• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 219
Megvan, mit kell tennie Magyarországnak! Gyökeres változásokat kérnek tőlünk

Megvan, mit kell tennie Magyarországnak! Gyökeres változásokat kérnek tőlünk

Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.

Vállalkozási forradalom zajlott Magyarországon

Vállalkozási forradalom zajlott Magyarországon

Miközben az EU-tagállamok többségében csökkent az önfoglalkoztatók aránya, addig Magyarországon az ebben a formában dolgozók részesedése enyhén nőtt a 2012-2021 közötti időszakban – derül ki az Eurofound jelentéséből.

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a Magyarországot sújtó népesedési katasztrófától

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a Magyarországot sújtó népesedési katasztrófától

Magyarország lakosságszámának csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik majd a következő évtizedekben – állapította meg a Statisztikai Szemle szeptemberi számában megjelent tanulmány. Az elemzés alapforgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi 9,6 millióról 8,5 millióra csökken az ország népessége. A tanulmány két másik lehetséges forgatókönyvet is felvázolt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz az ország népessége kevesebb mint harminc év múlva. A magas (vagyis a jelenlegi szintet meghaladó) termékenységi rátával jellemezhető forgatókönyvük szerint sem kerülhető el a létszámcsökkenés: ebben a verzióban 800 ezerrel lennénk kevesebben 2050-re. Az úgynevezett nemzetközi vándorlás nélküli szcenárió esetében (amikor a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe az országba bevándorlók, illetve az azt elhagyók számát) pedig 8,2 millióra csökkenne az ország lakosságszáma az évszázad közepére.

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.

Magyarországon a legsanyarúbb a tanárok helyzete

Magyarországon a legsanyarúbb a tanárok helyzete

Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.

Hatalmas a bérszakadék: sokkal többet keresnek Magyarországon a diplomások, mint a többiek

Hatalmas a bérszakadék: sokkal többet keresnek Magyarországon a diplomások, mint a többiek

Magyarországon az OECD-tagállamok átlagához képest jellemzően jóval nagyobbak a fizetési különbségek a különböző iskolai végzettségű emberek között – derül ki az OECD oktatásról szóló idei éves jelentéséből. A 25-64 éves magyarok körében az alapképzési diplomával rendelkezők 56%-kal, míg a mesterképzési diplomával rendelkezők több mint duplájával (116%-kal) keresnek többet a középfokú végzettségűekhez képest. Eközben a magyar diplomás nők fizetése az OECD-n belül az egyik legnagyobb mértékben marad el a felsőfokú végzettségű férfiak keresetétől.

Brutális béremelkedés Magyarországon, de így katasztrofális a helyzet

Brutális béremelkedés Magyarországon, de így katasztrofális a helyzet

Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Szakképesítést is adó középfokú végzettséggel a 25-34 évesek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az OECD tagállamaiban, így Magyarországon is, mint az általános középfokú végzettséggel – derül ki a szervezet oktatásról szóló idei éves jelentéséből, amelynek központi témáját a szakképzés adta. A hazai mutatók szerint a 25-34 év közötti férfiak esetében a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek 94%-ának volt munkája tavaly, míg az általános középfokú végzettséggel bírók esetében ez csak 83%-ot tett ki. A nők esetében pedig 84%, illetve 77% az arány. 2015-höz képest egyben az OECD-n belül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a két nem mutatói közötti eltérés szintje a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek körében.

Már nem kényszer a határozott idejű munka

Már nem kényszer a határozott idejű munka

Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.

Ez már a munkavállalók forradalma? Egyre kevesebbet dolgoznak az emberek

Ez már a munkavállalók forradalma? Egyre kevesebbet dolgoznak az emberek

A koronavírus-járvány egyik legfőbb – és némileg figyelmen kívül hagyott – következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma – állapítja meg az ING friss elemzése, amely szerint ez a fő oka annak, hogy eurózónában mostanra jelentős munkaerőhiány, annak következtében pedig erős bérnyomás alakult ki.

Tényleg elveheti a munkánkat a ChatGPT?

Tényleg elveheti a munkánkat a ChatGPT?

A generatív mesterséges intelligencia (MI) inkább kiegészíti az emberi munkaerőt a különböző munkakörökben, mintsem felszámol állásokat, mivel az új technológia csak automatizál bizonyos feladatokat ahelyett, hogy teljesen átvenné egy-egy munkakör elvégzését – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből, amely szerint a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások használata leginkább az irodai munkát változtathatja meg.

Milyen euróválság?! Az euróból rengeteget profitáltak a dolgozók

Milyen euróválság?! Az euróból rengeteget profitáltak a dolgozók

A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.

Már India a világ legnépesebb országa, de Kína még mindig első a munkaerő nagysága terén

Már India a világ legnépesebb országa, de Kína még mindig első a munkaerő nagysága terén

Április vége óta Kína helyett már India számít a világ legnépesebb országának, miután lakosságszáma akkor elérte az 1 milliárd 426 millió főt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy India a munkaerő-állomány létszáma terén is azonnal lekörözi Kínát. Erre még közel három évtizedet kell várni a két ország jelenlegi munkaerőpiaci részvételi adatai alapján, ugyanis India e mutatóban jóval elmarad Kínától főként azért, mert a munkaképes korú indiai nők háromnegyede nincs jelen a munkaerőpiacon. Az indiai Ashoka Egyetem elemzése szerint, ha India megfelelően ki akarja aknázni népességének produktív kapacitásait, akkor részben a nők számára elérhető munkalehetőségek bővítésére kell majd összpontosítania.

Ilyen a munka minősége nálunk: a skandináv országoktól messze vagyunk, de a többi visegrádi országot előzzük

Ilyen a munka minősége nálunk: a skandináv országoktól messze vagyunk, de a többi visegrádi országot előzzük

Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.

Kétségbeesetten emelik a béreket a munkáltatók, ha a dolgozó máshol jobb ajánlatot kap

Kétségbeesetten emelik a béreket a munkáltatók, ha a dolgozó máshol jobb ajánlatot kap

Egyre gyakrabban tesznek ellenajánlatot a brit cégek a más munkaadótól állásajánlatot kapó munkavállalóik megtartása érdekében, vagyis ráígérnek a másutt beígért fizetésre – derült ki egy friss felmérésből. Ez a jelenség ellentmond azoknak a korábbi foglalkoztatási adatoknak, amelyek azt jelezték, hogy a brit munkaerőpiac elkezdett hűlni. A héten megjelent bér- és inflációs adatokból is az látszik, hogy az Egyesült Királyság munkaerőpiaca továbbra is feszesnek tekinthető.

Magyarország az EU éllovasai között: szinte minden fiatalnak van munkája

Magyarország az EU éllovasai között: szinte minden fiatalnak van munkája

A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2022-ben – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A 88,9%-os, rekordnak számító foglalkoztatottsági ráta az ötödik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban. Magyarország egyben szerepel azon hat EU-tagállam között is, ahol mindkét nem esetében meghaladja a 82%-ot azon 20-34 év közöttiek aránya, akik frissen kikerülve a középfokú szakképzésből munkával rendelkeznek.

Könyörtelen kirúgási hullám söpört végig a sikerszektorban

Könyörtelen kirúgási hullám söpört végig a sikerszektorban

Világszerte közel 300 ezer embert bocsátottak el a nagy technológiai vállalatok (big tech cégek) 2022 vége és 2023 első fele között. A leépítések az EU-tagállamokat sem kerülték el, azonban annak mértéke összességében csekélynek tekinthető ahhoz képest, hogy az uniós IKT-szektorban foglalkoztatottak száma a korábbi években milyen jelentős mértékben nőtt – derül ki az Eurofound tanulmányából. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzése rámutat arra is, hogy az EU IKT-ágazata továbbra is tartós munkaerőhiánnyal küzd, így a big tech cégektől elbocsátott szakemberek nagy valószínűséggel viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a szektor kisebb cégeinél.

Készülhetünk a tömeges kirúgásokra? Csak lassan a testtel!

Készülhetünk a tömeges kirúgásokra? Csak lassan a testtel!

A mesterséges intelligencia alkalmazása miatt a cégek általánosságban több munkavállalót képeznek majd át, mint ahányat elbocsátanak a következő három évben – derül ki a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég friss felméréséből, amely szerte a világban kérdezett meg közel ezer olyan cégvezetőt, akik vállalata már használ MI-eszközöket. A jelentés kiemelten foglalkozik a generatív MI-eszközök (például ChatGPT) alkalmazásának kérdésével, amely technológiát legtöbb esetben az emberi tevékenységet kiegészítő, és nem feltétlenül helyettesítő megoldásnak tartják a cégek.

Itt a bizonyíték: rengeteg magyarnak meg kell tanulnia angolul

Itt a bizonyíték: rengeteg magyarnak meg kell tanulnia angolul

Az angol nyelvtudásra vonatkozó követelmény a magyarországi online álláshirdetések több mint 40%-ában mutatható ki, ami meghaladja az uniós átlagértéket, és jóval felülmúlja a többi visegrádi ország mutatóját – olvasható ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből. Az adatokból az is kiderül, hogy az álláshirdetések közel 20%-a eleve angolul jelent meg 2021-ben Magyarországon, ami duplája az uniós átlagnak. A német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések aránya is igen magas uniós összevetésben, miután Magyarországot e téren csak három EU-tagállam előzi meg a Németországot és Ausztriát természetesen nem tartalmazó összevetésben. Az angol, illetve német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések uniós összevetés szerinti magas aránya a magyar gazdaság nyitottságára, a Magyarországon működő nemzetközi cégek jelentős súlyára mutathat rá.

Milyen munkaerőhiány? Semmibe veszik a dolgozók jogait a világ legtöbb országában

Milyen munkaerőhiány? Semmibe veszik a dolgozók jogait a világ legtöbb országában

Tavalyhoz hasonlóan idén is a második legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility