Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 219
Földrengések Magyarországon: okozhatta emberi tevékenység a földmozgásokat?

Földrengések Magyarországon: okozhatta emberi tevékenység a földmozgásokat?

Nem lehet azt állítani, hogy emberi tevékenység nem befolyásolta az augusztusi Szarvas környéki földrengéssorozat kipattanását, de azt sem lehet mondani, hogy a jelenséget kizárólag emberi beavatkozás okozta – állapította meg tanulmányában Hetényi György, a svájci Lausanne-i Egyetem Földtudományi Intézetének kutatója utalva a térség geotermikus és földgázkitermelési projektjeit kísérő feltárásokra. A kérdésben azután alakult ki szakmai vita, hogy Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára a Portfolión megjelent véleménycikkében vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, hogy állhat-e emberi tevékenység a rengéssorozat hátterében.

Reagált a kormányzat arra, hogy a magyarországi német cégek hangulata a 2009-es válságot idézi

Reagált a kormányzat arra, hogy a magyarországi német cégek hangulata a 2009-es válságot idézi

A kormányzat reményei szerint a magyarországi német vállalatok körében jelenleg tapasztalható üzletihangulat-romlás a hazai recesszió elmúltával, illetve a kereslet várható élénkülésével átmenetinek fog bizonyulni – hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrafórumán. A rendezvényen a pénzügyminisztérium makrogazdasági ügyekért helyettes államtitkára reagált a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésére, amely szerint a 2009-es válság óta nem voltak olyan pesszimisták a magyarországi német cégek, mint most. A fórumon beszédet tartott Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint a legfrissebb hazai GDP- és inflációs adatok azt mutatják, hogy a „nehezén már túl van” a gazdaság.

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.

Kiderült, kik teszik zsebre munka nélkül a nagy jövedelmeket Magyarországon

Kiderült, kik teszik zsebre munka nélkül a nagy jövedelmeket Magyarországon

A tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg Magyarországon az adófizetők között, mint a munkajövedelem: az összes jövedelem alapján számolt felső jövedelmi tizedhez tartozók a munkajövedelmek egyharmadát kapják, viszont a tőkejövedelmek terén ez az arány 90%-ot tesz ki – derül ki abból a tanulmányból, amely (sok más elemzés mellett) helyet kapott a Munkaerőpiaci Tükör évkönyv-sorozat tegnap bemutatott legújabb kötetében.

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Halálos betegségeket kerülhetsz el, ha nem mész be minden nap az irodába

Halálos betegségeket kerülhetsz el, ha nem mész be minden nap az irodába

A Covid-járvány elmúltával a teljes távmunka időszaka elmúlt, azonban számos cégnél egyre többen dolgoznak rugalmas munkakeretek között. Miközben komoly vita szól arról, hogy a cégeknek mekkora mértékben célszerű engedélyezniük a hibrid munkavégzést, egy friss amerikai kutatás most azt mutatta ki, hogy a rugalmas munkavégzés jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Harvard Egyetem tanulmánya szerint a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésével akár 10 évvel is csökkenthető az infarktus vagy a stroke kockázata.

Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.

Heti 70 órás munkaidő?! Kegyetlen javaslat érkezett

Heti 70 órás munkaidő?! Kegyetlen javaslat érkezett

Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.

Lehullott a lepel a magyarországi akkugyárakról: súlyos dolgok derültek ki

Lehullott a lepel a magyarországi akkugyárakról: súlyos dolgok derültek ki

A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján. A megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.

Még mindig Amerika a világ ura? Így látják az emberek

Még mindig Amerika a világ ura? Így látják az emberek

Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.

Egyre több a munkabaleset, Magyarország sem kivétel

Egyre több a munkabaleset, Magyarország sem kivétel

Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.

Beütött a válság? Jönnek az elbocsátások Németországban

Beütött a válság? Jönnek az elbocsátások Németországban

2021 júniusa óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség mértéke Németországban. Ez az első komolyabb jele annak, hogy most már a munkaerőpiacon is kimutathatók a mintegy egy éve stagnáló gazdaság hatásai. Hasonló folyamatok láthatók az eurózónában is. Elemzők szerint mind Németországban, mind az eurózónában egyre több cég kényszerülhet elbocsátásokra, köztük olyanok is, amelyek a szakemberhiány miatt a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is mindeddig a munkaerő megtartására törekedtek. A leépítések kiemelten érinthetik majd az építőipart, miután az emelkedő kamatok miatt jelentősen visszaestek a lakóingatlan-beruházások.

Itt a bizonyíték: eszméletlenül sokat dolgoznak a magyarok

Itt a bizonyíték: eszméletlenül sokat dolgoznak a magyarok

A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.

Lesújtó számok érkeztek Magyarországról: messze vagyunk a nyugati országoktól

Lesújtó számok érkeztek Magyarországról: messze vagyunk a nyugati országoktól

A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.

Hatalmas a bérszakadék: Magyarországon is egyre nagyobb a gond

Hatalmas a bérszakadék: Magyarországon is egyre nagyobb a gond

A munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága - állapította meg az OECD Going for Growth című jelentése. Magyarország sem kivétel, itthon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája csaknem 10 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától. A magyar nők medián keresete 2021-ben már 12,4%-kal maradt el a férfiak medián bérétől, miközben 2011-ben a különbség még csak 6,9% volt a különbség.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: drágábbak a külföldi munkások, de jobban dolgoznak

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: drágábbak a külföldi munkások, de jobban dolgoznak

A sorozatban induló új zöldmezős beruházások, illetve a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon lesz szüksége vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal-beszélgetésén, amelyen két munkaerő-kölcsönző cég vezetője, valamint a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke vitatta meg a munkaerőimport aktuális kérdéseit. A fórumon elhangzott: az ázsiai vendégmunkások költsége ugyan 10-20%-kal meghaladja a hazai munkaerőét, viszont a termelékenységük is 20-30%-kal nagyobb.

Hiába van bajban a gazdaság, sosem dolgoztak még ennyien

Hiába van bajban a gazdaság, sosem dolgoztak még ennyien

Rekord szintre, 70% fölé nőtt a foglalkoztatottság mértéke a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagállamaiban az idei második negyedévben. Az adat annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a gazdasági növekedés üteme csupán mérsékeltnek tekinthető a fejlett gazdaságokat tömörítő szervezetben. Szakértők szerint ugyanakkor a magas infláció, illetve az abból adódóan a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomás a munkaerő-piaci részvétel növekedését okozza. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon is rekord magas szinten állt a foglalkoztatottsági ráta április és június között, meghaladva az EU átlagát.

Európa élmezőnyébe került Budapest, de sok régiónk helyzete elkeserítő

Európa élmezőnyébe került Budapest, de sok régiónk helyzete elkeserítő

A top10 európai régió között szerepel Budapest a magasan képzett munkavállalók aránya alapján. Az Eurostat tavalyi adatok szerint összeállított felmérése szerint a magyar fővárosban a foglalkoztatottak közel kétharmada sorolható a magasan képzettek körébe, amely jóval meghaladja az EU-átlagot (44%). Utóbbi szintet a többi hét magyarországi régió mutatója nem éri el, de sok más EU-tagállamban is megfigyelhető, hogy csupán a főváros mutatója haladja meg az uniós átlagot.

Siralmas a tanárok helyzete Magyarországon, sereghajtók vagyunk az EU-ban

Siralmas a tanárok helyzete Magyarországon, sereghajtók vagyunk az EU-ban

Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.

Kevesen dolgoznak iskola mellett

Kevesen dolgoznak iskola mellett

A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.