Az utóbbi 2,5 évben akkora nyereséget ért el a magyar bankszektor, amekkorára a válság előtti boom idején még 4 évre volt szüksége. Mégsem mondhatjuk, hogy ma jobban megy a magyar bankoknak, mint valaha. Egy tipikusan válság utáni, ma már kifulladóban lévő jelenség nélkül nem 14-15%, inkább 8-9% lenne a szektor tőkearányos megtérülése.
Megjelent az adósságfékszabályok október 1-jei szigorításáról szóló MNB-rendelet. Az új szabályozás azzal jár, hogy a legolcsóbb, változó kamatozású lakáshiteleket az eddigi korláthoz képest kétszer akkora jövedelem, feleakkora hitelösszeg vagy jóval hosszabb futamidő mellett lehet majd igényelni. Az élelmes ügyfelek azonban nem búsulnak a változás miatt: lakás-takarékpénztári szerződésekkel jól alkalmazkodhatunk az új szabályokhoz, és még mindig "kikeverhetjük" magunknak a szinte hihetetlenül hangzó, 0%-os kamatozású lakáshitelt is.
A címben szereplő feladványra adott helyes megfejtés: semmibe. Hiába fogta vissza az állam az állampapírok értékesítését, egyelőre nem tudott lecsapni a felszabaduló ügyfélpénzekre a pénzügyi szektor. Egyre nagyobb mértékben készpénzben vagy folyószámlán parkoltatjuk a pénzünket az MNB ma közzétett féléves adatai szerint. 10 új lakossági forintból 4 folyószámlán, 3 pedig készpénzben maradt, vagyis nem talált jó megtakarítást magának. Csökkent az életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban fekvő vagyon aránya is, a befektetési alapokon belül pedig csak átrendeződés történt az ingatlanalapok javára.
A spanyol BBVA, az olasz UniCredit, a francia BNP Paribas, a holland ING és a brit HSBC rendelkezik a legnagyobb leánybanki kitettséggel Törökország felé Európa bankjai közül. Elsősorban miattuk lenne fájdalmas (de semmiképp sem katasztrofális) Európa számára a török bankrendszer alábbiakban bemutatott sötét forgatókönyve.
Egy-két bank kivételével véget ért a tömeges fiókbezárások és létszámleépítések időszaka a magyar bankszektorban. Így is látványos a változás, ami végbement: a Portfolio friss gyűjtése alapján a 10 legnagyobb lakossági bank fiókszáma 28%-kal (több mint 420 egységgel), alkalmazotti létszáma pedig 10%-kal (több mint 3100 fővel) csökkent egy évtized leforgása alatt. Mára szétvált a két trend: a banki dolgozók létszáma tavaly óta ismét nő az üzleti aktivitás növekedésének köszönhetően, a fiókszám viszont tovább csökken Magyarországon, többek között a digitalizáció és a takarékszövetkezetek konszolidációja miatt.
Közel 400 ezer lakáshiteles családnak rövid távon is elszállhat a törlesztőrészlete egy esetleges piaci sokk hatására. Pedig létezik ellenszer: a változóról fix kamatozású lakáshitelre válthatnak, hogy egy kisebb törlesztőrészlet-emeléssel kerüljék el a későbbi nagyobbat. Kevesen hívják fel azonban erre a figyelmüket, és közvetlen tapasztalataink alapján a bankok is gyakran inkább nehezítik, mint segítik a futamidő közbeni fixálást. Az alacsony kamatkörnyezetben és a bérrobbanásban bízva a szabályozók sem tesznek azért, hogy megkönnyítsék, általános gyakorlattá tegyék a korábban felvett hitelek kamatkockázatainak mérséklését. Félő, hogy a devizahitelek időszakához hasonlóan megint túl későn eszmélünk majd.
Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. Ma reggel beérkezett hozzánk a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, és az általunk megkérdezett szakértők fejében is tisztult a kép az elmúlt hetekben. Bőven maradtak azonban még gyakorlati kérdőjelek, főleg a hitelből lakást vásárlók esetében.
November 8-án kiderül, ki lesz az év vállalati pénzügyi vezetője Magyarországon. Ekkor, az ország legfontosabb pénzügyi vezetőit felvonultató Business and Finance konferencián kerül ugyanis átadásra a Portfolio és a Credit Management Group közös "CFO of the year" díja. A legnagyobb pénzügyi teljesítményt felmutató hazai vállalatok vezetői közül a zsűri által idén a legfelkészültebbnek és legsikeresebbnek tartott gazdasági, pénzügyi igazgatót tüntetjük ki az eseményen. A rendezvényről és a díjról a társszervező Credit Management Group ügyvezető igazgatóját, Szentirmay Pétert kérdeztük.
Jelentősen emelné a CSOK támogatási összegét a kormány az 5000 fő alatti településeken - jelentette be ma Gulyás Gergely. Jelenleg az ország közel egyharmada él ilyen helyen. Megnéztük, hová lesz érdemes költözni a fővárosból, ha ki akarjuk használni az egyelőre ismeretlen összegű, de jelentősnek mondott emelés és az alacsonyabb lakásárak szerencsés kombinációját. Budakeszi, Csömör, Kistarcsa, Mogyoród vagy Solymár kiesett a körből, Csobánka, Felsőpakony, Nagytarcsa, Pilisborosjenő vagy Remeteszőlős viszont nemcsak fővárosközeli élettel, de magasabb CSOK-kal is kecsegtet. A kistelepülésekre költözőknek érdemes lesz sietniük a pontos szabályok bejelentése után, ugyanis az utóbbi időben éppen ezeken a településeken drágulnak a leggyorsabban a lakások.
Találkoztál már olyan bankkal, amelyik az év minden napján és a nap minden percében a rendelkezésedre áll? Olyannal, amelyik minden csatornán ugyanazt a magas szintű élményt képes nyújtani, akár online, akár fizikai formájában keresed fel? Függetlenül attól, megtakarítást, hitelt vagy valami egészen szokatlan pénzügyi megoldást szeretnél? Amelyik bank erre képessé válik, páratlan hatékonyságjavulásra és jókora versenyelőnyre fog szert tenni. Ilyen bankot álmodott most elénk új tanulmányában a McKinsey, bemutatva a hagyományos bankfiókokat felváltó okosfiókok koncepcióját.
Egyre nagyobb hitelösszeg, egyre hosszabb futamidő, egyre magasabb eladósodás, egyre biztonságosabb kamatperiódus - címszavakban így vesznek fel lakáshitelt manapság a magyarok. A kamatszint, az új lakások térnyerése szempontjából viszont nem látunk további előrelépést az utóbbi hónapokban. A KSH, az MNB és a Duna House adatai alapján 13 ábrán mutatjuk be a hazai lakáshitelpiac aktuális helyzetét.
A lakáshiteleknél is nagyobb mértékben, évi 10% fölötti ütemben emelkedik a hazai kis- és közép-vállalkozások banki hiteltartozása. Immár három éve vesznek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztenek; az EU-forrásoknak úgy tűnik, inkább ösztönző, mint kiszorító hatásuk volt eddig; bizonyos szegmensekben pedig már-már öldöklő versenyt folytatnak a bankok a kkv-k kegyeiért. A kamatkörnyezet emelkedésének árnyékában azonban vannak aggodalomra okot adó jelek is.
Jelen állás szerint 2020 elejétől ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. A változás nyomán nagy gondolkozás indult el a bankok és a fejlesztők körében arról, miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, mint sok más időzítési probléma esetében, most is a hitelnyújtó bankok kezében a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.
A forint gyakorlatilag hónapok óta ha lassan is, de megállás nélkül gyengül az euróval szemben, ennek pedig már érzékelhető hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. A forint gyengülését általában elsősorban a benzin áremelkedésén érezzük meg, most azonban a külföldre nyaralni készülők és a nemzetközi kereskedőktől interneten vásárló magyarok is azonnal szembesülhetnek a deviza gyengülésének hatásával. Az exportőrök általánosságban örülnek, mert több bevételhez jutnak, akik viszont importálnak, azok könnyen magasabb költségekkel szembesülhetnek. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az inflációra komoly hatása lehet a napról napra új történelmi mélypontot ütő árfolyamnak, így lassulhat a reálbérek növekedése, a költségvetés és a bankrendszer miatt azonban nem kell aggódnunk. A forint esése végső soron bizonytalanságot is okozhat a gazdasági szereplők körében.
Kevés olyan piac van, mint a magyar, ahol ilyen jelentős a gazdasági növekedés, alacsony a hitelkockázat, és a marzsok is még mindig relatíve attraktívak - mondja interjúnkban a CIB elnök-vezérigazgatója. Mint kiderült, a jelenlegi 850 milliárdról 2021-ig 1000 milliárd környékére szeretnék növelni hitelállományukat, és teljesen digitálissá bankká akarnak válni. A közelmúlt olasz feszültségeiről, a kamatkockázatokról és az MNB hitelpiaci jövőképével kapcsolatos véleményéről is kérdeztük Simák Pált.
Találkoztál már olyan bankkal, amelyik eléd teszi a legjobb lakáshirdetéseket, lebonyolítja helyetted a vásárlást, hitelt ad, a bútort is beszerzi, és még a költözést, sőt a lakáskiadást is elrendezi helyetted? Ha még nem, érdemes megismerkedni a fogalommal: a jövő az ilyen mindentudó lakásökoszisztémákról fog szólni. Európában a Danske Bank jár az élen, és a McKinsey szerint éveken belül óriásira nőhet a piac.
Kivonulások, csalási botrányok, összeolvadások és példátlan sikerek követték egymást az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai régió bankpiacán. Megnéztük, a régiónk 7 legnagyobb nemzetközi szereplője közül ki, hol került ki győztesen a válság és a kilábalás bonyolult folyamatából 2008 óta. Két érdekesség: a régióban Magyarország lett mára a legkevésbé koncentrált bankpiac, és Románia mellett nálunk lett a legalacsonyabb a hitelpenetráció is.
Egy 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsön már nagy valószínűséggel át tud ívelni egy válságidőszakot is, a Budapest Bank ezért elsősorban ezt ajánlja az ügyfeleknek - mondta a Portfolio-nak Fatér Gyula, a társaság lakossági üzletágvezetője, akit az MNB új adósságfékszabályai mellett a fiókok jövőjéről és a digitális újdonságokról is kérdeztünk. Az állami banknál "Nagy Ugrás" fedőnéven az MNB hitelpiaci céljaival összhangban lévő stratégiát követnek.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
