A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt.
Ma egy éve, hogy 2019. július 1-jén elindult a kormány új családtámogatási rendszere, amelynek keretében akár 27,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott hitelt is igénybe vehetnek a legalább 3 gyermeket vállalók, de más családok is jelentős támogatásokat kapnak. Az egy éve elérhető támogatások bemutatása mellett a csomag legnépszerűbb újdonságának, a már csaknem 100 ezer házaspár által igénybe vett babaváró hitelnek az első egy évére tekintünk most vissza.
Gyökeres változásokat hozott a magyar biztosítók működésében a koronavírus-járvány, példátlan módon felgyorsítva a digitalizációt. A biztosítók egy része úgy tapasztalja, hogy ennek köszönhetően nem esett vissza náluk jelentősen az értékesítés. A jól teljesítők közé tartozik a Signal Iduna is, amelynek elnök-vezérigazgatóját, Csata Dénest a teljesen digitalizált biztosításkötésről és a társaság új, diverzifikált eszközalapjairól is kérdeztük.
Elsősorban nem kedvező kamatozásra, a kamatkockázatok fedezésére vagy hosszú távú beruházásösztönzésre, hanem az átmeneti időszak átvészelésére, a likviditás rövidtávú javítására van szükségük a magyar vállalatoknak, és ezt biztosítják az elindított állami programok – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Toldi Balázs, a Citi Magyarország kereskedelmi banki üzletágvezetője. A hitelpiac idei teljesítményét alapjaiban határozza meg, lesz-e második hulláma a koronavírusnak.
Április volt az első hónap, amikor már látványosan éreztette hatását a koronavírus a magyar hitelpiacon. A lakossági hitelezés a két évvel ezelőtti, azon belül a személyi hitelezés az öt évvel ezelőtti szintre esett vissza ekkor az MNB ma közzétett adatai szerint. Két hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt meg a hazai háztartások lekötés nélküli bankbetétállománya, ami részben más megtakarítások likvidálásának, részben a törlesztési moratórium tartalékképző erejének köszönhető.
Az életbiztosítási befektetéseken elszenvedett 93 milliárdos (jórészt nem realizált) ügyfélveszteséget leszámítva alig látszódnak még a koronavírus hatásai a magyar biztosítók első negyedéves adatain. Többek között rekordnyereséget ért el a szektor az év első három hónapjában, ugyanakkor csökkent a piaci növekedés üteme: a szektor díjbevétele 6,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy a növekedésnek most már csak a harmadát adták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, több mint felét viszont a rendszeres díjas (!) unit-linked életbiztosítások.
Négy nagy biztosító hozta tavaly a magyar biztosítási szektor 76 milliárd forintos nyereségének a kétharmadát, közülük továbbra is az Allianz és az Aegon a legnagyobb profitgyáros – derült ki a 2019-es éves beszámolókból. A biztosítási adó ellenére a nem-életbiztosításokon közel másfélszer annyit keresett a szektor, mint az életbiztosításokon. A díjbevételek szempontjából továbbra is az Allianz a piacvezető, az életbiztosításokban azonban a Posta Biztosító megelőzte tavaly az évtizedek óta piacvezető NN-t. Igaz, csak egy "surranópályán", az egyszeri díjas termékekkel, a korrigált adatok szerint hatalmas a holland tulajdonú biztosító fölénye.
National championnek nevezik az angolban egy-egy ország nemzetközi szinten is jegyzett nagybankját vagy más iparági piacvezetőjét, amilyen Magyarországon például az OTP. Ezzel szemben zombi banknak hívják azokat a rossz költséghatékonysággal és döglött üzleti modellel küzdő szereplőket, amelyek nem termelnek értéket tulajdonosaiknak, ilyen volt 5-10 évvel ezelőtt a magyar bankoknak mondjuk a fele. A pletykaként hosszú évek óta keringő, de csak tegnap hivatalossá vált Takarék-MKB-Budapest Bank összeolvadási tervből mindkét szélsőség, egy national champion és egy túlméretezett zombibank is kikeveredhet. Cikkünkben a legfontosabb mozgatórugókat és lehetséges kimeneteleket vesszük számba.
Mintegy 15%-os díjbevétel-növekedéssel és 25%-os adózás előtti eredménynövekedéssel zárta 2020 első negyedévét a CIG Pannónia, amely az olaszországi veszteségek miatt vagyon- és felelősségbiztosításbiztosítási üzletága nélkül folytatja tevékenységét. Az új értékítés ugyan visszaesett, ám ez még nem a koronavírussal, hanem az egy évvel korábbi egyszeri tételekkel magyarázható.
A koronavírussal kapcsolatos hatalmas médiazajban időnként elsikkadnak a lakossági hitelezésben március közepe óta bekövetkezett jelentős változások. Szubjektív fontossági sorrendben most 10 pontban összefoglaljuk, mi minden történt a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt két hónapban a lakossági hitelezésben. A változásokról online Hitelezés 2020 konferenciánk keddi alkalmán a bankok vezetői részletesebben is beszélni fognak, érdemes regisztrálni.
Az örökbefogadások felgyorsítására és szabályainak egyszerűsítésére készül a kormány, hogy minél több gyermek szerető családban nőhessen fel, a leendő szülők és a gyermekek pedig minél előbb egymásra találhassanak. A jószándékú és sok elemében szimpatikus törvényjavaslatot tegnap benyújtották, az örökbefogadók anyagi diszkriminációjának megszüntetéséről azonban egyelőre egy szó sem esik benne. Meglepő lehet, de tény: a többmilliós családtámogatások jó része csak a csecsemőt örökbe fogadóknak jár jelenleg és várhatóan ezután is. Pedig most elsősorban az idősebb gyermekeket örökbe fogadó szülőket hozná előnybe többi intézkedésével a kormány.
Alig látszódik a koronavírus hatása a bankok ma megjelent márciusi statisztikáin: a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredek emelkedést mutatott a járvány első (igaz, csonka) hónapjában, a bankbetétek pedig az elmúlt egy év negyedik legerősebb (!) hónapját produkálták. A vállalati hitelek is szépen emelkedtek, egyedül az 5,9%-os THM-plafonban érintett fogyasztási hiteleknél látható visszaesés (érthető módon) a hitelpiacon. A pozitív átmeneti jelenségekre is megvan azonban a magyarázat, a koronavírus-válság hatásai szempontjából igazán érdekes statisztikák a következő hónapokban fognak csak megérkezni. A témával online Hitelezés 2020 konferenciánk jövő keddi lakossági alkalmán részletesen is foglalkozni fogunk, érdemes mielőbb regisztrálni.
A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő.
Ma elindultak az MFB új hitelprogramjai a vállalatok számára a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása jegyében. A meghirdetett 439 milliárd forintnyi hitel 2021 végéig fogyhat el, legalábbis ekkor lenne elégedett Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér a Portfolio-nak nyilatkozva válaszolt a hitelprogramokkal kapcsolatos néhány kritikára is, emellett az EU-források jövőbeni elosztásáról is beszélt nekünk. Az új hitelprogramokról részletesen szó lesz online Hitelezés 2020 konferenciánk május 5-ei, keddi alkalmán, amely a kkv-hitelezés aktualitásairól szól, érdemes beregisztrálni az eseményre.
Ahogy már megírtuk, a kis- és középvállalkozások lehetnek a legnagyobb igénybe vevői a március közepén elindult hiteltörlesztési moratóriumnak. Csakhogy a moratórium és a kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései a vállalatok egymásnak nyújtott hiteleire és a szállítói láncok védelmére nem terjednek ki. Az ezekre általában piaci védőhálót nyújtó hitelbiztosítóknak pedig egyre magasabb kockázatot kell lefedniük a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt, ezért a dominóként bedőlő lánctartozások elkerülésére egyre több EU-tagállam vezet be állami garanciarendszert a hitelbiztosítási piacon is. Németország és Franciaország intézkedéscsomagját nemrég hagyta jóvá az Európai Bizottság, a magyar vállalatközi hitelpiac szereplői viszont egyelőre csak áhítoznak ilyesmire.
Eddigi bejelentései alapján belátható időn belül tisztán életbiztosítóként folytatná tevékenységét a CIG Pannónia, visszatérve ezzel a társaság egy évtizeddel ezelőtti gyökereihez. Mivel középtávon várhatóan az életbiztosítási tevékenység fogja meghatározni a biztosítócsoport növekedési pályáját, megnéztük, milyen számokat produkál ez az üzletág.
Elindította ma Növekedési Hitelprogramjának újabb szakaszát a Magyar Nemzeti Bank 1500 milliárd forintos keretösszeggel NHP Hajrá néven. A program fix kamatozású, legfeljebb 2,5%-os kamattal rendelkező kölcsönt vagy pénzügyi lízingforrást biztosít a kis- és középvállalkozások részére, ezzel az egyik legkedvezőbb elérhető konstrukció lesz a piacon a cégek számára, különösen, amíg a kormány által ígért új, kamattámogatott hitelprogramok el nem indulnak. Cikkünkben az NHP Hajrá legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze.
Szombat délelőtt konkrét számokat is hallhattunk arról a gazdaságvédelmi akciótervről, amit a kormány tervez.
Az MNB szerdai lépése után ismét megemelkedtek a kamatok a bankközi piacon. Akik benne ülnek a moratóriumban, azok persze idén ebből még semmit sem érzékelnek. 2021 januárjában azonban eljöhet az igazság pillanata: a moratóriumban érintett változó kamatozású hitelek futamideje még jobban megnőhet, hiszen nagyobb lehet az elhalasztott kamatfizetés összege. Még a törlesztőrészletek is megemelkedhetnek az eddigihez képest (akár benne van a hitel a moratóriumban, akár nem), ha tartós lesz ez a viszonylagos monetáris szigor. Kiszámítottuk, mennyivel.
Ezer szálon hat a magyar biztosítási szektorra is a koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb hazai életbiztosító, az NN ettől függetlenül továbbra is kitart amellett, hogy a tavaly év végi bejelentésének megfelelően elindítja nem-életbiztosítási üzletágát. Idén hitelfedezeti és lakásbiztosításokkal jönnek elő a tervek szerint. A járvány negatív hatásairól és az online értékesítés lehetőségeiről, az alulteljesítő életbiztosítási piacról és a bajba kerülő ügyfelek megsegítésének lehetőségeiről is beszélgettünk Baranyai Dávid igazgatósági taggal, akit az NN Biztosító megbízott vezérigazgatónak tervez kinevezni a felügyeleti jóváhagyást követően.
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
