• Megjelenítés

Pásztor Roxána

Cikkeinek a száma: 142
Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.

Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében

Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében

Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.

Durván megadóztatja a kormány a legnagyobb építőipari, vegyipari gyárakat, olajfinomítókat és fosszilis energiatermelőket

Durván megadóztatja a kormány a legnagyobb építőipari, vegyipari gyárakat, olajfinomítókat és fosszilis energiatermelőket

Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.

Vége a

Vége a "betoneladásnak" - Változnak az irodapiaci trendek!

Lehet némi rossz érzésünk, ha a hazai irodapiac legkülönbözőbb területeit vizsgáljuk egy kicsit mélyebben: a tranzakciók befagytak, a finanszírozás erősen limitált, a fejlesztési kedv érthetően alábbhagyott, a home office trend stabilizálódásával pedig már látszik, hogy a bérbeadott házak valós használati aránya átalakul(t), ráadásul a gazdasági környezet, a geopolitikai kockázatok és az energiaválság aktuális és utóhatásai sem kímélik a piac szereplőit. A 2015 óta tartó irodapiaci felívelés ugyan megszakadni látszik, van azonban bőven tennivaló, amivel az irodaház-tulajdonosok foglalkozhatnak ebben az időszakban is. A bérlők már egészen más igényeket támasztanak, amire reagálni kell, a fenntarthatósági szempontok is már alapvetésnek számítanak, miközben a szabályozási környezet nem követte le megfelelő tempóban az eseményeket, pedig lenne mit bőven. Kihívás pedig akkor van mindemellett igazán, ha valaki éppen egy három jelentős irodavagyonnal rendelkező céget érintő összeolvadáson van túl, és a belső folyamatok rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerül. Gereben Mátyással, a CPI Property Group országmenedzserével beszélgettünk mindenről, ami ma fontos az irodapiacon.

Új időszámítás veheti kezdetét a hazai digitalizált építőiparban

Új időszámítás veheti kezdetét a hazai digitalizált építőiparban

Frissítés: Az országgyűlési vita és a folyamatos egyeztetések után kedden, a cikk megjelenése után egy nappal elfogadták az új építési és beruházási kerettörvényt. Ennek megfelelően nemcsak az állami beruházások kapnak új struktúrát, de a törvény elsőként szabályozza a BIM magyarországi használatát is, ami nagy előrelépést jelenthet abban, hogy a többi európai országhoz felzárkózva egy nemzeti BIM standard kialakulhasson. Az európai országok BIM szabványosítási bizottsága a Graphisoft meghívására 2023. június 14-15-én Budapesten tartotta ülését, a találkozó célja többek között az volt, hogy a magyar BIM szabályozás alkotói találkozhassanak az európai szabványalkotókkal. A testület fogja össze és végzi ugyanis az európai országok BIM szabványosító testületeinek munkáját más érintett európai és nemzetközi szervezet bevonásával. A BIM szabványok adta lehetőségekről, a nemzeti standardok kialakításáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a BIM szabványosítási bizottságának elnökét, Øivind Rooth-ot, Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját és Szövényi-Lux Miklós építészmérnököt, BIM szakértőt.

A kormány változtat a hulladékszabályokon, a koncessziót is pontosítják

A kormány változtat a hulladékszabályokon, a koncessziót is pontosítják

Benyújtotta a parlament elé a körforgásos gazdaságról szóló, főként a hulladékgazdálkodási szabályokra vonatkozó javaslatát a kormány. Az új szabályozás átírja a koncesszorra vonatkozó szabályokat, valamint a módosítások a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok adósságrendezése, a fogyasztóvédelem, a távhőszolgáltatás, a környezetvédelmi termékdíj és az adóigazgatási területeket érintik. Emellett tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdéseit is.

Az energiatárolás és a közlekedés elképzelhetetlen zöld hidrogén nélkül

Az energiatárolás és a közlekedés elképzelhetetlen zöld hidrogén nélkül

Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.

Mit lép a BKK a jelenlegi körülmények között? - 2,5 millió ember mindennapjairól van szó

Mit lép a BKK a jelenlegi körülmények között? - 2,5 millió ember mindennapjairól van szó

Több mint három éve beszélgettünk utoljára Walter Katalinnal, amikor a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. élére került új vezetőként. Azóta, egészen pontosan 2021 januárjától, már a BKK vezérigazgatói teendőit látja el, és fejleszti a budapesti közlekedést. Többek között az eddigi tapasztalatairól, a folyamatban lévő fejlesztésekről, a várható új trolikról, villamosokról és buszokról, a digitális jegyek és az automaták kérdéséről, valamint a finanszírozásról, és annak hiányáról is megkérdeztük.

Építőipar: árnövekedésre és még komolyabb ellátási problémákra készülhetünk idén

Építőipar: árnövekedésre és még komolyabb ellátási problémákra készülhetünk idén

Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Ürge-Vorsatz Diána: aszály, áradás, viharok, fagykár, hőhullámok - Minden, amitől Magyarország okkal félhet

Ürge-Vorsatz Diána: aszály, áradás, viharok, fagykár, hőhullámok - Minden, amitől Magyarország okkal félhet

A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.

Magyarország legapróbb, de legdrágább falvai: aranyáron adják itt a házakat

Magyarország legapróbb, de legdrágább falvai: aranyáron adják itt a házakat

Elmúlt már az az időszak, hogy Budapest belvárosi lakásáraitól hasra esnénk. Az agglomerációs kiköltözési őrület és a nyaralópiac, a vízparti lokáció felfutása egészen átrendezte az erőviszonyokat. Hiába a metró közelsége, és a nagyvárosi infrastruktúra, a négyzetméterárakat egy balatoni panoráma, vagy egy pár száz fős kis falu hangulata már magasabbra repítette. A KSH adatai alapján megmutatjuk a top10 legdrágább községet Magyarországon a valós, 2021-ben lezajlott adásvételek alapján. Lássuk, melyik faluban fizettek a legtöbbet egy családi házért!

Válság ide vagy oda, mindig van finanszírozás, mindig van élet az ingatlanpiacon

Válság ide vagy oda, mindig van finanszírozás, mindig van élet az ingatlanpiacon

Új szakmai elismeréssel bővült idén a Property Investment Forum díjátadó ünnepsége. A Futureal-csoport által alapított Darida Pál-emlékdíj idén az év ingatlanfinanszírozási személyiségének szólt: az elismerést Salamon György, az Erste Bank Hungary Ingatlan Finanszírozás terület osztályvezetője kapta. A díj és a rendkívül nehéz idők kapcsán vele beszélgettünk. A szakértő a jelenlegi körülmények dacára is optimistán tekint az ingatlanpiacra és a legjobb projektek finanszírozási lehetőségeire. Az ingatlanfejlesztésekről, a finanszírozási kritériumokról, a zöld megfelelések súlyáról, a hozamkörnyezetről, valamint a jövőbeli várakozásokról is megkérdeztük az emlékdíj nyertesét.

Átalakulóban a kiskereskedelem - Megsínylik az energiaárakat a kedvenc boltjaink?

Átalakulóban a kiskereskedelem - Megsínylik az energiaárakat a kedvenc boltjaink?

A Covid miatt szinte mindenki temette a bevásárlóközpontokat. A kijárási tilalom jelentősen csökkentette a plázába járás élményét, miközben az online kereskedelem előre tört. Mégis azt mutatja a tapasztalat, hogy amikor már lehetett, az emberek gyorsan visszatértek a fizikai vásárlásokhoz, egyszerűen igényelték a shoppingolás, az étkezés vagy a mozi élményét. Most egy újabb viharfelhővel néz szembe a retail világa, a válságtól való félelem, az elszálló fogyasztói energiaköltségek és az infláció sokakat a kiadásaik visszaszorítására késztet. Ha pedig nincsenek vásárlók, akkor a kiskereskedelmi üzletek is rossz helyzetbe kerülnek, miközben őket is sújtja az energiaköltségek elszállása, vagy éppen a szállítási költségek emelkedése. Mit tehet egy ilyen helyzetben a bevásárlóközpont tulajdonosa? Hogyan tudja biztosítani, hogy ne a bérleti díj, az üzemeltetési költség vagy a közüzemi költségek kifizetése miatt menjenek tönkre az üzletek? Látszik már egyáltalán a forgalom visszaesése vagy még bátran költekeznek a magyarok? Többek között ezekről beszélgettünk a hazánk legkiterjedtebb kereskedelmi ingatlanportfóliójával rendelkező Indotek Group szakértőivel, Szauer Tamással a retail divíziójának vezetőjével, illetve a retail divízió sales igazgatójával, Simon Tamással.

Eljött a lassulás ideje - Biztonsági játékra vált az ingatlanpiac?

Eljött a lassulás ideje - Biztonsági játékra vált az ingatlanpiac?

Az ingatlanpiac is érzi már a lassúló gazdaság "szelét", a fejlesztők óvatosabbak, az építőipari megrendelések alábbhagynak, egyes szektorokban pedig nő a bizonytalanság, és a megoldandó problémák száma. Van azonban jó néhány folyamatban lévő ingatlanfejlesztés, sőt, tervek is, amelyek egy lassabb tempóra váltó, de azért működő magyar ingatlanpiacot vetítenek előre a következő évekre. A Nhood Hungary ügyvezető igazgatója, Pascal Steens mutatta be nekünk, hogy milyen terveik vannak a kiskereskedelmi egységeik, az Auchan Korzók környezetének átalakítására, illetve, hogy miként halad a kecskeméti lakóprojektjük, és hogy milyen lehetőségeket látnak még az ingatlanpiac egyes alszegmenseiben.

Meg lehet csinálni? – Válságálló az építőipar?

Meg lehet csinálni? – Válságálló az építőipar?

Lassul a lakáspiac, lassul az építőipar, az állami projektek egy jó része el sem kezdődik, és a lakásépítők többsége is komoly dilemmák előtt áll, miközben a válsághelyzet és az infláció minden nap nyomasztja az embereket és a pénztárcákat. Az építőiparral kapcsolatban mindenki arra kíváncsi, hogy vajon meg tud-e törni az árak emelkedése, és hogy vajon fenyegeti-e az ipart egy tömeges elbocsátás, ha a kieső projektek miatt mindenkinek kevesebb munkája lesz. Balázs Attilának, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatójának határozott víziója is van: a fejlesztői profit szűkül, az újlakás-árak pedig tudnak csökkenni. Még akkor is, ha egy évtizede nem láttunk erre példát. De hogyan? Erre is kerestük a választ.

Feszült a helyzet az ingatlanpiacon! - Farkasszemet néznek az eladók és a vevők

Feszült a helyzet az ingatlanpiacon! - Farkasszemet néznek az eladók és a vevők

Rendkívül izgalmas időszak előtt áll a hazai ingatlanpiac, lassan kezd kikristályosodni, hogy mely termékek lesznek a válság nagy nyertesei. A prémium kategóriás irodaházak úgy tűnik, hogy nem tudnak veszíteni a fényükből, míg az energetikailag nem hatékony épületek egyre több sebből kezdenek elvérezni. Az ingatlanbefektetők egyértelműen kivárásra játszanak, és a tranzakciószámnak az sem tesz jót, hogy nem tud találkozni egymással a vevői és eladói ár, illetve hozamszint. Egy múltbeli visszatekintés alapján ugrottunk neki a jövőbeli várakozásoknak Tuza Ritát és Zeller Gábort, a JLL tőkepiaci részleg igazgatóit kérdezve. A szakértők 50-100 bázispontos különbséget látnak most az ingatlanpiaci vevők és eladók hozamelvárásai között.

"Lehetnek kétségek az ingatlanokkal kapcsolatban, de a tégla, a kő és a beton 50 év múlva is megmarad"

A hazai ingatlanpiac stabilitása érdekében most talán fontosabb mint valaha, hogy ne apadjanak ki a tranzakciók és fejlesztések mögött álló finanszírozások. Ugyanakkor a bankok is óvatosabbak, nem állnak most olyan kockázatosabb termékek mögé, amelyeknek a jövője bizonytalan. A szelektálás egyértelműen elindult, de a jó lokációban induló projektek, illetve a magas energiahatékonyságú ingatlaneszközök továbbra is stabil befektetési termékek. Németh Miklóssal, az OTP Bank Speciális Finanszírozási Igazgatóságának ügyvezetőjével beszélgettünk a bank ingatlanpiaccal kapcsolatos tevékenységéről, a finanszírozási szempontokról, valamint a beruházási tervekről.

Kényszer szülte nyitottság: minden újdonságba kapaszkodnak az ingatlanpiac szereplői

Kényszer szülte nyitottság: minden újdonságba kapaszkodnak az ingatlanpiac szereplői

A 2022-es év sokkszerű változásokat hozott, egyben újabb és újabb akadályokat állítva a hazai ingatlanpiac, és az egész gazdaság elé. Ebben a korántsem egyszerű helyzetben különösen fontos, hogy a maradandót alkotó és értéket teremtő szakemberek munkáját elismerjük: ezzel a céllal adtuk át idén is az Indotek Group és a Portfolio Csoport által létrehozott Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elismerést Dohos Dávid, az energo hungary társügyvezetője kapta, aki munkájával igazi kapcsolatot teremt az energia-, és az ingatlanpiac között. A közgazdász és befektetési elemző szakembertanulmányai befejezte óta az energiaszektorban tevékenykedik, az elmúlt években kifejezetten a megújulóenergia-termelésre, rugalmassági eszközök hasznosítására, ezekhez kapcsolódó üzletmodellek és szerződéses struktúrák kialakítására specializálódott. Úgy tűnik, hogy az energiaválság magával hozta azt is, hogy ez a két iparág egymásra támaszkodva, egy sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb működésre álljon át. Az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díj nyertesével készült interjúban bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek a cégek számára az energiapiaci krízis kezelésére és milyen potenciál rejlik a létesítmények teljesítményváltoztatási képességében.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt van Orbán Viktor bejelentése: minden kistelepülésen élőt érint
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility