Nagy Viktor

Egy bank, amelyik mindent elbaltázott, amit csak lehetett

Van egy bank, amely az elmúlt években szinte az összes horrorsztoriban benne volt: a válság előtt jól bevásárolt másodrendű amerikai jelzáloghitelekkel fedezett termékekből, vett mellé bőven görög, olasz és portugál állampapírokat, vásárolt ingatlanfinanszírozó pénzintézetet és ukrán bankot a válság előtt, de még a nemrég csődbe ment amerikai nagyvárosnak, Detroitnak is nyújtott kölcsönt. Legutóbb a Praktiker fizetésképtelenné válása kapcsán merült fel a Commerzbank AG neve, a válság alatt állami pénzen kimentett és részben állami tulajdonba került bank ugyanis több olyan vállalatnak folyósított hitelt illetve vált ezekben a társaságokban tulajdonossá, amelyek a közelmúltban mentek csődbe. Németország második legnagyobb bankjának, a Commerzbanknak a menedzsmentje az elmúlt években többször is elismerte, hogy hibát követtek el, többek között az amerikai jelzáloghitel-termékek megvásárlása, a nem megfelelő kockázatkezelés és a felvásárolt bankok lassú integrálása róható fel a vezetőknek, de a részvényesek sem elégedettek a bank teljesítményével, a Commerzbank a válság előtti értékének közel 97 százalékát elveszítette, sokan megégették magukat a pénzintézet papírjaival.

Meglepő számok a Magyar Telekomtól

A legoptimistább elemzői várakozásnál is magasabb árbevételt és a további fontosabb eredménysorokon is a konszenzusnál magasabb eredményt ért el a második negyedévben a Magyar Telekom. A bevételek alakulásában fontos szerepet játszott az energia kiskereskedelem és a rendszerintegráció/IT szegmens jó teljesítménye. A negyedév eredményét immár szokásosnak mondható extra tétel terhelte, most 5,3 milliárd forintnyi távközlési adót számolt el a társaság. A befektetők összességében örülhetnek a negyedéves számoknak, valamint annak is, hogy a menedzsment a korábbi stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben, az eladósodottság magas szintje azonban ismét felvetheti az osztalék fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

• A legoptimistább várakozást is meghaladó árbevétel, a becsléseknél minden fontosabb soron jobb eredmény
• A rendszerintegráció/IT bevételek ötödükkel nőttek, az energia kiskereskedelemből származó bevételek megháromszorozódtak
• A macedón és a montenegrói leányvállalatnál továbbra sem látszik pozitív fordulat
• A negyedév során távközlési adót számolt el a társaság
• A menedzsment stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben
• Az eladósodottság 40 százalék fölé emelkedett, ez részben az osztalékfizetésnek tudható be

Horvátországban terjeszkedne az OTP?

Horvát lapértesülések szerint az OTP bankot venne Horvátországban, a magyar bank ugyanis indulhat a horvát postabankra kiírt tenderen. A horvát bank egyébként akár érdekes is lehet az OTP-nek, ugyanis a magyar pénzintézet már jelen van Horvátországban, piaci részesedése azonban kicsi, a helyismeret tehát megvan, de az eredményes működéshez szükséges méret eléréséhez az OTP további akvizíciókat hajthat végre.

Autógyártó nagyhatalom lettünk - De mikor teljesül Orbán célja?

Magyarországon az elmúlt években rohamléptekben fejlődött az autóipar, egymást érték a beruházások, fejlesztések. Legutóbb az Audi új gyárának avatására került sor, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a célunkhoz, hogy Magyarországot régiós autóipari központtá tegyük. Ehhez adottak a feltételek, hiszen az autógyártók mellett hazánkban számos nemzetközi autóipari beszállító működik, az autómotorok gyártásában pedig már most is a világ élmezőnyébe tartozunk. Ahhoz azonban, hogy valóban régiós autóipari központtá válhassunk, az autógyártásban kellene felvenni a versenyt a régió éllovasaival, Csehországgal és Szlovákiával. Utánajártunk, milyen szerepet tölt be Magyarország a régió autógyártásában, és hol lehet az ország helye az autógyártás régiós ranglistáján, ha megvalósulnak a hazai gyártók várakozásai.

Csőstül jönnek a rossz hírek - Borítják a Telekomot

Több rossz hír is érkezett ma a Magyar Telekommal kapcsolatban: egyrészt az Országgyűlés elfogadta a kormány által múlt héten bejelentett adóemelési javaslatokat, másrészt az Európai Bíróság a Telekom szempontjából is kedvezőtlen hírt közölt, hiszen a francia távközlési adót nem meszelték el, ez pedig csökkenti annak a valószínűségét, hogy a hazai távközlési vállalatok, így a Magyar Telekom visszakapja a már befizetett különadót. Az adóemelések és a macedón leányvállalat gyenge teljesítménye miatt az MTel módosította idei terveit és profit warningot tett közzé. A hírekre meredeken esni kezdett a Magyar Telekom árfolyama.

Rossz hírek:
- Nem meszelték el a francia telekomadót, csökkent az esélye, hogy az MTel eddigi befizetéseit visszakapja
- Emelkedik az adóterhelés, részben emiatt profit warningot adott ki a társaság
- Kedvezőtlen folyamatok zajlanak a macedón leányvállalatnál

A rossz hír lett a jó - Avagy mindenki a tapírt figyeli

Az amerikai gazdaság a korábban várthoz és az előzetes becslésekhez képest is lassabban nő, ennek örülnek a befektetők és emelkednek a tőzsdék. Hogy miért? Mert mostanra a rossz hír lett a jó, a jó pedig a rossz. Logikus, nem?

Jövőre eltörölnék a roamingdíjat - Fáj ez a Magyar Telekomnak?

Sokan félve használják mobiljukat külföldön, mivel attól tartanak, hogy a hanghívások, az adat- és SMS-forgalom miatt magas roamigdíjakat kell fizetniük. A helyzet az Európai Bizottság akarata alapján akár már jövőre megváltozhat, hiszen a brüsszeli bürokraták javaslata szerint 2014-től megszüntethetik a roamingdíjakat. Ami jó a fogyasztóknak, az nem feltétlenül előnyös a mobilszolgáltatóknak, hiszen árbevételeik néhány százalékát a roamingbevételek adják. Az alábbiakban annak jártunk utána, hogy hogyan hathatnak a változások a Magyar Telekomra.

Veszi magát az OTP, de miért?

Júniusban beindult az OTP, a közgyűlési felhatalmazással élve a bank nagy tételben vásárolja a saját részvényeket. A menedzsment egyértelműen jelezni szeretné, hogy olcsó a bank, és remek vételi lehetőséget látnak az OTP részvényeiben. De nem csak erre jó a részvény-visszavásárlás.

Eleget esett már a Magyar Telekom?

Varga Mihály hétfőn további adóemelésekről beszélt, az újabb megszorítások érzékenyen érintik a hazai tőzsdén jegyzett vállalatokat is. A befektetők legjobban a Magyar Telekom részvényeit büntették, nem véletlenül: a távközlési adó megemelése több milliárd forintos addicionális terhet jelent a vállalatnak, a világviszonylatban kiemelkedő adóterhelés tovább emelkedik. A társaság részvényárfolyama hétfőn és kedden több mint 6 százalékot esett, számításaink szerint azonban ennél akár nagyobb zuhanást is igazolhatnak a hétfői bejelentés negatív hatásai. Bár ma kifejezetten erősek az MTel részvények, továbbra sem látszik, mi hozhat tartós fordulatot a vállalat megítélésében.

Orosz óriásokkal kell megküzdenie az OTP-nek

Egész egyszerűen zseniális, amit az OTP az elmúlt években Oroszországban művelt: a lakossági hitelezés egyik legzsírosabb falatjára, a fogyasztási hitelezésre mozdult rá, és gyorsan felduzzasztott ügynöki hálózatán keresztül elképesztő ütemben helyezte ki az áruhiteleket, hitelkártya-hiteleket és személyi kölcsönöket. Az eredmény nem is maradt el, az orosz leánybank mostanra az OTP-csoport egyik legfényesebb ékköve, a bevételek közel negyedét, az adózás előtti profit közel harmadát szállítja, az OTP-csoport szempontjából nem mindegy tehát hogyan alakulnak az orosz OTP eredményei. A problémát az jelentheti, hogy a fogyasztási hitelezés megtetszett az orosz óriásbankoknak is, többek között a Sberbank és a VTB is jelezte, hogy komoly pozíciókat kíván kiépíteni ebben a szegmensben. Kérdés, hogy mennyi hely marad Oroszországban az OTP-nek.

Cselovszki: El tudunk képzelni házasságot a magyar brókerpiacon

Továbbra sem látszik fordulat a hazai tőzsdén, mert bár vannak optimizmusra okot adó hónapok, összességében még mindig alacsony forgalommal és stagnáló ügyféltáborral jellemezhető a hazai befektetési piac, mondta el a Portfolio.hu-nak Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Cselovszki véleménye szerint a kizárólag a magyar piacra koncentráló üzleti modell halott, a hazai befektetési szolgáltatóknak több lábon kell állniuk, ha sikeresen akarják felvenni a versenyt a külföldi brókercégekkel. A Xetra vagy a tranzakciós illeték esetleges bevezetése átrendezheti a hazai brókerpiacot, az Erste is gondolkodik akvizíciókban, el tudnak képzelni házasságot valamelyik nagy hazai brókercéggel.

Újabb fordulat az OTP-nél

A tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentést követően azt írtuk, hogy bár az OTP eredménye elmaradt a várttól, a "felszín alatt" pozitív folyamatok zajlanak, hiszen a hitelportfólió romlása jelentősen lelassult. Akkor sokan abban reménykedtek, hogy a késedelmes hitelek képződése tetőzik, és egyre közelebb lehet az az idő, amikor a nem teljesítő hitelek aránya csökken, a bank céltartalékot írhat vissza, ez pedig a profit megugrását eredményezheti. Az idei első negyedévben azonban mintha az ellenkezőjét látnánk a tavaly év végi folyamatoknak: a bank szinte minden soron veri az elemzői várakozásokat, a felszín alatt azonban mintha ismét kezdenének elromlani a dolgok. Az összes fontosabb operációban jelentősen emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás üteme ismét gyorsuló. Azok a befektetők, akik az aktuális bevétel és profitszámok helyett inkább a hitelportfólió minőségének alakulására fókuszálnak, bizonyára nem örülnek majd a negyedéves számoknak.

A gyorsjelentés pozitív pontjai:

• Várakozásokat szinte minden soron meghaladó eredmény
• A magyarországi alaptevékenység és a fontosabb külföldi leánybankok (bolgár, orosz, ukrán) mind nyereségesek
• Dübörög az orosz és az ukrán fogyasztási hitelezés, ez jótékony hatással van a bevételekre
• Az orosz operációban soha nem látott szintre, közel 19 százalékra emelkedett a nettó kamatmarzs
• Vártnál alacsonyabb kockázati költségek csoportszinten, 2011 közepe óta nem volt ilyen alacsony a céltartalékolás, ennek ellenére a fedezettség tovább emelkedett (80,3%)
• Továbbra is kiemelkedő a bankcsoport tőkemegfelelése

• A hitelportfólió ismét gyorsuló ütemben romlik, csoportszinten 19,1-ről 19,9%-ra emelkedett a késedelmes hitelek aránya, a fontosabb operációk mindegyikében romlott a portfólió minősége
• Csoportszinten csökkent a kamatmarzs, Magyarországon az elmúlt 6 évben nem látott szintre esett a marzs, részben a hitelportfólió zsugorodása és a kamatkörnyezet csökkenése miatt

Hová tűnt a Magyar Telekom profitja?

Emelkedő árbevételt, de csökkenő profitszámokat közölt a Magyar Telekom ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében. A befektetőket bizonyára örömmel tölti el, hogy az áram- és gázszolgáltatásból, az IT és rendszerintegrációból valamint a készülék-értékesítésekből származó bevételek emelkedése ellensúlyozni tudja a hagyományos, hang alapú szolgáltatásokból származó bevételek zsugorodását, az eladósodottság is a menedzsment által meghatározott célsávban alakul, és a társaság piaci részesedése nem csak a vezetékes internet és a TV piacon, de a mobil hang piacon is emelkedett. További pozitívum, hogy a menedzsment az erős első negyedéves számokat figyelembe véve javított egész éves árbevétel előrejelzésén és most már tavalyhoz képest szinten maradó árbevétellel számolnak a vezetők. Az viszont nem ad okot túl sok optimizmusra, hogy a növekedés oroszlánrészét adó, éppen felfutó energia kiskereskedelem tevékenység az év eleji rezsicsökkentés miatt veszteséges, a további rezsivágások pedig akár masszívan veszteségessé tehetik a tevékenységet.

A negyedév során elszámolt egész éves közműadón túl részben a fent említett folyamatok állnak a profit "eltűnése" mögött (13 milliárd forintról 1,7 milliárdra csökkent az adózott eredmény): a szolgáltatási-mix az alacsonyabb marzsú (RI/IT, készülékértékesítés) vagy egyenesen veszteséges (energia kiskereskedelem) tevékenységek felé mozdul el.

Az energia kiskereskedelem szolgáltatás jövője továbbra is kétséges, amennyiben nem sikerül a Magyar Telekom számára kedvező eredményt elérni a jelenleg is folyó egyeztetéseken, a társaság a szolgáltatás beszüntetése mellett dönthet, ez pedig rontaná a növekedési kilátásokat és negatív hatással lenne az ügyfélmegtartásra is.

A gyorsjelentés pozitív pontjai:

• Vártnál magasabb árbevétel
• A bevételek csoportszinten emelkedtek
• A menedzsment javított az idei árbevétel-várakozásán
• Több szegmensben is piaci részesedést szerez a vállalat
• Dübörög az energia kiskereskedelem szolgáltatás
• Az eladósodottság a célsáv közepén

• Vártnál gyengébb profitszámok, a legpesszimistább elemzői becslésnél is gyengébb adózott eredmény
• Az energia kiskereskedelem már most is veszteséges, további rezsicsökkentések megkérdőjelezhetik az üzleti modellt
• A szolgáltatási-mix a jövedelmezőség szempontjából kedvezőtlen irányba változik
• Gyengén teljesít a macedón és a montenegrói leánycég

Nem kapott német komisszárt a nyakába a Magyar Telekom

Szó sincs arról, hogy a Magyar Telekom német anyavállalata egyfajta felügyelőt küldött volna Magyarországra, hogy még inkább ellenőrzése alá vonja a magyar leánycéget, az igazgatóság elnöki és a vezérigazgatói pozíció különválasztása bevett gyakorlat a Telekom-csoporton belül, mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. A társaság német menedzsert nevezett ki az igazgatóság élére, ennek kapcsán kérdeztük a vezérigazgatót a vállalat irányításával, a rezsicsökkentéssel, a frekvenciakiosztás új gyakorlatával és a versenytársakkal kapcsolatban.

Suzukit vagy Toyotát venne? - A japán jegybank is támogatja

A japán jegybank is úgy döntött, hogy beszáll a devizaháborúba, és gigantikus méretű pénznyomtatásba kezdett, ennek hatására a japán jen jelentősen gyengült a fontosabb devizákkal szemben. A devizagyengülés elsődleges haszonélvezői az exportőrök, különösen az autógyártók járhatnak jól a devizák számukra kedvező irányú elmozdulásával: árbevételük és profitjuk is jelentősen emelkedhet a jen gyengülésével. Amennyiben valóra válnak a nagy elemzőházak előrejelzései, a jen akár további 10-20 százalékot is gyengülhet a dollárral szemben, ebben az esetben pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a japánok konkurenseikkel, például a német gyártókkal szemben. Annak ellenére, hogy a japán autógyártók részvényei sokat emelkedtek az elmúlt hónapokban, a befektetők valószínűleg még nem árazták be a jengyengülés összes pozitív hatását, ez alapján több japán gyártó is vonzó befektetés lehet.