Mi a lényeg?
Erős, hangzatos üzeneteket tartalmazott Orbán Viktor péntek reggeli közrádiós interjújának energiapolitikával és az oroszellenes uniós szankciókkal kapcsolatos blokkja. A miniszterelnök által bedobott három feltétel (lásd részletesen alább) meglepő árukapcsolást tartalmazott, és elsőre úgy hangzott, mintha csak akkor járulna hozzá a január 31-én lejáró oroszellenes uniós szankciók meghosszabbításához a magyar kormány, ha az ukránok három feltételt bevállalnak, és így Magyarország és Szlovákia továbbra is gond nélkül tudja vásárolni az orosz kőolajat és földgázt.
Ez a Donald Trump által belengetett, akár még keményebb oroszellenes szankciók mellett azért is tűnt meglepőnek, hiszen a trumpi energiapolitika jól láthatóan arra törekszik, hogy minél több amerikai kőolajat és cseppfolyósított földgázt tudjon eladni Európában.
Később aztán a sorok között, sőt egy konkrét mondatban is elismerte a miniszterelnök:
persze a szankciók továbbra is folytatódnak,
és a vétóról, mint csupán lehetőségről beszélt, amely "a kezünkben van". A legfrissebb brüsszeli információk is ugyanebbe az irányba haladást vázolják:
Aztán azt is kimondta a magyar kormányfő:
"én inkább ahelyett, hogy siránkoznék a szankciók következménye miatt, csak azért mondtam el, hogy legyen mindenkinek a fejében, hogy a magyar gazdaság képessége, a magyar emberek munkája, a magyar emberek energiája még előrébb tudná vinni az országot, mint ahol most vagyunk, hogyha ez a szankciós fék nem lenne rajtunk."
Sőt, erre ráerősített, amikor azt mondta, hogy
2025 egy fantasztikus év lesz, és szankciók ide, szankciók oda, energiabizonytalanság ide-oda: olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt.
Ehhez számokat is említett: jelzése szerint a gazdasági növekedés egyre gyorsulni fog, és az oda vezet majd, hogy az év második felében 3,7-3,9% körüli (éves alapú negyedéves) GDP-növekedési számokat láthatunk majd.
Miket mondott pontosan a miniszterelnök?
A műsorban szóba került a Török Áramlat gázvezeték, amelyet a közelmúltban állítólagos ukrán dróntámadás ért, és amely a kormányfő múlt pénteki üzenete alapján is kiemelt jelentőségű a magyar gázellátásban:
A minapi belgrádi és pozsonyi tárgyalások eredményeként a mai műsorban azt állapította meg Orbán Viktor, utalva az év elején leállt ukrajnai orosz gáztranzitra, illetve a Szerbia felől érkező Török Áramlatra:
az ukránok ki akarnak velünk babrálni, … de meg tudjuk magunkat védeni, hogyha egységfrontban maradunk a szerbekkel.
A Török Áramlat kapcsán most azt mondta: azért is fontos ez, mert "ezen keresztül Magyarország működéséhez szükséges gázt be tudjuk hozni, sőt még a szlovák barátainknak is tudunk adni." Utóbbi kapcsán arra utalt, amit a minap Pozsonyban jelentett be, hogy évi közel 1 milliárd köbméter földgázt Szlovákia a Török Áramlaton keresztül, Magyarország felől fog megkapni.
Később azt is mondta Orbán Viktor a műsorban, hogy
ugyan az ukránok nem tudnak velünk kibabrálni az energiabiztonság szempontjából, mert van alternatív útvonalunk,
de "amit csinálnak, annak a következtében felmennek az árak."
A miniszterelnök megállapította, hogy összes tagállam jóváhagyását igénylő oroszellenes uniós "szankciós rendszer úgy rossz, ahogy van, nekünk, magyaroknak meg különösen." Ezután úgy folytatta:
Nem vétóztuk meg a szankciós rendszert, kitárgyaltunk inkább kedvezményeket Magyarország számára, de nem vétóztuk meg, mert az európai egység egy ilyen fontos ügyben az egy fontos érték.
Ezzel arra utalt, hogy a hatodik uniós szankciós csomagban időkorlát nélküli felmentést kapott Magyarország és Szlovákia az orosz vezetékes olajvásárlási embargó alól, a vezetékes orosz földgázra továbbra sincs szankció, és egyelőre a cseppfolyósított orosz földgázra sem.
Ezen kedvezmény ellenére, a részletek kifejtése nélkül, azt állapította meg Orbán Viktor az uniós oroszellenes szankciók hatásáról, hogy "Magyarország az elmúlt három évben elveszített 19 milliárd eurót a szankciók miatt", amit 7500 milliárd forintnak mondott, és megállapította: "ez iszonyú összeg". Ezután megjegyezte:
itt van napirenden a szankciók meghosszabbításának a kérdése, és én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni.
Hozzátette: "Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", és a 7500 milliárdot már úgy állította be, mintha az az állami költségvetésből hiányozna: "Nekünk az a problémánk, hogy hiányzik a magyar kasszából 7500 milliárd forint a szankciók miatt."
Ez a három feltétel
A fenti gondolatmenettel tért rá arra a három feltételre, amelyet az oroszellenes szankciók meghosszabbítása érdekében elvár. Úgy fogalmazott: "Az ukránok, miközben az ő érdekeiket szolgálja a szankció, most beletüsszentenek a nullás lisztbe, és kibabrálnak a magyarokkal még az energia oldalán is, mert nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra."
Szerinte "az nem fog menni", hogy "mi fizetünk egyfelől megsegítendő Ukrajnát, a szankciós gazdasági következményeket, ők meg kibabrálnak velünk", és ezért segítséget kért a többi uniós állam- és kormányfőtől. A segítségkérés három konkrét témáját is megjelölte, azt jelezve, hogy ez a feltétele annak, hogy a magyar kormány hozzájáruljon az uniós oroszellenes szankciók meghosszabbításához:
- "Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal, hogy vissza fogják állítani a gáz útvonalat. Tehát azt lezárták, azt tessék kinyitni újra…. És ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gáz útvonalat és tessék megengedni, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország behozhassa Ukrajnán keresztül a gázt, amire nekünk szükségünk van."
- "A második, hogy ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat (a Török Áramlatot – a szerk.), ahol most hozzuk a gázt, mert közben támadások érték azt az orosz területen lévő határpontot is, ahonnan a déli irányú gáz érkezik Magyarországra. Hagyják abba!"
- "A harmadik: adjanak garanciát, hogy ezt a piszkosságot, amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal. Tehát az olaj is rajtuk keresztül jön, és az komoly kockázat Magyarország számára." Ezzel a Barátság kőolajvezetékre utalt, amely Ukrajnán át jön, és bár az orosz-ukrán tranzitszerződés 2029 végéig hatályos, de a háborúban bármikor történhetnek olyan cselekmények, amelyek esetleg ellehetetlenítik ennek a vezetéknek a működését.
A fentiek alapján Orbán Viktor leszögezte, az ukrán vezetésre utalva:
Ha azt akarják, hogy Európa továbbra is szankcionálja az oroszokat, és mi fizessük ennek az árát, akkor legalább annyit tegyenek meg, hogy a pénzügyi veszteségeinket csökkentik, ahogy nem viselkednek ilyen eszement módon, ahogy most teszik.
Mennek a háttérben a tárgyalások
Ezután jött az a műsorvezetői kérdés, hogy mégis mennyi esély van ennek a három feltételnek a teljesítéséhez, főleg úgy, hogy a következő egy hétben kellene dönteni az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról, különben azok január 31-én hatályukat veszítik.
A kormányfő úgy reagált:
Ez nagyon egyszerű dolog, amit kellene, hogy a brüsszeliek fölveszik a telefont, és azt mondják, kedves ukrán elvtársak, jó móka volt, vége van, ezt nem csinálhatjátok. És ezt csináljátok a közép-európai országokkal, akik a mi tagjaink.
Leszögezte: "Brüsszel a mi érdekeinket kell, hogy képviselje. Tehát meg kell érteni, hogy kedves ukrán elvtársak: nem babrálhattok ki a közép-európai országokkal, akik közben a ti érdekeiteket szolgáló szankciók árát megfizetik. Úgyhogy viselkedjetek normálisan, és állítsátok vissza azt a szállítást."
Orbán Viktor szerint "Ez egy telefonhívás, tehát ha Brüsszelben van akarat, akkor van" (szállítás – a szerk.) Ezután felfedte: "arról próbálom győzködni a barátainkat, mármint Brüsszelben, segítsenek már nekünk ebben. Ne Ukrajna érdekét képviseljék Magyarországgal szemben, hanem a közép-európai országok érdekét érvényesítsék Ukrajnával szemben, aki ráadásul nekünk van kiszolgáltatva. Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét. Ezt kérjük tőlük, erről folyik most egy higgadt hangú, nyugodt, kiegyensúlyozott párbeszéd Brüsszel és Budapest között."
A szankciók mellett is fantasztikus lesz az év
A műsorvezető feltette a kérdést, hogy a szankciók esetleges folytatása és a drága energia hogyan befolyásolhatja az idei gazdaságpolitikai céloknak a megvalósítását, amelyre a kormányfő kimondta a kulcsmondatot:
Egy nehéz kérdéshez érkeztünk, mert persze továbbra is a szankciók folytatódnak.
Gyorsan hozzátette: "Magyarország meg tudja állítani persze, de akkor leszakad az ég, meg a föld Brüsszelben, de kétségkívül a lehetőség a kezünkben van. Tehát ha mi nem állítjuk meg a szankciókat és azok folytatódnak, akkor annak az árát továbbra is fizetni kell."
Ezzel együtt rögzítette: "én inkább ahelyett, hogy siránkoznék a szankciók következménye miatt, csak azért mondtam el, hogy legyen mindenkinek a fejében, hogy a magyar gazdaság képessége, a magyar emberek munkája, a magyar emberek energiája még előrébb tudná vinni az országot, mint ahol most vagyunk, hogyha ez a szankciós fék nem lenne rajtunk, ez a zabla nem lenne a szánkban."
Végül leszögezte:
én tartom továbbra is, amit vállaltam, hogy 2025 egy fantasztikus év lesz, és szankciók ide, szankciók oda, energiabizonytalanság ide-oda: olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt.
Ennek alátámasztására a műsor legvégén, az "izmos középosztályunk van" téma kapcsán kijelentette:
az év végén, harmadik-negyedik negyedévben 3,6-3,9, majdnem 4 százalék körüli növekedés lesz már, és megyünk fölfele, 26-ra.
Végül saját korábbi üzeneteit is árnyalva leszögezte: "dolgozni kell a kormánynak, nem külföldre mutogatni, nem az ukránokról beszélni, nem a szankciókról. Azzal majd együtt élünk, és ha elég erősek leszünk, akkor meg is akasztjuk és kitöröljük a szankciós rendszert az európai gazdaságpolitikából".
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
