nyomására - visszakerült a vállalat élére. Nagyon úgy néz ki, az OpenAI egyedi, a profitorientált és a közhasznú működést összehangolni hivatott szervezeti struktúrája kudarcot vallott. Utánajártunk, miért feszül békíthetetlen ellentét az OpenAI vezetése és Sam Altman között, és hogy a drámai eseménysorozat mit üzen az emberiségre leselkedő potenciális veszélyekről.

Új világ jön: így tarthatják kordában a szuperhatalmak a mesterséges intelligenciát

Új világ jön: így tarthatják kordában a szuperhatalmak a mesterséges intelligenciát

A legfejlettebb iparosodott országokat tömörítő G7 hétfőn elfogadott egy, a mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának elveit tartalmazó, nem kötelező érvényű iránymutatást. A kódexhez ugyan önkéntes alapon lehet csatlakozni, ám a fő csapásirányt kijelöli, és az EU által kidolgozott szabályozást is megerősítheti. Szintén hétfőn jelent meg Joe Biden amerikai elnök rendelete, amelyben részletes utasítást ad a kormányzati szerveknek a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozóan. Cikkünkben összefoglaltuk, milyen lépéseket tettek eddig a világ nagyhatalmai korunk egyik legmeghatározóbb technológiájának megregulázása érdekben.

Nagy fába vágta a fejszéjét a magyar kormány: így működik a digitális mesterterv a mintaállamban

Nagy fába vágta a fejszéjét a magyar kormány: így működik a digitális mesterterv a mintaállamban

A kormány nemrég jelentette be, hogy egy átfogó programot indít az ügyintézési folyamatok digitalizálása érdekében, amelytől hosszú távon egy digitális gazdaság megszületését és az ország versenyképességének növekedését várja. A digitalizáció valóban hatékonyan szolgálhatja a gazdasági fejlődést, ám a stratégia végrehajtása összetett feladat. Ezért megnéztük, mit tanulhatunk egy olyan ország példájából, amely világszinten is a digitális transzformáció éllovasának számít.

A feje tetejére állt a zene világa: megrettentek, és agresszív harcba kezdtek az iparág leviatánjai

A feje tetejére állt a zene világa: megrettentek, és agresszív harcba kezdtek az iparág leviatánjai

A generatív mesterséges intelligencia a kreatív iparágak közül nemcsak a vizuális művészet paradigmáit írja át, hanem a zenegyártási folyamatot is újabb mechanizmusokkal teszi a széles tömegek számára sokkal hozzáférhetőbbé és olcsóbbá. A streaming oldalakon tömegével tűnnek fel AI által generált zeneszámok, amelyeket a legnagyobb lemezkiadók nem győznek tűzzel-vassal irtani. A zenekészítés demokratizálódása jó dolognak tűnik, az illegális letöltésektől két évtizeddel ezelőtt traumatizált iparág szereplői ugyanakkor felkészültek arra, hogy minden áron megvédjék a piaci részesedésüket. Cikkünkben utánajártunk, milyen generatív zenekészítő szoftverek érhetők el a piacon, és hogyan reagáltak az AI-robbanásra a zenevilág szereplői.

Itt az EU kibervédelmi szuperfegyvere: büntetést kockáztat, aki nem lép időben

Itt az EU kibervédelmi szuperfegyvere: büntetést kockáztat, aki nem lép időben

A NIS2, vagyis a felülvizsgált kibervédelmi irányelv a 2016-os hálózat és információbiztonsági irányelvet (NIS) váltja fel. Az irányelv 2023. január 16-án lépett hatályba, és az Európai Unió tagállamainak 2024. október 17-ig kell átültetniük a benne foglalt intézkedéseket a nemzeti jogba. Arról egyelőre nem sokat tudni, ez hogy fog megtörténni, annyi viszont biztos, hogy a hazai cégeknek is sok teendőjük lesz, ha meg akarják úszni a büntetést. A NIS2 eddig ismert részleteiről Csendes Balázzsal, a BlueVoyant kibervédelmi vállalat kelet-közép-európai, valamint a közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatójával beszélgettünk, aki szerint a szabályozás semmi olyat nem mond, amit egy cégnek a saját érdekéből ne kellene meglépnie.

Szép csendben új világ épül: tömegek szeretnek bele az eldobható nőkbe

Szép csendben új világ épül: tömegek szeretnek bele az eldobható nőkbe

A mesterséges intelligenciával működő chatbotok magányos, beilleszkedésre és párkapcsolatra képtelen férfiak új generációját hozhatják létre - állítják a szakértők. Az utóbbi időben ugyanis több olyan szolgáltatás is napvilágot látott, amellyel a felhasználók saját igényeik szerint hozhatnak létre virtuális társakat, amelyekkel élethű beszélgetéseket folytathatnak, úgy, hogy közben teljes kontrollt gyakorolhatnak felettük. A mentális egészséggel foglalkozó szakértők szerint ezek az applikációk eleve rossz kulturális és párkapcsolati mintákat erősíthetnek fel a társadalomtól és a másik nemtől egyre jobban elszigetelelődő férfiak tömegeiben.

Egyedül maradtunk a tömeges manipuláció korában, de mit tehetünk a hátborzongató technológiát használó csalók ellen?

Egyedül maradtunk a tömeges manipuláció korában, de mit tehetünk a hátborzongató technológiát használó csalók ellen?

Egyre több mesterséges intelligencia által generált, valóságosnak tűnő kép- és hanganyag bukkan fel az interneten, amelyeken közszereplők és magányszemélyek jelennek meg olyan helyzetekben, amelyek soha nem történtek meg. Egyre többet hallani olyan csalási akciókról is, amelyek során az áldozatoktól rokonaik lemásolt hangjának segítségével csaltak ki jelentős összegek. A jelenséget deepfake-nek hívják, vagyis olyan videó- és hanganyagokról van szó, amelyeket valóban létező felvételek feldolgozásával generálnak AI-szoftverek. Különösen ijesztő, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően a hamis felvételeket egyre olcsóbban és szinte már belépő szintű informatikai tudással is létre lehet hozni. A kormányok egyelőre megkésve kullognak az események után, így érdemes áttekinteni, hogy egyénileg hogyan védekezhetünk a deepfake-csalók ármánykodása ellen.

Bemutatták, mit tartogat a jövő: hamarosan a vacsoraasztalnál is ott ülnek majd a virtuális barátok

Bemutatták, mit tartogat a jövő: hamarosan a vacsoraasztalnál is ott ülnek majd a virtuális barátok

Hajlamosak vagyunk önkéntelenül is személyiséget és érzelmeket társítani élettelen tárgyakhoz, az emberi nyelvvel irányítható generatív mesterséges intelligenciák korában pedig egyre erősebbé válik ez a tendencia. Erre a cégek is felfigyeltek, és megtalálták az üzleti lehetőséget ebben a tulajdonságunkban. Egy korábban virtuális valóságokkal foglalkozó startup nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a történetmesélést a mesterséges intelligenciával vegyítve virtuális személyiségek létrehozásába kezdett. Legutóbb, egy kreatív megoldással, úgy tűnik, azt is sikerült elérniük, hogy emlékekkel ruházzák fel a virtuális karaktereket, amelyek így emberszerűen tudnak önmagukra reflektálni. A megoldás, amelyet a benne rejlő etikai kockázatok miatt még nem dobtak piacra, egy csavarral Hollywood megszokott rendjét és a szórakoztatóipart is teljesen felforgathatja.

Külföldre mész nyaralni? Sokat spórolhatsz a fizetéseken, ha ezekre figyelsz

Külföldre mész nyaralni? Sokat spórolhatsz a fizetéseken, ha ezekre figyelsz

Külföldi tartózkodásunk alatt ma már a hagyományos banki fizetési és devizaváltási lehetőségek mellett a fintechek megoldásaihoz is fordulhatunk. Ezek amellett, hogy rugalmas megoldást biztosítanak az egyes élethelyzetekhez, ezt rendkívül kedvező díjazás mellett teszik. Cikkünkben utánajártunk, milyen díjszabás mellett használhatjuk külföldi utazásaink során a két fintech sztár, a Revolut és a Wise; valamint a bankok szolgáltatásait.

Digitális mintaállammá tenné Magyarországot a kormány mesterséges intelligencia stratégiája, de lehet, hogy elkéstek vele

Digitális mintaállammá tenné Magyarországot a kormány mesterséges intelligencia stratégiája, de lehet, hogy elkéstek vele

A csütörtöki kormányinfón elhangzott, hogy a magyar kormány is készült egy mesterséges intelligencia stratégiával, amelynek célja megteremteni a feltételeket a technológiai előnyök nemzetgazdasági célú kihasználására. A ChatGPT-vel elindult generatív MI-robbanás következtében a 2020-as dokumentumban foglaltak Gulyás Gergely kormányszóvivő szerint is felülvizsgálatra szorulnak, a stratégiában előrevetített társadalmi és gazdasági változások pedig egyre fenyegetőbb közelségbe kerültek. Mivel az MI fejlesztése és adaptációja a dokumentum szerzői szerint is nagy mértékben befolyásolja az ország versenyképességét,  nehezen érthető, hogy a kormány az elmúlt három évben miért nem módosított a stratégiáján. Ennek ellenére, visszatekintve is érdemes számba venni, milyen társadalmi és gazdasági változásokra számít a kormány, és milyen célokat tűzött ki 2030-ra.

Így forgatja fel az AI az autózást: bepillantottunk a kulisszák mögé

Így forgatja fel az AI az autózást: bepillantottunk a kulisszák mögé

Utoljára a koronavírus-járvány elején került sor a Continental kétéves rendszerességű technológiai expójára, a Continental TechShowra, ahol a világ egyik legnagyobb járműalkatrész-beszállítója bemutatja a befektetőknek és az újságíróknak, hogy melyek azok a fejlesztés alatt álló technológiák, amelyek szerintük meghatározzák majd a közlekedés jövőjét. Három év kihagyás után idén Frankfurt am Mainban állították ki a német autóipari konszern mérnökei a legérdekesebb járműtechnikai alkatrészeket és prototípusokat. Az esemény lényege, hogy a sajtó munkatársai ilyenkor szabadon kérdezhetik a szakértőket, és ha az fizikailag lehetséges, ki is próbálhatják az egyes modelleket.

A mítosz kezd valósággá válni - Mire figyelmeztetik a mesterséges intelligenciával játszadozó emberiséget az ókori görögök?

A mítosz kezd valósággá válni - Mire figyelmeztetik a mesterséges intelligenciával játszadozó emberiséget az ókori görögök?

Visszatekintve történelmünk írott és tárgyi forrásaira, láthatjuk, hogy az emberiség már jóval a modern kort megelőzően eljátszadozott a mesterséges intelligencia és robotizáció gondolatával. Nagyon sokáig tartotta magát az a közkeletű vélekedés, hogy a feltalálók először a középkorban kezdtek el isteni szikra által működtetett humanoid robotokról fantáziálni. Kevesen tudják azonban, hogy az első antropomorf gépekről szóló történetek már az ókori görög mítoszokban is megjelennek. Cikkünkben bemutatjuk, miről mesél a mitológia, és milyen utat járt be azóta humanoid robotika.

Nem kérdés, hogy az AI akár veszélyes is lehet, de ki fogja megszelídíteni?

Nem kérdés, hogy az AI akár veszélyes is lehet, de ki fogja megszelídíteni?

A ChatGPT megjelenése óta nemcsak a mesterséges intelligencia sokoldalúságáról esett rengeteg szó, hanem azokról az újfajta kockázatokról is, amelyeket ezek az eszközök az emberiségre nézve jelentenek. Arról azonban eltérő nézetek alakultak ki, milyen módon érdemes kezelni ezeket a kockázatokat. Az egyik megoldás az etikus AI fejlesztés lenne, amelyben a cégeknek is óriási felelőssége van. Erről kérdeztük I-Sah Hsieh-t, a SAS társadalmi innovációkért felelős igazgatóját a cég Innovate On Tour rendezvényén Varsóban.

Elérhető közelségbe került a pénzügyi csúcsfegyver, amely az egész világot felforgathatja

Elérhető közelségbe került a pénzügyi csúcsfegyver, amely az egész világot felforgathatja

A pénzügyi digitalizációval járó változások számos kockázatot rejtenek, amelyeket a szabályozóknak még időben kezelniük kell. Az utóbbi években egyre több figyelmet kaptak a digitális jegybankpénzek, vagy  CBDC-k ( Central Bank Digital Currency), amelyek hatékony eszközöknek tűnnek a jegybankok kezében arra, hogy megvédjék a monetáris szuverenitást a digitális magánpénzekkel szemben, egyúttal erősítsék a pénzügyi stabilitást és a monetáris eszközök hatékonyságát. A témáról a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tartott előadássorozatot csütörtökön, amelyről ebben a cikkünkben számolunk be.

Óriási átalakulás küszöbén állnak a cégek: a könyvelők ajtaján kopogtat a mesterséges intelligencia

Óriási átalakulás küszöbén állnak a cégek: a könyvelők ajtaján kopogtat a mesterséges intelligencia

A vállalati funkciók digitális átalakulása szünet nélkül zajlik, és ez alól nem kivétel a könyvelés sem, amely feltörekvő technológiáknak köszönhetően gyökeres átalakuláson megy keresztül. A felhasználható eszközök tárháza széles, ám a szakmát szigorú szabályok kötik, így az innováció más területekhez képest megfontoltabban halad. A mesterséges intelligencia, a robotizáció és az IoT azonban még így is számos lehetőséget nyit a hatékonyságnövelés előtt, a jövő könyvelőitől pedig más képességeket és szemléletváltást követel meg. A témáról Sólyom Attilával, a Process Solutions digitális transzformcáiós igazgatójával és Zábrák Izabellával, valamint Tanács Zoltánnal, az IFUA Horváth partnereivel beszélgettünk.

Mindenki az emberiséget szolgasorba taszító gépektől retteg, de van néhány terület, ahol már most felbecsülhetetlen károkat okoz  a mesterséges intelligencia

Mindenki az emberiséget szolgasorba taszító gépektől retteg, de van néhány terület, ahol már most felbecsülhetetlen károkat okoz a mesterséges intelligencia

A generatív mesterséges intelligenciák felbukkanásával sokan azonnal az emberiség végét vizionálták, egy olyan mindenható gépi értelemtől tartva, amely előbb-utóbb igába hajtja a civilizációnkat. Ha ez a jövőkép meg is marad egy közhelyes science fiction film forgatókönyvének, a mesterséges intelligencia nyakló nélküli fejlesztése ettől függetlenül számos veszélyt rejteget magában, és bizonyos területeken már most súlyos anyagi és környezeti károkat okoz. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.

Szép csendben, de szélsebesen építi a jövő pénzügyi központját egy apró európai ország

Szép csendben, de szélsebesen építi a jövő pénzügyi központját egy apró európai ország

A pénzügyi világnak mindig is megvoltak a bejáratott központjai, az elmúlt évtizedben viszont új országok szálltak be a globális pénzügyi szolgáltatókért folytatott versenybe. Ezek a hubok egészen más előnyök mentén szerveződnek, mint a hagyományos pénzügyi centrumok, amely nem véletlen, hiszen gazdaságilag eltérő adottságú országokban jönnek létre. Ilyen hely Litvánia is, amelyről köztudott, hogy egy ideje már kedvelt felvonulási terepe az induló vállalkozásoknak. Cikkünkben utánanéztünk, miből áll a közép-kelet-európai régió egyik prominens fintech központjának vonzereje.

Wise: rejtett díjakkal kopasztják meg a bankok az ügyfeleket

Wise: rejtett díjakkal kopasztják meg a bankok az ügyfeleket

A Wise több mint egy évtizede lépett a színre azzal az ígérettel, hogy örökre megváltoztatja a nemzetközi utalásokat, és olyan alacsonyra faragja le a pénzküldés díját, amennyire csak lehet. A cég veszélyes ellenfele lett a sokszor rejtett költségekkel működő bankoknak, és számos, az agresszív növekedést a profitablitási szempontok elé helyező fintech céggel szemben nyereségessé tudott válni. A múlt héten a Wise budapesti központjában járt Magali Van Bulck, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója, akivel a határokon átnyúló fizetések átláthatóságáról, a pénzmosás-gyanús ügyletek kiszűréséről, és arról is beszélgettünk, miért nem lesz a Wise-nak soha személyesen látogatható fiókja.

Kiszabadult a szellem a palackból: így változtatja meg örökre az életünket a mesterséges intelligencia

Kiszabadult a szellem a palackból: így változtatja meg örökre az életünket a mesterséges intelligencia

A ChatGPT tavaly novemberben robbantotta fel az internetet, és a generatív mesterséges intelligencia képességeit látva a gazdasági szereplők fantáziája is beindult: hogy lehetne a technológiát a folyamataik javítására és a teljesítmény növelésére felhasználni. Ezzel együtt egyfajta pánikhangulat is eluralkodott a munkahelyeken és az egyetemeken, hiszen a mesterséges intelligenciáról hamar kiderült, hogy egészen komplex feladatokat is el tud végezni a kódolástól a szövegírásig. A bevezetés óta már lassan fél év telt el, a rendszerek ezidő alatt rengeteget fejlődtek, ám még mindig nem teljesen egyértelmű, mire lesznek jók. Ennek szerettünk volna utánajárni, így megkérdeztünk néhány hazai szakértőt arról, milyen változásokat hozhat a generatív mesterséges intelligencia a munkahelyeken, hogyan alakíthatja a tudományos világ fejlődését, illetve milyen etikai aggodalmak merülhetnek fel a technológia bevezetésével.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.