A koronavírus-járvány gazdasági és járványügyi hatásainak kezelésére két alapot állít fel a kormány, egy 663 milliárdos járvány elleni védekezést szolgáló és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alapot. Előbbibe a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük, erről már tudtunk a hétvégén, most Varga mihály pontosította az elképzelést, ez alapján számoltuk ki, mekkora lehet idén az OTP terhe.
Amilyen heves volt az esés, olyan heves most az emelkedés is a tőzsdéken. A nagy kérdés az, hogy láttuk-e már a piac alját, ha a történelem bármit taníthat nekünk, akkor az az lenne, hogy inkább az lenne a meglepőbb, ha most már csak egyre magasabb csúcsokat ütnének a tőzsdék, és nem lenne folytatása a lejtmenetnek. Most viszont jó a hangulat, rég nem látott emelkedés zajlik a részvénypiacokon.
A globális koronavírus-járvány miatt idén rég (sok szempontból soha) nem látott esés söpört végig a világ tőzsdéin, sajnos a magyar tőzsde inkább alulteljesítő volt. Március közepén viszont mélypontot ütöttek a részvénypiacok, a nemzetközi tőkepiaci hangulatjavulással és a körvonalazódó magyar koronavírus-mentőcsomaggal megtámogatva meredeken emelkedett a hazai részvények árfolyama is, és elsősorban nem is a nagyoké, hanem inkább a közepes és a kisebb kapitalizációjú vállalatok részvényeié. Persze vonzó az 50-70 vagy több mint 100 százalékos hozam néhány hét alatt, de távolabbról nézve volt honnan emelkedni, a legtöbb papírnál továbbra sem beszélhetünk trendfordulóról. Megnéztünk, hogyan teljesített néhány hazai részvény a tőzsdei felpattanásban, és milyen szintekre érdemes figyelni, ha folytatódik az emelkedés.
Két nagyobb hullámban terjedhet idén a koronavírus az Egyesült Államokban, amik közül az elsőben többen halnak meg, a másodikban viszont többen fertőződhetnek meg, nyár elejéig az iskolák, az éttermek és bárok, és a nem létfontosságú gazdasági egységek is nagyrészt zárva lesznek, a nagyobb rendezvények pedig idén egész évben jelentős korlátozás alá esnek. Ez áll a Morningstar szakembereinek elemzésében az Egyesült Államokra az alap forgatókönyvben, amelyben a lakosság 20 százalékának megfertőződésével számolnak. És ez csak az alap szcenárió, a pesszimista forgatókönyvben nem két, hanem egy nagy hullámban terjedhet a járvány, arra az egész év rámenne.
A koronavírus-járvány gazdasági és járványügyi hatásainak kezelésére két alapot állít fel a kormány, egy 663 milliárdos járvány elleni védekezést szolgáló és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alapot. Előbbibe a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük. Megnéztük, mennyit fizethet be az alapba az OTP.
Egymás után teszik közzé a hazai tőzsdei vállalatok a közgyűlési meghívókat, aztán a közgyűlés elhalasztásáról szóló közzétételeket, mint ha robotok küldenék a közleményeket, és ezeknek a gépeknek fogalmuk sincs arról, hogy éppen koronavírus-járvány van, és semmi esélye sincs olyan rendezvények megtartásának, ahol akár több száz ember is személyesen találkozik. Pedig a cégek mindent az aktuális jogszabályoknak megfelelően kommunikálnak.
Az elmúlt évek egyik legjobb banki és részvénypiaci sztorija az OTP volt, a bankcsoport minden szempontból szárnyalt, miközben sok pénzintézet számtalan külső és belső problémával küzdött, az OTP sorra vette meg a régió eladó bankjait, organikusan és akvizíciókkal nőtt meghatározó régiós bankcsoporttá. Az árfolyam is tükrözte a bank teljesítményét 5 év alatt közel 5-szörösére emelkedett. Aztán jött a koronavírus, ami keresztülhúzta a számításokat, az OTP árfolyama egy hónap alatt közel lefeleződött. Mivel minden mozgásban van, ezért nagyon nehéz megmondani bármelyik részvényről, hogy mennyit ér, de igyekszünk néhány kapaszkodót adni ennek a kérdésnek az eldöntéséhez.
A globális koronavírus-járvány alaposan megviselte a világ tőkepiacait, az első negyedévben kevés olyan eszköz volt, aminek emelkedett az árfolyama, a részvények és általában a nyersanyagok árfolyama nagyot esett, miközben a hozamcsökkenés miatt több ország állampapírjainak árfolyama tovább emelkedett, és a volatilitás is alaposan megugrott, így azoknak a származtatott termékeknek az árfolyama is nagyot emelkedett, amelyeknél az alaptermék valamelyik volatilitásindex, például a VIX volt. A Dow Jones elmúlt 124 évében egyszer sem volt példa olyan gyenge első negyedévre, mint az idei. A magyar tőzsde az alulteljesítők között volt, elsősorban az OTP és a Mol árfolyamának zuhanása miatt.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírzajban valamelyest háttérbe szorult egy fontos téma, a távközlési hatóság a múlt héten 5G-s frekvenciaárverést tartott a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország részvételével, ahol a három szolgáltató 2035-ig szerzett frekvenciahasználati jogosultságot. Az eljárásból korábban kizárták a DIGI-t, amely most a hatóságot az árverési eljárás eredményének visszavonására kéri.
A hazai brókercégek ügyfelei jellemzően lehetőséget látnak az elmúlt hetek tőkepiaci turbulenciái után, és a portfólióikat a kockázatosabb eszközök irányába csoportosították át. Népszerűek a technológiai, gyógyszeripari és egészségügyi, illetve telekommunikációs és élelmiszeripari részvények, az olajár jelentős esése után a különböző termékeken keresztül felvett olajpozíciók, de az európai vállalatok eurós kötvényei és feltörekvő piaci eurós és dolláros állampapírok is. Az ügyfelek kockázatvállalási kedve nő, emelkednek a számlanyitások, magas a forgalom a befektetési szolgáltatóknál. A három nagy hazai brókercéget, a Concorde-ot, az Equilort és az Erstét kérdeztük többek között arról, hogyan kezelik HR-oldalon a járványt, hogyan reagáltak az ügyfeleik a tőkepiaci turbulenciákra, mik a legnépszerűbb tőkepiaci eszközök az ügyfelek körében, és hogyan változott meg az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága az elmúlt hetekben.
Európában és az Egyesült Államokban nem, hogy a végét, de még a járvány csúcsát sem látni, napról-napra ijesztőbb számok érkeznek a fertőzöttek és az elhunytak számáról, és most már a negatív makrogazdasági hatások is körvonalazódnak, a tőzsdék mégis meredeken emelkednek. Nagy kérdés, hogy láttuk-e már a piacok alját. Korábbi nagy esések tapasztalatai alapján lokális mélypontot üthettek a hét elején a vezető tőzsdék, de egy elhúzódó válságban, akár több hullámban, jöhetnek még újabb mélypontok.
Sokak szerint a koronavírus miatt a világ már soha nem lesz olyan, mint a járvány előtt. Olyan gátak szakadnak át, amik kimozdítanak minket a korábbi megszokásainkból, ez pedig arra is hatással lesz, mit, milyen mennyiségben és milyen formában fogyasztunk majd. Mutatunk néhány részvényt, amikkel a fogyasztói szokások megváltozásán keresztül profitálhatunk.
Sok szempontból lezárult a koronavírus-krízis első része. Miért gondolom ezt? Mert azzal együtt, hogy rengeteg még a bizonytalanság, sok mindent tudunk is. Tudjuk, hogy hogyan lassítható masszívan a járvány terjedése, és azt is, hogy elképesztő versenyfutás indult a koronavírussal szemben hatásos készítmények kifejlesztséséért, nem kell már amiatt aggódnunk, hogy a világ kormányai, jegybankjai határozott és sok esetben példátlan lépéseket tesznek-e a válság kezelésére, és már azt sem kell találgatnunk, hogy lesz-e tőzsdei esés a koronavírus miatt, igen, egy pillanat alatt összeomlottak a részvénypiacok. De ha az a kérdés, hogy a nehezén túl vagyunk-e már? Nem gondolom.
Eltelt egy hónap azóta, hogy a koronavírus globális terjedése miatt elindultak a lejtőn a világ tőzsdéi, megnéztük, hogy mekkorát zuhantak azóta az árfolyamok, és milyen eszközökkel lehetett pénzt keresni február közepe óta, mármint azon kívül, ha szinte mindent beshortoltunk volna.
Több országban elkezdték használni a mobilhálózatból kinyerhető adatokat az állampolgárok mozgásának megfigyelésére, amivel a koronavírus terjedésének előrejelzése, de a szabályok betartásának ellenőrzése is lehetséges. Az adatvédelmi szakemberek aggódnak.
Elképesztő volatilitás mellett folyik a kereskedés az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin, ezért döntenek úgy egyre több országban, hogy betiltják az olyan pozíciók nyitását, amivel a befektetők az árfolyamok esésére tudnak fogadni.
Több mint 1400 milliárd forint. Ennyivel csökkent a hazai tőzsdei cégek értéke egy hét alatt. Az OTP és a Mol az értékének ötödét veszítette el, a midcapek közül soknak az értéke harmadával csökkent. Ráadásul elképesztő csapkodás mellett, a magyar tőzsdén kereskedni olyan volt a múlt héten, mint ha a fekete pályán kettő helyett egy, ráadásul törött síléccel kellett volna lemenni. Vaksötétben.
Nehéz nem szuperlatívuszokban írni az OTP eredményéről, az organikus növekedés és az akvizíciók miatt a bankcsoport rekord bevételt és profitot ért el tavaly, korábban soha nem volt még jelen annyi országban, szolgált ki annyi ügyfelet, működtetett annyi bankfiókot és foglalkoztatott annyi alkalmazottat, mint tavaly. Negyedévente több mint 100 milliárd forint profitot termelő, kiemelkedő profitabilitás mellett működő pénzgyár lett az OTP, sok európai bank vezére lehet irigy az OTP számait látva.
Rekord rekord hátán, pedig tavaly még nem is volt minden akvirált bank egész évben bekonszolidálva, ráadásul a menedzsment további akvizíciókat tervez, és még az osztalékot is alaposan megemelték, normális körülmények között egy ilyen gyorsjelentésre csukott szemmel kellene OTP-t venni, de elnézve a nemzetközi tőzsdei hangulatot, a koronavírus-para jó eséllyel mindent felülír.
A koronavírus globális terjedése miatt nagyot estek a tőzsdék a múlt héten, a mostani hét azonban egészen más hangulatban kezdődött, rég nem látott rali indult a vezető tőzsdéken, ami a Fed tegnapi kamatvágása után folytatódott is, néhány percig. Azóta is sokan találgatják, minek tudható be a tegnapi lefordulás. Összegyűjtöttünk néhány érvet.