Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1413

Nagyon nehéz munka vár a bankokra (Interjú)

A végtörlesztés lassítja a magyar gazdaságot, a régió egésze azonban még mindig Európa legjobb növekedési lehetőségét nyújtja a bankok számára - állítja az ING Bank régiós vezérigazgatója. Alexander Pisaruk szerint elképzelhető, hogy újabb likviditási válság fog lesújtani a bankszektorra, a veszélyek mérsékléséhez azonban a régiót is ki kell egyensúlyozni. Ez nem megy egyik napról a másikra, és a bankok számára nagyon nehéz munka lesz. Földcsuszamlás-szerű változások zajlanak a szektorban, a bankvezérrel ezekről is beszélgettünk.

Már nem az OTP-nek tartozik a legtöbbel az állam

A KBC még az OTP-nél is nagyobb kitettséggel rendelkezik a magyar állam felé. Az osztrák Volksbank a legrosszabbul tőkésített bank, az UniCredit pótlólagos tőkeszükséglete pedig a második legnagyobb Európában. Az adósságválság a bankokat is lépésre kényszerítette: a magyar érdekeltséggel rendelkező bankok többsége nagy ütemben szabadul meg olasz állampapírjaitól. A fentieken túl más érdekességek is kiderülnek az Európai Bankhatóság által múlt héten közzétett adatokból.

Devizahitelesek: a duplázódó árfolyamnál is létezik rosszabb

Bár még csak három-négy éve vették fel hitelüket, máris törlesztési árfolyamuk duplázódását könyvelhették el egyes devizahitelesek. Nem a frank, és nem is az euró alapon eladósodottakról van szó, hanem a jenhitelesekről, akiknek a többsége még így is kevesebbet törleszt, mint a velük egyidejűleg lakást vásárló frankhitelesek. Alábbi cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy reagált a törlesztőrészlet a jen árfolyamának duplázódására, és hogy a frank-, az euró-, a forint- vagy a jenhitelesek döntését igazolta-e eddig az élet.

MFB, jelzáloglevelek: mire készül a kormány?

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem kapna forradalmian új feladatokat, mérete és a gazdaságban betöltött szerepe azonban a jelenlegi többszörösére növekedne Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatón elmondott szavai alapján. Ez akár azt is jelentheti, hogy az MFB révén egy nagy, állami versenytársat kapnak a bankok a vállalati hitelezésben. Úgy tűnik, ennek megvalósításához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív segítéségre is szüksége lenne a kormánynak. Ezen túl a jegybank jelzáloglevél-vásárlásait is újraindítaná a kormány, ami jótékonyan hatna a hazai bankrendszer egy részének finanszírozására. Más kérdés, hogy a jegybank Portfolio.hu-nak küldött válaszaiból az derül ki: a kormány nagyívű gazdaságfejlesztési elképzelései csorbát szenvedhetnek.

Óriási összegek maradhatnak a devizahitelesek zsebében

Az eddiginél sokkal vonzóbbá tenné az árfolyamrögzítés lehetőségét a devizahitelesek számára a Bankszövetség javaslatcsomagja. A megjelent sajtóinformációk és a Portfolio.hu értelmezése szerint ugyanis a forintalapú gyűjtőszámlán halmozódó tartozás jó részét az állam és a bankszektor átvállalná a fizetőképes ügyfelektől. Öt év alatt így a két tárgyalófél több százmilliárd forintos áldozatot hozna, az adósok fizetőképessége viszont javulna. Ugyan nem szabadulnának meg devizatartozásuktól, de fejenként több százezer forintot takarítanának meg ezen időszak alatt az új típusú árfolyamrögzítéssel, ráadásul ezt követően sem emelkedne drasztikusan a törlesztőrészletük.

A legrosszabbkor érkezett az újabb végtörlesztési pofon

Egy szép csendben becsempészett adóügyi törvénymódosítással eldőlt: 7,5 millió forint erejéig adómentes támogatást adhatnak a munkáltatók dolgozóik számára devizahiteleik kedvezményes végtörlesztéséhez. A kormány ezzel nem csupán a bankokkal kötött elvi megállapodást rúgta fel, de komoly veszélybe sodorta a devizahiteles probléma átfogó megoldását célzó megállapodás létrejöttét is. A törvény újabb súlyos tízmilliárdokkal terhelheti meg a pénzügyi szektort épp akkor, amikor már úgy tűnt, a kormány is fogadókészséget mutat a bankok számára is elfogadható, szakmai egyezségre. Utóbbi minden bizonnyal feltétele lenne az IMF-fel kötendő megállapodásnak is, ami ezzel szintén veszélybe került. A javaslat a költségvetésre is negatív hatással jár, megkérdőjelezi a kormány külső és belső hitelességét, valamint felveti annak gyanúját, hogy az IMF-fel való megállapodás terve csak kommunikációs trükk, és nem a valós helyzettel való őszinte szembenézés.

Bedőlt hitel is sokat érhet, a végrehajtás örök (Interjú)

Eredeti értékének 8-10 százalékát éri ma egy átlagos, bedőlt banki fedezetlen hitel, ez a válság előtti szint harmada. A Díjbeszedő Faktorház első embere szerint idén 25-30 milliárdnyi ilyen hiteltől válhatnak meg a bankok, ám ennek többszörösét is képes lenne a piac megvenni. A jelzáloghiteleknél viszont se kereslet, se kínálat. A követelés megvásárlása után a magánszemélyek elleni végrehajtások évtizedekig is eltarthatnak, a végrehajtás nem elfelejthető, a magáncsőd most nem megoldás. Interjú Kiss Ádámmal, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatójával.

Vallottak a magyar bankok: pusztított a végtörlesztés

Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, melyből közel 100 milliárd forintot a végtörlesztés okozott. Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. A bankok 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya 10,1%-ról 10,4%-ra nőtt, a lakossági ügyfelek tízből már csak hat hitelt törlesztenek szerződésszerűen.

Új mentőcsomag a devizahiteleseknek - Mivel járhat?

Önkéntes és részleges adósság-elengedésen alapulhat a devizahitelesek új mentőcsomagja, emiatt a görög állam mentőcsomagjára emlékeztet. A végtörlesztésnél így is szakszerűbb, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig várhatóan nagyobb hatással járó koncepciót tett a Bankszövetség a kormány asztalára. Ha igazak a kiszivárgott információk, miszerint átvállalnák a bankok az árfolyamrögzítést igénybe vevők gyűjtőszámlás tartozásának egy részét, az nem csak az ügyfelek, de a bankok számára is járható út lenne a devizahiteles problémák enyhítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalnának újabb súlyos, több tízmilliárdos veszteségeket a bankok - az alábbiakban bemutatjuk a Portfolio.hu ezzel kapcsolatos számításait.

Többszörösen érint minket a végtörlesztés (Interjú)

Több mint három éve vásárolta meg a francia Groupama Biztosító az OTP Garanciát, és lett a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon. Yann Ménétrier vezérigazgató szerint máris három-négy évvel csúsznak eredeti üzleti terveik a válság miatt. A bankadó szerinte korántsem lelt rossz fogadtatásra a francia üzleti körökben, az elmúlt fél év gazdaságpolitikai bizonytalanságai azonban megviselik őket. A baleseti adó és a végtörlesztés komoly tehertétel lehet a biztosítási piacnak, utóbbi a Groupama számára többszörösen is az.

Kirobbantja-e valaki a forinthitel-háborút?

Intenzív, több százmilliárd forintot megmozgató forinthitelezési verseny indulhat a kedvezményes végtörlesztés hatására a következő hetekben Magyarországon. Minél több devizahitelt forintosítanak a mostani devizahitelesek, annál nagyobb lehet a bankszektor vesztesége. Több nagybank ezért a veszteségeit igyekszik majd minimalizálni, mások viszont tömeges ügyfélszerzésre és forinthitelezésre használhatják fel a kormány által felkínált öt hónapot. Sokan az OTP-t, az FHB-t és a takarékszövetkezeteket emlegetik a lehetséges nyertesek között, a Portfolio.hu értesülései szerint azonban az egyik olasz tulajdonú nagybank és a Fundamenta-Lakáskassza már kezébe is vette a startpisztolyt. Megvizsgáltuk, pénzügyi adottságaik alapján mely hitelintézetek a legesélyesebbek a következő hónapok hitelkiváltási versenyében.

Következtetésünk, hogy a legrosszabbul a két osztrák tulajdonú nagybank járhat. Az OTP, az UniCredit és a Budapest Bank viszont a nagyok közül a legjobb pénzügyi pozíciókkal rendelkezik ahhoz, hogy fontos szerepet vállaljon a forinthitelezési versenyben. A kisebb hitelintézeti szereplők közül az FHB, a Fundamenta és néhány magyar tulajdonú kisbank (pl. Gránit Bank, Széchenyi Bank) mellett a nagyobb takarékszövetkezetek is aktívabbak lehetnek az átlagnál. A kamatverseny lehetőségei ugyanakkor korlátozottak: a stabilitási kockázatok erősödése a jelenleg 9-10%-os THM-mel futó forinthitelek kamatszintjének emelkedését okozhatja. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy a forinthitel-háború gyorsan kifullad, így megindítása önmagában is kockázatos lépésnek bizonyul bármely hitelintézet számára.

300-650 milliárdos veszteséget okozhat a bankoknak a végtörlesztés

Legalább hat különböző lakossági devizahiteles csoport azonosítható, amelyek nem végtörlesztenek majd a csökkentett árfolyamon. Ők devizahitelükben benne ragadva nem csak a forinthitelre váltókhoz, de a forint gyengülése esetén jelenlegi helyzetükhöz képest is rosszabbul járhatnak. A közel egymillió deviza alapú jelzáloghiteles többsége számára azonban ésszerű lehet a kedvezményes forintosítás igénylése, hisz várhatóan csökkenni fog ettől a törlesztőrészletük. Becsléseink szerint a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkezők legalább fele mégsem él majd a lehetőséggel. Elsősorban azért, mert nem tud, másodsorban pedig azért, mert nem akar. A magyar pénzügyi stabilitás szempontjából ugyanakkor létfontosságú, hogy ne legyen tömeges a részvétel: 50% körüli arány mellett elviselhetetlenül nagy, 650 milliárd forint körüli, de még 25%-os részvétel mellett is a bankadó két és félszeresére rúgó, több mint 300 milliárd forintos veszteség érné a bankszektort. Mindkét forgatókönyv hitelpiaci és makrogazdasági következményei egészen drámaiak lennének.

Gyors kiigazítás jön az Ersténél (Interjú Jelasity Radovánnal)

Gyors kiigazítást ígér a magyarországi Erste Banknál Jelasity Radován, a bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója. Az egykor szerbiai jegybankelnökként dolgozó bankvezér szerint a frankhitelek forint alapúra váltása járható út, a kormány kedvezményes végtörlesztésről szóló javaslata azonban veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Jelasity szerint a nehéz körülmények ellenére meg kell mutatnia a banknak, hogy képes nyereségesen is működni.

Megtizedelheti a magyar bankszektort Orbán bejelentése

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Devizahitelek: óriási lavinát indíthat a ma napvilágot látott terv

Beláthatatlan következményei lehetnek a Fidesz frakcióvezetője által ma ismertetett, lakossági devizahiteleseket érintő javaslatnak. Lehet, hogy a frakció célja csupán az, hogy legalább a jómódúak tartozásával csökkenjen a tetemes hazai devizahitel-állomány, amennyiben azonban forinthitelből tennék lehetővé a csökkentett árfolyamú végtörlesztést minden devizahiteles számára (ahogy ez Lázár János mai nyilatkozatából kiderült), azzal akár a teljes magyar bankszektor tőkéjének fele is odaveszhetne. Nem konvencionális jellege miatt egy ilyen gazdaságpolitikai lépés inkább növelheti, mint csökkentheti a devizahitelesek összességének terheit.

Alig van hitelképes vállalat Magyarországon

Három szegmens különböztethető meg a magyar vállalati hitelezésben, ezek közül jelenleg csak egy aktív - mondja Kozma András. A Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint sok hazai nagybanknál megtörtek a vállalati ügyfélkapcsolatok, ezek a bankok az ügyfelek szemében merevebbek, lassabbak, bizonytalanabbak és gyanakvóbbak lettek. A jó vállalatok egy része így a középbankoknál kötött ki, akik között a Commerzbank a bankadóval együtt is nyereséges évet vár idén.

CIG Pannónia: a focit gólra játsszák

Szépen "lebirtokolják" a fiúk az ellenfelet, és szemet gyönyörködtető támadásokat vezetnek középen, a széleken azonban még gyengék, és néhány erősítés is ráfér a csapatra, hogy előnyét gólra váltsa. Addig a tabella élmezőnye csak egy szép ígéret, de korántsem megvalósíthatatlan, hosszú távon pedig akár a közönség is vastapssal fogadja majd az eredményeket. Egyelőre azonban csak kis számban váltanak jegyet a mérkőzésre.

Új megvilágításba került a devizahitelesek jövője

Megválaszolta egy hétfőn megjelent kormányrendelet az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos, devizahiteleseket érintő kérdések többségét. Mivel a jogszabály a Portfolio.hu korábbi feltételezéseihez képest is tartalmaz változást, az alábbiakban ismét megvizsgáljuk, miként alakulhat a hiteladós havi törlesztése, amennyiben igénybe veszi a három évig nagy könnyebbséget jelentő, ám utána minden valószínűség szerint tehernövekedéssel járó lehetőséget. Számításainkból kiderül: az átlagos ügyfelek havi terhe 2014 végén hirtelen közel 50%-kal nőhet 240 forint körüli átlagos frankárfolyam mellett, ami a mostanihoz képest több mint 10%-kal magasabb törlesztőrészletet jelenthet. 240 forintnál erősebb frank esetén már a gyűjtőszámla-hitel futamidejének meghosszabbítására is sor kerülhet, aminek egy határon túl szinte csak az ésszerűség szab gátat.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

Kommunikációs bakisorozattal zavarja össze a kormány a devizahiteleseket

Sikerült a kormánynak tökéletes zavart okoznia a devizahitelesek fejében arról, mi vár rájuk 2014 őszétől, ha élnek a három évig tartó árfolyamrögzítés lehetőségével. A kormány hivatalos honlapjára pénteken 12.50-kor felkerült tájékoztatás ugyanis épp az ellenkezőjét állítja, mint amit Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondott. A friss anyag megfelel a Portfolio.hu csütörtök reggeli cikkének: nem a teljes, csak a gyűjtőszámla-hitel törlesztőrészletét maximálják majd, a devizakölcsön törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.