Egy héten belül mindhárom nagy hazai mobilszolgáltató megjelent korlátlan beszélgetést és SMS-t tartalmazó tarifával, kísértetiesen hasonló áron kínálva az új szolgáltatásokat. Azt is mondhatjuk, hogy csattanós választ kaptak azok, akik eddig azon fanyalogtak, hogy nincsen verseny a hazai mobilpiacon. Vagy mégsem? Az alábbiakban annak jártunk utána, mennyiben magyar jelenség a mobil flat rate, mi motiválhatja a szolgáltatókat a "korlátlan csomagok" bevezetésére és hogyan rendezhetik át az új tarifák a hazai mobilpiacot.
Az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat a "korlátlan csomagokkal" kapcsolatban: -A mobil flat rate egy magyar találmány? -Olcsók a hazai szolgáltatók korlátlan tarifái? -Miért nyújtanak korlátlan csomagokat a szolgáltatók más országokban és Magyarországon? -Elodázhatja-e a beruházásokat az alacsony adatforgalmat tartalmazó csomagok elterjedése? -Az új tarifák és az élesebb verseny eltántoríthatja az állami mobilcéget a piacra lépéstől? -Milyen hatással lehet a Magyar Telekomra az új tarifák megjelenése? -Összességében milyen átrendeződést hozhat a hazai mobilpiacon a flat rate tarifák megjelenése?
Az elmúlt egy év alapján nem a régiós távközlési szektor volt a befektetők kedvence, a legtöbb vállalat részvényárfolyama ezen az időtávon még mindig "víz alatt van". Az elmúlt hetekben azonban a legtöbb telekomcég árfolyama az európai szektortrendeknek megfelelően meredeken emelkedik, több okból is: van olyan vállalat, amely még mindig tisztes osztalékot fizet, és olyan is, amelynek valamelyest javultak a növekedési kilátásai. A Magyar Telekomnál azonban nem egyszerű a képlet, több tényező miatt is nehéz megbecsülni a vállalat eredményét és a várható osztalékot. Ilyen feltételek mellett pedig nem szívesen vállalnak pozíciót a befektetők egy vállalatban.
Tavaly júniusban készítettünk interjút az ukrán OTP vezérigazgatójával, azóta tovább romlott a helyzet keleti szomszédunknál: a devizatartalékok szintje vészesen csökken, a hitelminősítők véleménye szerint egyre közelebb van egy esetleges államcsőd. "Belülről nézve" azonban talán nem olyan veszélyes a helyzet, Hák-Kovács Tamás szerint a tartalékok szintje egyelőre kielégítő, védőhálóként még mindig ott van az IMF és ha lesz is drasztikus devizaleértékelés, annak hatása jóval enyhébb lehet, mint 2008-ban volt. Az OTP az elmúlt években "válságállóbbá" tette működését, és azon kevés külföldi bank között van, amely marad, és meghatározó szereplő lehet az ukrán bankpiacon.
Az interjú fontosabb üzenetei:
Hák-Kovács szerint Ukrajna nem megy csődbe
Nagyobb leértékelésre azonban szükség lehet
Ennek hatásai azonban jóval enyhébbek lesznek, mint 2008-ban
Ukrajna hintapolitikát folytat (IMF vs. Oroszország), végső soron azonban védőhálóként szolgálhat az IMF segítsége
Az ukrán OTP üzleti modellje az elmúlt években átalakult, védettebbé vált a gazdaság ciklikusságával szemben
A fogyasztási hitelek kihelyezésére építő modell jól működik, az OTP piaci részesedést szerez a szegmensben
A versenytársak hanyatlása mellett az OTP növekedni kíván az ukrán bankpiacon
Az anyabank kitettsége jelentősen csökkent az ukrán OTP-nél, az alapműködés nyereséges, a tőkeerő pedig megfelelő
Több mint 10 milliárd forinttal lett magasabb az OTP negyedéves profitja, mint amire az elemzők számítottak, és bár már hozzászoktunk, hogy az OTP rendre felülteljesíti az elemzői becsléseket, a mostani felülteljesítés kiugrónak mondható. A vártnál magasabb profit mögött részben az áll, hogy a bankcsoport összes bevétele, azon belül pedig főként a magyar, az orosz és az ukrán operációnak köszönhetően a díj- és jutalékbevételek alakultak a vártnál jobban. Ezen felül pozitívan hatott a sajátrészvénycsere ügylet egyedi eredménye, a magyar állampapír portfólión realizált árfolyameredmény javulása és egy adópajzs hatás miatt az effektív adóterhelés jelentős csökkenése. Sok tétel kellett tehát ahhoz, hogy az OTP profitja alapján első ránézésre erősnek értékeljük a második negyedévet. A hitelportfólió romlása miatt azonban vegyes a kép, szinte minden operációban tovább emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás ismét gyorsuló ütemet mutat, megtörni látszik tehát a 2009 eleje óta kirajzolódó trend a portfólióromlás ütemében. Ezen felül annak sem örülnek majd a befektetők, hogy az orosz leánybank sem muzsikál fényesen, az ottani hitelek több mint ötöde késedelmes, a bank profitja pedig a korábbi töredékére esett vissza.
A fontosabb eredménysorokon látható felülteljesítés alapján jónak tűnik a gyorsjelentés, a felszín alatti folyamatok alapján azonban valami megint kezd elromlani az OTP-nél.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
A fontosabb eredménysorokon a bank felülmúlta az elemzői várakozásokat, adózott eredmény soron a felülteljesítéshez sok extra tétel kellett
A hitelportfólió minősége gyorsuló ütemben romlik, a bank nem minden esetben megy utána céltartalékolással
A leánybankok proft-hozzájárulása jelentősen csökkent
Belassult az orosz OTP, romlik a hitelportfólió, magas a céltartalékolás, töredékére esett vissza a profit
A bank likviditási és tőkehelyzete erős
A negyedévet terhelte az extra pénzügyi tranzakciós illeték-befizetés, amelynek társasági adó utáni negatív eredményhatása 13,2 milliárd forint volt
Emberemlékezet óta nem lehetnek felhőtlenül boldogok a Magyar Telekom befektetői. Vagy szimplán csak a kedvezőtlen iparági trendek, a visszaeső árbevétel és profit miatt kell aggódni, vagy az újabb és újabb kormányzati beavatkozások teszik tönkre a társaság profitabilitását, és ha ez sem elég, akkor a hatóság is bekeményít. Ha pedig a sztorit közelről követő elemző is azt mondja
Van egy bank, amely az elmúlt években szinte az összes horrorsztoriban benne volt: a válság előtt jól bevásárolt másodrendű amerikai jelzáloghitelekkel fedezett termékekből, vett mellé bőven görög, olasz és portugál állampapírokat, vásárolt ingatlanfinanszírozó pénzintézetet és ukrán bankot a válság előtt, de még a nemrég csődbe ment amerikai nagyvárosnak, Detroitnak is nyújtott kölcsönt. Legutóbb a Praktiker fizetésképtelenné válása kapcsán merült fel a Commerzbank AG neve, a válság alatt állami pénzen kimentett és részben állami tulajdonba került bank ugyanis több olyan vállalatnak folyósított hitelt illetve vált ezekben a társaságokban tulajdonossá, amelyek a közelmúltban mentek csődbe. Németország második legnagyobb bankjának, a Commerzbanknak a menedzsmentje az elmúlt években többször is elismerte, hogy hibát követtek el, többek között az amerikai jelzáloghitel-termékek megvásárlása, a nem megfelelő kockázatkezelés és a felvásárolt bankok lassú integrálása róható fel a vezetőknek, de a részvényesek sem elégedettek a bank teljesítményével, a Commerzbank a válság előtti értékének közel 97 százalékát elveszítette, sokan megégették magukat a pénzintézet papírjaival.
A legoptimistább elemzői várakozásnál is magasabb árbevételt és a további fontosabb eredménysorokon is a konszenzusnál magasabb eredményt ért el a második negyedévben a Magyar Telekom. A bevételek alakulásában fontos szerepet játszott az energia kiskereskedelem és a rendszerintegráció/IT szegmens jó teljesítménye. A negyedév eredményét immár szokásosnak mondható extra tétel terhelte, most 5,3 milliárd forintnyi távközlési adót számolt el a társaság. A befektetők összességében örülhetnek a negyedéves számoknak, valamint annak is, hogy a menedzsment a korábbi stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben, az eladósodottság magas szintje azonban ismét felvetheti az osztalék fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
A legoptimistább várakozást is meghaladó árbevétel, a becsléseknél minden fontosabb soron jobb eredmény
A rendszerintegráció/IT bevételek ötödükkel nőttek, az energia kiskereskedelemből származó bevételek megháromszorozódtak
A macedón és a montenegrói leányvállalatnál továbbra sem látszik pozitív fordulat
A negyedév során távközlési adót számolt el a társaság
A menedzsment stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben
Az eladósodottság 40 százalék fölé emelkedett, ez részben az osztalékfizetésnek tudható be
Horvát lapértesülések szerint az OTP bankot venne Horvátországban, a magyar bank ugyanis indulhat a horvát postabankra kiírt tenderen. A horvát bank egyébként akár érdekes is lehet az OTP-nek, ugyanis a magyar pénzintézet már jelen van Horvátországban, piaci részesedése azonban kicsi, a helyismeret tehát megvan, de az eredményes működéshez szükséges méret eléréséhez az OTP további akvizíciókat hajthat végre.
Magyarországon az elmúlt években rohamléptekben fejlődött az autóipar, egymást érték a beruházások, fejlesztések. Legutóbb az Audi új gyárának avatására került sor, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a célunkhoz, hogy Magyarországot régiós autóipari központtá tegyük. Ehhez adottak a feltételek, hiszen az autógyártók mellett hazánkban számos nemzetközi autóipari beszállító működik, az autómotorok gyártásában pedig már most is a világ élmezőnyébe tartozunk. Ahhoz azonban, hogy valóban régiós autóipari központtá válhassunk, az autógyártásban kellene felvenni a versenyt a régió éllovasaival, Csehországgal és Szlovákiával. Utánajártunk, milyen szerepet tölt be Magyarország a régió autógyártásában, és hol lehet az ország helye az autógyártás régiós ranglistáján, ha megvalósulnak a hazai gyártók várakozásai.
Több rossz hír is érkezett ma a Magyar Telekommal kapcsolatban: egyrészt az Országgyűlés elfogadta a kormány által múlt héten bejelentett adóemelési javaslatokat, másrészt az Európai Bíróság a Telekom szempontjából is kedvezőtlen hírt közölt, hiszen a francia távközlési adót nem meszelték el, ez pedig csökkenti annak a valószínűségét, hogy a hazai távközlési vállalatok, így a Magyar Telekom visszakapja a már befizetett különadót. Az adóemelések és a macedón leányvállalat gyenge teljesítménye miatt az MTel módosította idei terveit és profit warningot tett közzé. A hírekre meredeken esni kezdett a Magyar Telekom árfolyama.
Rossz hírek: - Nem meszelték el a francia telekomadót, csökkent az esélye, hogy az MTel eddigi befizetéseit visszakapja - Emelkedik az adóterhelés, részben emiatt profit warningot adott ki a társaság - Kedvezőtlen folyamatok zajlanak a macedón leányvállalatnál
Az amerikai gazdaság a korábban várthoz és az előzetes becslésekhez képest is lassabban nő, ennek örülnek a befektetők és emelkednek a tőzsdék. Hogy miért? Mert mostanra a rossz hír lett a jó, a jó pedig a rossz. Logikus, nem?
Sokan félve használják mobiljukat külföldön, mivel attól tartanak, hogy a hanghívások, az adat- és SMS-forgalom miatt magas roamigdíjakat kell fizetniük. A helyzet az Európai Bizottság akarata alapján akár már jövőre megváltozhat, hiszen a brüsszeli bürokraták javaslata szerint 2014-től megszüntethetik a roamingdíjakat. Ami jó a fogyasztóknak, az nem feltétlenül előnyös a mobilszolgáltatóknak, hiszen árbevételeik néhány százalékát a roamingbevételek adják. Az alábbiakban annak jártunk utána, hogy hogyan hathatnak a változások a Magyar Telekomra.
Júniusban beindult az OTP, a közgyűlési felhatalmazással élve a bank nagy tételben vásárolja a saját részvényeket. A menedzsment egyértelműen jelezni szeretné, hogy olcsó a bank, és remek vételi lehetőséget látnak az OTP részvényeiben. De nem csak erre jó a részvény-visszavásárlás.
Varga Mihály hétfőn további adóemelésekről beszélt, az újabb megszorítások érzékenyen érintik a hazai tőzsdén jegyzett vállalatokat is. A befektetők legjobban a Magyar Telekom részvényeit büntették, nem véletlenül: a távközlési adó megemelése több milliárd forintos addicionális terhet jelent a vállalatnak, a világviszonylatban kiemelkedő adóterhelés tovább emelkedik. A társaság részvényárfolyama hétfőn és kedden több mint 6 százalékot esett, számításaink szerint azonban ennél akár nagyobb zuhanást is igazolhatnak a hétfői bejelentés negatív hatásai. Bár ma kifejezetten erősek az MTel részvények, továbbra sem látszik, mi hozhat tartós fordulatot a vállalat megítélésében.
Egész egyszerűen zseniális, amit az OTP az elmúlt években Oroszországban művelt: a lakossági hitelezés egyik legzsírosabb falatjára, a fogyasztási hitelezésre mozdult rá, és gyorsan felduzzasztott ügynöki hálózatán keresztül elképesztő ütemben helyezte ki az áruhiteleket, hitelkártya-hiteleket és személyi kölcsönöket. Az eredmény nem is maradt el, az orosz leánybank mostanra az OTP-csoport egyik legfényesebb ékköve, a bevételek közel negyedét, az adózás előtti profit közel harmadát szállítja, az OTP-csoport szempontjából nem mindegy tehát hogyan alakulnak az orosz OTP eredményei. A problémát az jelentheti, hogy a fogyasztási hitelezés megtetszett az orosz óriásbankoknak is, többek között a Sberbank és a VTB is jelezte, hogy komoly pozíciókat kíván kiépíteni ebben a szegmensben. Kérdés, hogy mennyi hely marad Oroszországban az OTP-nek.
Továbbra sem látszik fordulat a hazai tőzsdén, mert bár vannak optimizmusra okot adó hónapok, összességében még mindig alacsony forgalommal és stagnáló ügyféltáborral jellemezhető a hazai befektetési piac, mondta el a Portfolio.hu-nak Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Cselovszki véleménye szerint a kizárólag a magyar piacra koncentráló üzleti modell halott, a hazai befektetési szolgáltatóknak több lábon kell állniuk, ha sikeresen akarják felvenni a versenyt a külföldi brókercégekkel. A Xetra vagy a tranzakciós illeték esetleges bevezetése átrendezheti a hazai brókerpiacot, az Erste is gondolkodik akvizíciókban, el tudnak képzelni házasságot valamelyik nagy hazai brókercéggel.
A tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentést követően azt írtuk, hogy bár az OTP eredménye elmaradt a várttól, a "felszín alatt" pozitív folyamatok zajlanak, hiszen a hitelportfólió romlása jelentősen lelassult. Akkor sokan abban reménykedtek, hogy a késedelmes hitelek képződése tetőzik, és egyre közelebb lehet az az idő, amikor a nem teljesítő hitelek aránya csökken, a bank céltartalékot írhat vissza, ez pedig a profit megugrását eredményezheti. Az idei első negyedévben azonban mintha az ellenkezőjét látnánk a tavaly év végi folyamatoknak: a bank szinte minden soron veri az elemzői várakozásokat, a felszín alatt azonban mintha ismét kezdenének elromlani a dolgok. Az összes fontosabb operációban jelentősen emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás üteme ismét gyorsuló. Azok a befektetők, akik az aktuális bevétel és profitszámok helyett inkább a hitelportfólió minőségének alakulására fókuszálnak, bizonyára nem örülnek majd a negyedéves számoknak.
A gyorsjelentés pozitív pontjai:
Várakozásokat szinte minden soron meghaladó eredmény
A magyarországi alaptevékenység és a fontosabb külföldi leánybankok (bolgár, orosz, ukrán) mind nyereségesek
Dübörög az orosz és az ukrán fogyasztási hitelezés, ez jótékony hatással van a bevételekre
Az orosz operációban soha nem látott szintre, közel 19 százalékra emelkedett a nettó kamatmarzs
Vártnál alacsonyabb kockázati költségek csoportszinten, 2011 közepe óta nem volt ilyen alacsony a céltartalékolás, ennek ellenére a fedezettség tovább emelkedett (80,3%)
Továbbra is kiemelkedő a bankcsoport tőkemegfelelése
A gyorsjelentés negatív pontjai:
A hitelportfólió ismét gyorsuló ütemben romlik, csoportszinten 19,1-ről 19,9%-ra emelkedett a késedelmes hitelek aránya, a fontosabb operációk mindegyikében romlott a portfólió minősége
Csoportszinten csökkent a kamatmarzs, Magyarországon az elmúlt 6 évben nem látott szintre esett a marzs, részben a hitelportfólió zsugorodása és a kamatkörnyezet csökkenése miatt
Emelkedő árbevételt, de csökkenő profitszámokat közölt a Magyar Telekom ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében. A befektetőket bizonyára örömmel tölti el, hogy az áram- és gázszolgáltatásból, az IT és rendszerintegrációból valamint a készülék-értékesítésekből származó bevételek emelkedése ellensúlyozni tudja a hagyományos, hang alapú szolgáltatásokból származó bevételek zsugorodását, az eladósodottság is a menedzsment által meghatározott célsávban alakul, és a társaság piaci részesedése nem csak a vezetékes internet és a TV piacon, de a mobil hang piacon is emelkedett. További pozitívum, hogy a menedzsment az erős első negyedéves számokat figyelembe véve javított egész éves árbevétel előrejelzésén és most már tavalyhoz képest szinten maradó árbevétellel számolnak a vezetők. Az viszont nem ad okot túl sok optimizmusra, hogy a növekedés oroszlánrészét adó, éppen felfutó energia kiskereskedelem tevékenység az év eleji rezsicsökkentés miatt veszteséges, a további rezsivágások pedig akár masszívan veszteségessé tehetik a tevékenységet.
A negyedév során elszámolt egész éves közműadón túl részben a fent említett folyamatok állnak a profit "eltűnése" mögött (13 milliárd forintról 1,7 milliárdra csökkent az adózott eredmény): a szolgáltatási-mix az alacsonyabb marzsú (RI/IT, készülékértékesítés) vagy egyenesen veszteséges (energia kiskereskedelem) tevékenységek felé mozdul el.
Az energia kiskereskedelem szolgáltatás jövője továbbra is kétséges, amennyiben nem sikerül a Magyar Telekom számára kedvező eredményt elérni a jelenleg is folyó egyeztetéseken, a társaság a szolgáltatás beszüntetése mellett dönthet, ez pedig rontaná a növekedési kilátásokat és negatív hatással lenne az ügyfélmegtartásra is.
A gyorsjelentés pozitív pontjai:
Vártnál magasabb árbevétel
A bevételek csoportszinten emelkedtek
A menedzsment javított az idei árbevétel-várakozásán
Több szegmensben is piaci részesedést szerez a vállalat
Dübörög az energia kiskereskedelem szolgáltatás
Az eladósodottság a célsáv közepén
A gyorsjelentés negatív pontjai:
Vártnál gyengébb profitszámok, a legpesszimistább elemzői becslésnél is gyengébb adózott eredmény
Az energia kiskereskedelem már most is veszteséges, további rezsicsökkentések megkérdőjelezhetik az üzleti modellt
A szolgáltatási-mix a jövedelmezőség szempontjából kedvezőtlen irányba változik
Gyengén teljesít a macedón és a montenegrói leánycég
Szó sincs arról, hogy a Magyar Telekom német anyavállalata egyfajta felügyelőt küldött volna Magyarországra, hogy még inkább ellenőrzése alá vonja a magyar leánycéget, az igazgatóság elnöki és a vezérigazgatói pozíció különválasztása bevett gyakorlat a Telekom-csoporton belül, mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. A társaság német menedzsert nevezett ki az igazgatóság élére, ennek kapcsán kérdeztük a vezérigazgatót a vállalat irányításával, a rezsicsökkentéssel, a frekvenciakiosztás új gyakorlatával és a versenytársakkal kapcsolatban.
A japán jegybank is úgy döntött, hogy beszáll a devizaháborúba, és gigantikus méretű pénznyomtatásba kezdett, ennek hatására a japán jen jelentősen gyengült a fontosabb devizákkal szemben. A devizagyengülés elsődleges haszonélvezői az exportőrök, különösen az autógyártók járhatnak jól a devizák számukra kedvező irányú elmozdulásával: árbevételük és profitjuk is jelentősen emelkedhet a jen gyengülésével. Amennyiben valóra válnak a nagy elemzőházak előrejelzései, a jen akár további 10-20 százalékot is gyengülhet a dollárral szemben, ebben az esetben pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a japánok konkurenseikkel, például a német gyártókkal szemben. Annak ellenére, hogy a japán autógyártók részvényei sokat emelkedtek az elmúlt hónapokban, a befektetők valószínűleg még nem árazták be a jengyengülés összes pozitív hatását, ez alapján több japán gyártó is vonzó befektetés lehet.
