A Rába papírjai ma 15 százalékot emelkedtek, az alacsony közkézhányadú és forgalmú papírban a mai, esetleges hadiipari megrendelésekről szóló hír hatására régen nem látott ralit láthatunk. Az állam tavaly többségi tulajdont szerzett a társaságban, akkor még nem volt egyértelmű, mi a célja az új tulajdonosnak a magyar gépgyártóval, azóta azonban több, például a buszgyártással és hadiipari megrendelésekkel kapcsolatos hír látott napvilágot. Az állam 815 forinton tett ajánlatot a társaság részvényeire, a kisbefektetők most annál olcsóbban szerezhetnek részesedést a vállalatban. De vajon érdemes-e még beszállni?
A Magyar Telekom 2001 óta van jelen Macedóniában. Akkoriban a piaci verseny nem volt annyira öldöklő, mint az elmúlt években, a relatíve stabil vezetékes piac mellett az alacsony penetrációval jellemezhető mobilpiac miatt volt vonzó a helyi telekom szektor. Az elmúlt negyedévekben azonban nem sok örömet okozott a Magyar Telekomnak a macedón leány, hiszen a vesztegetés gyanújával indított vizsgálatokon túl a brutálisan erős árverseny és a romló makrogazdasági kilátások is megnehezítik az MTel ottani jelenlétét. A nehézségek újabb tünete a tavalyi negyedik negyedévben végrehajtott 31,4 milliárd forintos goodwill leírás, amire főként azért került sor, mert jelentősen romlottak a macedón telekom cég növekedési kilátásai. De mi is történik valójában a Makedonski Telekomnál?
Kifejezetten jól teljesített a Magyar Telekom tavaly, mind az árbevétel mind pedig a működéshez kapcsolódó EBITDA szintjén a menedzsment célkitűzéseinél erősebb számokat közölt ma közzétett gyorsjelentésében a társaság. Bár a mobil szegmens árbevétele tovább csökkent (12 negyedéve esik) és a leányvállalatok is szenvednek, a vezetékes üzletágban már látszanak biztató jelek, a rendszerintegrációs és IT-bevételek néhány nagy projektnek köszönhetően szépen bővültek, a TV-bevételek stabilan emelkednek, az új reménység, az energia kiskereskedelem pedig már szabad szemmel is jól látható árbevételt generál.
A negyedévet azonban jelentős egyszeri tételek tarkították, amelyek közül kiemelkedik a macedón leányvállalatnál elszámolt 31,4 milliárd forintos értékvesztés, részben ez okozta ugyanis, hogy a társaság tavaly éves szinten is veszteséges lett. A leányvállalatok évek óta tartó szenvedését elnézve nem meglepő, hogy a menedzsment módosítja ottani bevételi terveit, az értékvesztés elszámolásának időzítése és mértéke azonban mindenképpen meglepetés.
A menedzsment célkitűzéseinél és az elemzői várakozásoknál jobb top line számok és az alapfolyamatok stabilizálódásának/javulásának alapján a mai tőzsdenyitást követően a Magyar Telekom részvényárfolyamának emelkedése lenne valószínűsíthető, kérdés azonban, hogy mennyire ijeszti meg a befektetőket a macedón leírás (mi várható Montenegróban?), az elmúlt hetek raliját követően nem kezdenek-e profitrealizálásba a piaci szereplők. A társaság EV/EBITDA alapon továbbra is olcsó, osztalékalapon pedig a magyar hozamok további csökkenésével és a telekom különadó kivezetését követően esetlegesen ismét 70 forint közelébe kúszó osztalékkal egyre vonzóbbá válhatnak a Magyar Telekom részvényei.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
Árbevétel és EBITDA soron az elemzői várakozásoknál erősebb negyedéves tényszámok
A társaság felülteljesítette a menedzsment által az árbevételre és a működéshez kapcsolódó (egyszeri tételektől tisztított) EBITDA-ra vonatkozó egész éves célkitűzéseit
A csoportszintű árbevétel és ezen belül a vezetékes bevételek is emelkedtek, utoljára 2008 második negyedévében volt erre példa, a mobil bevételek azonban már zsinórban 12 negyedéve csökkennek
Tovább nőtt a TV szegmens bevétele, az energia kiskereskedelem a negyedévben 2,9, az egész évet tekintve 4,5 milliárd forinttal járult hozzá a csoport bevételeihez
A leánycégek gyengén teljesítenek, az árbevétel és az EBITDA forintban kimutatott növekedése nagyrészt a forint gyengülésének tudható be
Továbbra is érvényesül az erős költségkontroll, a menedzsmentnek sikerült lefaragni a beruházásokból és a személyi költségekből
A negyedévet jelentős egyszeri tételek tarkították: a SEC és a DOJ vizsgálatainak lezárásához kapcsolódóan képzett céltartalék, a Macedónia szegmenshez kapcsolódó értékvesztés, a magyarországi adóváltozások miatt növekvő nyereségadó terhelték az eredményt
A címben feltett kérdésre a válasz: pénzt, méghozzá nem is keveset. Az OTP 2000-es években megvalósított akvizíciói közül nem mindegyik mondható sikeresnek, az orosz terjeszkedés azonban egyelőre igazi telitalálatnak tűnik. Oroszország bankpiaca még a feltörekvő országokkal összevetve is igencsak fejletlennek mondható, a megfelelő üzleti modellel rendelkező és a piacra időben belépett bankok évről-évre komoly profitot tehetnek itt zsebre. Az OTP az orosz piac egyik legzsírosabb cupákját, az áru- és hitelkártya hitel szegmenst szemelte ki magának, mára a több mint ezer szereplős orosz bankpiacon a két kategóriában a második és az ötödik legnagyobb bankká vált. Nem véletlenül büszke az OTP az új szupersztárra, az orosz leánybank ugyanis a csoport teljes bevételének és adózás előtti eredményének is közel ötödét szállítja.
Az orosz leánybank vezetőváltásának apropójából megvizsgáltuk, miért is olyan vonzó az orosz bankpiac és mi tette sikeressé az orosz OTP-t. Az ott alkalmazott üzleti modell már csak azért is érdekes lehet, mert a bankcsoport ukrán leányánál is hasonló stratégiát alkalmaznának, siker esetén pedig újabb nagy "profitszállítóval" bővülne az eredményes leánybankok sora. Az orosz modell lemásolása azonban nem lesz egyszerű.
A magyar gépgyártó szépen zárta a 2011-es évet, hiszen a vállalat jelentősen növelte árbevételét és EBITDA-ját is, és nyereséges lett. A kifejezetten jó eredményhez a vállalat minden részlege hozzájárult. Tavaly a Rába több piacán és partnerénél is megerősítette pozícióját, amely bizakodásra adhat okot a következő negyedévekre. A vállalat több új projektet indított, az ezekből származó bevétel már eléri a teljes bevétel 10 százalékát. A tavalyi számokat látva nem is olyan biztos, hogy rossz lóra tett az állam a Rába többségi tulajdonának megszerzésével.
15 éve nem indult ilyen jól az év, már mint ami az amerikai részvénypiacok teljesítményét illeti, a vezető benchmarkok némelyike több éves csúcson áll. A befektetők már hetek óta figyelmen kívül hagyják a makrogazdasági kockázatokat, az európai adósságválságot, az esetleges görög csődöt, a kínai lassulástól való félelmek is alábbhagytak. De mire ez a jó hangulat, miért emelkednek a részvényindexek újabb és újabb csúcsokra? Összefoglaltuk azokat a fontosabb makrogazdasági, vállalati és technikai érveket, amelyek az előző hónapok részvénypiaci raliját igazolják, és amelyek akár további emelkedést vetíthetnek előre.
Az Európai Unió több országában pénzügyi tranzakciós adó bevezetését tervezik. Az indoklás szerint a pénzügyi szektor vállalatainak is ki kell venni a részüket a 2008-as válságot követő "újjáépítésben", azonban az új sarctól nem csak az adóbevételek emelkedését, de a spekulatív forgalom visszaszorulását is remélik. Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója szerint azonban a témában készült tanulmányok és az eddigi nemzetközi példák sem támasztják alá az adó mellett kardoskodók érveit. A forgalom csökkenése miatt az árfolyamnyereség adóból és a társasági adóból valószínűleg alacsonyabb bevételeket láthat az állam, a csökkenő likviditás pedig még nagyobb kilengéseket okozhat a piacokon. Persze a történetnek nyertesei is lesznek, hiszen az adó bevezetését követően a forgalom nagy része más piacokra terelődhet át, nem véletlenül akar több ország is kimaradni a kezdeményezésből.
Két út áll előttünk: vagy létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat vagy szétesik az eurózóna és vele együtt az euró is eltűnik, véli Dirk Müller, alias Mr. DAX. A 2009-ben elkezdődött ralit helyesen előre jelző guru szerint a politikusok kevés jó lépést tettek eddig a válság megoldásának irányába, azt viszont nekik köszönhetjük, hogy a bajba jutott országok a rájuk kényszerített megszorítások miatt még nagyobb válságba sodródnak. Sajnos nem tanulunk a történelemből, az 1930-as években Németországban (weimari köztársaság) már megpróbálkoztak a "válságspórolással", az eredmény gazdasági összeomlás és a társadalom durva radikalizálódása lett, emlékeztet Müller. Mindeközben már-már euforikus a hangulat a világ tőzsdéin, a makrogazdasági kockázatokat figyelembe véve azonban komoly zuhanás jöhet még a piacokon.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 2010-es évértékelőjében azt mondta, helyesnek bizonyult az OTP regionális akvizíciós stratégiája, hiszen egyes csoporttagok eredménytermelő képességének átmeneti visszaesését más országok vagy üzleti területek hatékonyan képesek ellensúlyozni. Ebben igazat kell adnunk a bankvezérnek, hiszen a magyar, a bolgár vagy az orosz operáció kifejezetten erős, ezek bőven ellensúlyozzák a nagyjából "nullás" szlovák, vagy a masszív veszteséget termelő szerb és montenegrói leányvállalat gyenge teljesítményét.
Az elmúlt hónapokban azonban az OTP a szerb és a szlovák leánybankjában is tőkeemelésre kényszerült, a romló működési környezet a bevételek csökkenését és a kockázati költségek emelkedését eredményezte a külföldi bankoknál, a céltartalékok figyelembe vételével kapcsolatos szabályozói változások miatt került sor a tőkeemelésre mindkét esetben. A tőkeemelések ismét ráirányították a figyelmet a gyengélkedő leánybankokra, kérdés az, hogy az OTP meddig hajlandó elnézni ezen operációk gyenge teljesítményét és elviselni azt, hogy akár tartósan is veszteségesek legyenek egyes leánybankok. Az alábbiakban utánajártunk annak, hogy a két, tőkeemeléssel érintett leánybank hogyan teljesített a megvásárlásuk óta eltelt időszakban.
Míg a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság alatt és előtt a hitelminősítőket azzal vádolták, túl lassan reagálnak a piaci folyamatokra, jelenleg már az a baj, hogy végzik a dolgukat, vagyis időben figyelmeztetik a befektetőket a lehetséges veszélyekre. Az S&P kilenc euróövezeti tagországot minősített le múlt hét pénteken, a politikai és gazdasági döntéshozók reakcióiból ítélve a mostani hitelminősítői rendszerrel senki sem elégedett, többen a válság további elmélyítésével vádolják a hitelminősítőket. De pontosan kik is ezek a nagyhatalmú intézmények? Mennyit keresnek azzal, ha megkésve vagy időben, fel- vagy leminősítenek országokat, vállalatokat? Miért haragszik a fél világ rájuk és hogyan lehetne megreformálni a sokak által kritizált hitelminősítői rendszert?
Az EU/IMF-fel folytatott tárgyalásoknak hatalmas a tétje, több elemző véleménye szerint finanszírozási szempontból nincs is igazából alternatívája a tárgyalásokat követő megállapodásnak. Egyelőre még nem tiszta, mihez ragaszkodhatnak a nemzetközi szervezetek a védőhálóért cserébe. Korábbi lapértesülések alapján többek között az MNB-függetlenségének visszaállítását, a Költségvetési Tanács megerősítését, szigorúbb költségvetési politikát kérhetnek, de felmerült a válságadók mértékének jelentős mérséklése, illetve az adók kivezetése is.
Az OTP szempontjából leginkább releváns hatás az lehet, ha az IMF megállapodással Magyarország nemzetközi befektetői megítélése javulna, hiszen a bank magyar operációjában jelentős devizahitel állománnyal rendelkezik, a forint várható erősödése többek között alacsonyabb céltartalékolást ezzel párhuzamosan pedig magasabb profitot eredményezne. Várakozásaink szerint a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásoknak nem lesz tárgya a pénzintézeteknek komoly veszteséget okozó végtörlesztés és az árfolyamrögzítés, de az EU/IMF ragaszkodhat ahhoz, hogy a pénzintézeti különadó a jelenleg ütemezésnél gyorsabban csökkenjen. Az alábbiakban végigvettük, hogyan hathat az erősödő forint, a csökkenő CDS-felár és a most tervezettnél nagyobb mértékben visszaeső bankadó az OTP-re.
A 10 éves magyar állampapír hozam 11 százalék fölött is járt, ezt figyelembe véve a Magyar Telekom részvényei egyre kevésbé tűnnek jó befektetésnek, hiszen a (korábban?) kockázatmentesnek tartott állampapírokhoz képest egyre kisebb prémiumot nyújtanak. A helyzet most igencsak különleges, hiszen jelenleg a Magyar Telekom papírjai osztalékhozamukat tekintve diszkonton forogjanak a 10 éves magyar állampapírokhoz képest, ha pedig ezt vesszük alapul, találunk jóval vonzóbb telekom részvényeket is a régióban.
Bár az elmúlt hetekben az MTel árfolyama relatíve rezisztens volt az állampapírpiaci hozamok elszállására, az elmúlt napokban azonban a befektetők elkezdték beárazni az EU/IMF segítség esetleges elmaradásából fakadó negatív hatásokat. Kérdés, hogy folytatódik-e a zuhanás a telekom cég papírjaiban?
Az OTP részvények tavaly év vége óta közel 30 százalékot veszítettek értékükből, és 2009 után ismét 3000 forint alá esett a papírok árfolyama. A zuhanás nem volt egyedülálló, hiszen a nyugat-európai, de a régiós bankpapírok is komoly esést mutattak idén. Ez egyrészt az európai adósságválsággal és a globális lassulással kapcsolatos félelmekkel magyarázható, de cégspecifikus hírek is "segítették" az OTP esését. A devizahiteles csomag bejelentése, a bankadó fizetésének kitolása negatívan hatottak az árfolyamra, a magyar makrogazdasági kilátások év közben látott drasztikus romlása, a magyar országkockázat emelkedése vagy a forint gyengülése is nyomás alatt tartotta az árfolyamot. Mivel az OTP papírok a hazai tőzsdei forgalom oroszlánrészét adják, a bankpapírok árfolyamának zuhanása a magyar tőzsdei forgalmat is a mélybe rántotta, a három hónapos gördülő napi forgalmi érték már csupán 15 milliárd forint, erre legutóbb 2008 végén, a válság mélyén volt csak példa.
Véleményünk szerint az egyetlen értelmezhető tőzsdei forgalommal jellemezhető magyar papír, az OTP mélyrepülése mindenképpen érdemes arra, hogy bekerüljön 2011 TOP10 sztorija közé.
2011 több szempontból is emlékezetes év volt a hazai részvénypiac szempontjából, a nemzetközi folyamatok hatásain túl azonban a magyar állam beavatkozása is izgalmassá tette az évet. A kormány tőzsdézéssel vádolta meg a magánnyugdíjpénztárakat, és mivel úgy vélte, jobb gazdája lenne a pénztári vagyonnak, meg is szerezte azt. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításával komoly részvényvagyon került át az államhoz, és ha már ott volt, a stratégiailag fontos vállalatokban az állam nem megszabadult, hanem hozzávásárolt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került magyar részvényekhez. Év közben Magyarország visszaszerezte a Surgutneftegas MOL-csomagját, az év végén pedig az állam részesedést szerzett a stratégiailag ugyancsak fontosnak tartott Rábában. A kiélezett költségvetési helyzet (nem feltétlenül az idei, inkább a jövő évi) tükrében és a részvénycsomagok megvásárlásának hivatalos indoklását ismerve több piaci szereplőnek még mindig nem tiszta, miért került sor a fent leírt tranzakciókra.
Odaadjam, vagy ne adjam? - morfondíroznak ezekben a napokban a Rába részvényesek, már csak néhány nap áll ugyanis rendelkezésükre, hogy döntsenek, elfogadják-e az állam által kínált részvényenkénti 815 forintot Rába papírjaikért. A döntés nem egyszerű, hiszen többféle kimenetelt is figyelembe kell venniük a részvényeseknek, többek között az sem biztos, hogy egyáltalán érvényes lesz az ajánlat. A kérdés megválaszolását tovább bonyolítja, hogy biztosan akadnak olyan részvénytulajdonosok, akik a 815 forintos ajánlati árnál drágábban vették részvényeiket, ők az ajánlat elfogadásával akár komoly veszteséget is realizálhatnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit kell tenniük a Rába részvényeseknek, ha fel kívánják ajánlani részvényeiket, milyen várható kimenetelekkel számolhatnak, és milyen lehetőségeket illetve kockázatokat kell figyelembe venniük, ha mégis megtartják a Rába papírokat.
Az OTP idén az első három negyedévben a főbb bevételi sorokon az elemzői várakozásoknál jobban teljesített, a harmadik negyedéves gyorsjelentés után az elemzők tovább emelték a nettó kamat- és díjbevételre vonatkozó 2011-es előrejelzéseiket. Ez alapján a negyedik negyedévben kiemelkedő bevételt érhet el a bank, az elemzők szerint a növekedés mögött a magyar és főként az orosz operáció jó teljesítménye állhat. Az év utolsó három hónapját azonban több egyszeri tétel is tarkítja, a bankadón kívül az OTP a devizahitelek végtörlesztéséből származó veszteségekkel is az idei utolsó negyedévben szembesül. A komoly negatív tételek mellett pedig akár az is előfordulhat, hogy a bank a negyedik negyedévben veszteséges lesz. Az OTP vezetői és a befektetők sincsenek hozzászokva a veszteséges negyedévekhez, ezért aztán elképzelhető, hogy a menedzsment ismét a kötvény visszavásárlások eredmény-javító eszközéhez nyúl, hogy elkerülje a mínuszos eredményt.
A Rába menedzsmentje a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően megerősítette egész éves várakozását, 2011-re 10 százalékos árbevétel-bővülést jeleztek előre 2010-hez képest, az EBITDA pedig a tavalyi szinten maradhat a menedzsment szerint. Ahhoz, hogy az egész éves célok teljesüljenek, a Rábának több szempontból is rekord-közeli negyedévet kellene felmutatnia az év végén, az utoljára a válság előtti időkben látott árbevételhez az elmúlt 5 évben csak egyszer elért EBITDA-marzsot kellene elérnie a magyar gépgyártónak. A feladat nem könnyű, de nem is lehetetlen, az alábbiakban végigvettük a fontosabb pontokat, amelyek alapján elérhetők lennének a kitűzött célok.
Az, hogy a negyedik negyedév és így az egész év sikeres lesz-e a Rábánál, azért is fontos, mert befolyásolhatja azokat a befektetőket, akik az állam által felajánlott 815 forintos ár elfogadásán morfondíroznak.
Az MNV véleménye szerint az állam érdemi befolyást szerez majd a Rábában, piaci szereplőkkel folytatott informális megbeszélések alapján ugyanis igen magas annak a valószínűsége, hogy a befektetők jelentős hányada él majd ezzel a lehetőséggel, és felajánlja részvényeit a 815 forintos ajánlati áron, mondta el a Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában Dr. Polacsek Csaba. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatójától megtudtuk, a Rába felvásárlására összesen 13,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a felajánlott részvényekért kifizetett tényleges összeg pedig az idei év költségvetését terheli. Polacsek azt is elmondta, a Rábát nem államosítják, szabályozott tőkepiaci tranzakció keretében tesz nyilvános vételi ajánlatot az állam a társaság részvényeire.
Az OTP ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében az elemzői várakozásoknál lényegesen jobb számokat tett közzé. A nettó kamatbevétel és a nem kamatjellegű bevételek is a konszenzus felett alakultak, miközben a működési költségek a vártnak megfelelő szintet érték el. Az előző negyedévek trendjének megfelelően a hitelportfólió minősége tovább romlott, bár a minőségromlás dinamikája még mindig elmarad a 2008-2009-es időszakban látott szinttől. A leánybankok közül az orosz ismét kiemelkedően teljesített, de a profithoz az ukrán és a bolgár operáció is hozzájárult.
Összességében egy kifejezetten erős negyedévet tudhat a háta mögött az OTP, ez alapján és főleg a tegnap meglebegtetett esetleges IMF-megállapodás tükrében akár komolyabb emelkedést is láthatnánk pénteken az OTP papírjaiban, ezt azonban tompíthatja az, hogy a nemzetközi befektetői hangulat tegnap ismét borúsabbá vált, az amerikai piacon is büntették a bankpapírokat.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Vártnál jobb számok a fontosabb sorokon, a konszolidált adózott eredmény 35 milliárd forint lett a várt 28 milliárddal szemben
A kamatbevétel emelkedésével párhuzamosan javult a kamatmarzs
Konszolidált szinten a hitelportfólió minősége tovább romlott, több leánybanknál azonban már javulás látszik
Az orosz leánybank továbbra is száguld
Közel 60 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank, a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége nőtt
A bankcsoport 7,3 milliárd forintnyi bankadót fizetett a negyedév során
Az OTP Csoport még mindig Európa egyik legtőkeerősebb pénzintézete
Eddig az OTP érintett ügyfeleinek 9 százaléka jelezte végtörlesztési igényét, a tendenciák alapján arányuk az összes deviza jelzáloghiteles 20 százalékát is elérheti, a bank közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a végtörlesztések miatt
A végtörlesztések miatt eddig 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett az OTP-nek, a teljes veszteség adózás után közel 40 milliárd forint lehet
A Rába szerdán piaczárás után tette közzé harmadik negyedéves számait, amelyek árbevétel és EBITDA szinten is elmaradtak az elemzői várakozástól, nettó profit soron azonban valamelyest alacsonyabb lett a veszteség a vártnál. A gyorsjelentés alapján kirajzolódó kép továbbra sem mutat jelentős eltérést az elmúlt negyedévekben látott alapfolyamatoktól, vagyis a társaság továbbra is csak kevéssé profitál az iparági konjunktúrából, annak ellenére, hogy a Rába legfontosabb piacain két számjegyű növekedéseket láthatunk, csoportszinten ez a magyar gépgyártónál nem csapódik le.
Bár az európai exportbevételek szépen nőttek, most is van olyan szegmens, amely lefelé húzza a társaság összeredményét, a negyedévben ez a jármű üzletág volt, az első három negyedévben komoly visszaesést mutattak az új nagy tulajdonos, az állam megrendeléseire történő szállítások.
Annak ellenére, hogy a gépgyártó iparágban bőven találunk személyautó- és teherautó-gyártókat, amelyek idén rekord-közeli profitmarginokról számoltak be, a társaság már operatív szinten is veszteséges. A negyedéves veszteség tetemes, 1,5 milliárd forint lett, ez részben a már operatív szinten is jelentkező veszteségnek, másrészt a devizás hitelállomány átértékeléséből származó nem realizált veszteségnek tudható be.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
A fontosabb eredménysorokon a vártnál gyengébb számok
A Rába exportpiacain komoly növekedés jellemző, egyes piacokon azonban már a lassulás jelei látszanak
Az árbevétel csoportszinten csak minimális mértékben nő, miközben az iparág száguld
A Rába már operatív szinten is veszteséges
Pénzügyi soron hatalmas veszteség keletkezett, elsősorban a devizás hitelek átértékelődéséből
A menedzsment megerősítette az idei várakozásait: 10 százalékos árbevétel növekedés, változatlan EBITDA-szint, ehhez egy kifejezetten erős negyedik negyedévre lesz szükség
