Az idei nagy árvíz Magyarországon bár jelentős károkat okozhat, valószínűtlennek tűnik, hogy jelentősen befolyásolná a nemzetgazdaság teljesítményét. A legfontosabb kérdés, hogy a heves esőzések, a kiöntő víz, az esetlegesen érkező viharos széllökések milyen infrastrukturális károkat okoznak majd a következő napokban. A korábbi tapasztalatok alapján százmilliárdos kiadást és kieső teljesítményt is okozhatnak az árvizek.
Súlyos válságban van az európai autóipar, ami miatt az Európai Unió is egyre jobban aggódik. Egyelőre az EU-s gyártók nagy vesztesei az e-autós átállásnak, főként Kína előretörése fenyegeti a belső piac gyártóit, ami az egyik legsúlyosabb veszélyt a magyar gazdaságra jelenti. Noha sokan állami támogatásokat és vásárlási programokat sürgetnek, Mario Draghi friss, uniós versenyképességi reformcsomagja szabályozói lépéseket szorgalmaz a probléma megoldására. Szerinte Európa félreértette eddig az e-autós technológiaváltást, amely sokkal inkább digitalizációs, robotizációs kérdés, semmint szubvenciós probléma. Emellett kiáll a kínai autók importjára kivetett védővámok mellett.
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény körül továbbra is kiélezett, jelentős gazdasági és politikai következményekkel fenyegetve Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A törvénnyel kapcsolatban Brüsszel komoly aggályokat fogalmazott meg, mivel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, különös tekintettel a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenségi helyzetekre és az EU-források felhasználására. Mindez pedig több milliárd eurónyi kohéziós forrás elvesztésével fenyeget. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány és Bizottság folyamatosan egyeztetett, a magyar fél több módosításról is döntött, de a vita még messze van a megnyugtató lezárástól.
Ha megvalósul Mario Draghi versenyképességi csomagja, teljesen átalakulhat az Európai Unió közlekedése, amelyben a gyorsított és nagy sebességű vasutak az egész kontinenst behálóznak, kihívót támasztva a légi közlekedésnek és jelentősen hatékonyabbá téve a teherszállítást. Az uniós reformterv a fejlesztések finanszírozását is átalakítaná, hogy akár 10 óra eljussunk Párizsból Varsóba. Mindez nemcsak az emberek kényelmén javítana, hanem hatalmas növekedési potenciállal kecsegteti az EU megfáradt gazdaságát.
Jelentősen átalakul az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése: Fábián Gergely iparpolitikáért felelős államtitkár lemondás miatt hagyja ott az NGM-et, helyére Szabados Richárdot nevezik ki, közben Czepek Gábor az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese lett – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent határozatokból.
Egyelőre változatlanul, a Városmajor utcai Budai Kézbesítő Postán vehetik át csomagjaikat az I., II. és XII. kerületi lakosok, valóban bezárhat a létesítmény egy ingatlanfejlesztés miatt. A Portfolio-val a Magyar Posta azt közölte, hogy az épület üzemeltetőjével jelenleg is tárgyalnak a 2024 végén lejáró bérleti szerződés meghosszabbításáról.
A víziközmű-szolgáltatások rendjébe is belenyúlna a kormány egy társadalmi egyeztetésen lévő tervezet alapján: a javaslat számos új definíciót és szabályozást tartalmaz, új fejlesztési tervszabályozást vezet be. A lépések a kormány szerint a víziközmű-szolgáltatások hatékonyabb és átláthatóbb működését célozzák.
Egy új törvénymódosítás tervezete lehetőséget teremtene Magyarország számára, hogy jelentős fejlesztések induljanak az akkumulátorhulladék-feldolgozás terén, amelyekről maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter dönthetne. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg alapján konkrét beruházásokat várhat már a kormány.
Bár az Európai Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy a schengeni rendszer stabil marad, az egyre növekvő határellenőrzési intézkedések komoly kihívás elé állítják a szabad mozgás alapelvét. A német határlezárások bevezetése egy újabb jele annak, hogy szakadozik az egység a tagállamok között, és egy dominóhatással több ország is visszavezetheti az ellenőrzéseket. A Bizottság azt ígéri, hogy mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg.
Az Európai Unió versenyképességének megőrzése érdekében Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a versenypolitika reformjára az Európai Bizottságnak. A tervezete a technológiai szektorban növekvő innovációs versenyt és a globális piaci nyomást helyezi középpontba, ehhez pedig szigorúbb eszközöket adna az Európai Bizottságnak, hogy a külső szereplők – főként Kína és az Egyesült Államok – ellen hatékonyabban léphessen fel az EU, és a tagállamok rivalizálásának is elvegyék az élét.
Az Európai Bizottság élesen bírálta a magyar kormány legújabb bevándorlási fenyegetését, miszerint illegális bevándorlókat szállítanának Brüsszelbe a szerb határról. Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője elfogadhatatlannak és az uniós jogot súlyosan sértőnek nevezte a tervet, amely veszélyeztetné a schengeni térség biztonságát is. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, és kapcsolatban áll nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok vezetésével is.
Az EU jelentős kihívásokkal néz szembe versenyképességének fenntartásával a tiszta technológiáknál, főként Kína és az Egyesült Államok nemzetközi szabályokra fittyet hányó lépései miatt. Mario Draghi, korábbi EKB-elnök új versenyképességi jelentésében új intézkedéseket javasol, hogy az EU egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsen magának, így csökkentheti a kritikus nyersanyagimporttól való függőségét, fokozhatja innovációs és gyártási képességeit, ami hosszabb távon ellenállóbbá teszi az unió gazdaságát és belső piacát. Új elemként egy protekcionistább, harcosabb EU megalkotását szorgalmazza.
Az Európai Unió a jövőjét meghatározó, mélyreható intézményi reformok küszöbén áll, legalábbis ha komolyan veszik a tagállamok Mario Draghi jelentését. Draghi szerint a versenyképesség helyreállításához elengedhetetlen a tagállamok vétójogának felszámolása és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése. A jelentés sürgeti az uniós intézmények megerősítését, különösen a minősített többségi szavazás széleskörű bevezetését, ami véget vetne a reformokat gyakran akadályozó egyhangú döntéshozatalnak. Európa a növekedést visszahúzó termelékenységi kihívások, az energiaárak elszabadulása, valamint a globális geopolitikai változások közepette nem halogathatja tovább a reformokat. A támogatáspolitika átalakítása, a szén-dioxid-mentesítés előmozdítása és a geopolitikai szerepvállalás is az unió versenyképességének megőrzéséhez szükséges lépések között szerepel.
A tagállamok közötti szorosabb koordináció, erősebb brüsszeli beleszólás, az innováció és a hatékonyságnövelés támogatása – többek között ezeken a területek javasol sürgős lépéseket az Európai Unió versenyképességének javítására Mario Draghi, aki az Európai Bizottság felkérésére készített jelentést a szükséges intézkedésekről. Draghi több saját uniós bevételt szorgalmaz, hogy finanszírozni lehessen egy szükséges 750-800 milliárd eurós csomagot. A tagállami állami támogatásokkal viszont szinte teljesen leszámolna.
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást. Más országoknak is vannak problémái: a helyreállítási alap forrásaihoz azok a tagállamok is késve jutnak hozzá, amelyek feltételek nélkül jogosultak rá. Sokáig a kohéziós reform mintájának gondolták a helyreállítási alapot, de mostanra egyre több hiba jön ki a rendszerbe – derül ki az Európai Unió Számvevőszékének jelentéséből.
A versenyképesség és a területfejlesztés között szoros kapcsolat van, ezért az Európai Unióban a kohézió kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés fenntartásában, mivel a szociális és területi különbségek csökkentése növeli az országok versenyképességét. Azonban a relatív fejlettségben látható különbsége miatt egy újfajta, átfogó megközelítésre van szüksége a fejlesztéspolitikában – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Jelezte, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy mind a főváros, mind a vidéki régiók fejlődése összhangban legyen az uniós kohéziós politikával, azonban azt új koncepció mentén kell végrehajtani.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Az elmúlt hetek hírei miatt úgy éreztem, ideje megint elővenni az  influencereket/értékesítőket. Ez sajnos...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vegyél fel fogyasztási kölcsönt - Webinár Ne vegyél fel fogyasztási...
Jövőre már annyi villamosenergiát fognak felhasználni az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia...
E heti adásunkban lesz Trump, meg még egy csomó csaló, miközben a Men in Finance buli fékezhetetlenül dagad a... 
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
