Fontos szinthez ért ma az elmúlt hetek emelkedésével az OTP árfolyama, mivel messziről futott neki, várható volt, hogy nem is viszi át elsőre, meg is indult a korrekció. Megnéztük, mire érdemes most figyelni.
Április közepe óta 45 százalékot emelkedett az OTP árfolyama, ekkora rali után adódik a kérdés, olcsó vagy drága az OTP részvénye, adni vagy venni kell a bankrészvényt? A kérdést nem kellene túlbonyolítani, Csányi Sándor május közepén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány előtti 15 ezer forintos OTP-árfolyam egyáltalán nem volt túlzó, és nincs kétsége abban, hogy az az ár vissza fog térni, szóval a bankvezér szavai alapján van még tere az emelkedésnek. Most megnéztük, mit gondolnak az elemzők az OTP-részvényről, olcsó vagy drága a fontosabb árazási mutatók alapján.
Közzétették 2019-es beszámolóikat a hazai befektetési szolgáltatók, amiből kiderült, hogy a szektor legnagyobb hazai cégeinek összesített bevétele és operatív eredménye is új csúcsra emelkedett, és együttes profitjuk is megközelítette az eddigi rekordot, amely 2008-ban született. A beszámolókból az is kiderült, hogy hogyan látják a szolgáltatók a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetet, mint ahogy az már az idei első negyedéves szektorszintű adatokból is kiderült, a tőzsdei turbulencia nagyon jót tett a brókercégeknek, a számlanyitások megugrottak, a forgalom felpörgött, a bevételek megugrottak.
37 százalékot ralizott az OTP árfolyama egy hónap alatt, ezzel pedig rövid távon túlvetté vált. Bár továbbra is vonzó az OTP árazása, rövid távon a mostani szinteken már érdemes óvatosnak lenni.
Sokan számítottak már fordulatra az évtizedes globális bull-piaci trendben, de azt hiszem ilyen jellegű válságra senki sem számított, de minden krízishelyzet egyben ragyogó lehetőség is. A statisztikák szerint idén megnőtt az érdeklődés a tőzsdei kereskedés iránt, nőtt a hazai számlanyitások száma, meredeken emelkedett a tőzsdei forgalom, a hazai befektetési szolgáltatók pedig rekorderedményt értek el az első negyedévben. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Cselovszki Róberttel, az Erste Befektetési Zrt. elnökével beszélgettünk a tőzsdei korrekcióról, az ügyfelek reakcióiról, a tőzsdei kereskedési rendszer év eleji leállásairól, a home office jövőjéről, és arról a világról, ami a válság után vár ránk.
Évek óta recseg-ropog a világ egyik legnagyobb autógyártó csoportja, a Renault, a Nissan és a Mitsubishi közötti együttműködés, igazából a cégcsoport egyik vállalatának sem megy jól, az eladások csökkennek, a marzsok iparági szinten alacsonyak, a problémák már jóval a mostani válság előtt jelentkeztek, a koronavírus-járvány csak felgyorsította a folyamatokat. Most új startégiával állt elő az autógyártó-szövetség, aminek lényege, hogy a szinergiahatások maximális kiaknázásáért nem csak az egyes régiókat, de az autótípusokat és a különböző technológiákat is felosztják egymás között, és minden területnek lesz egy „specialistája”, a cégszövetség más vállalatai pedig követik majd a „vezetőt”.
A vállalat, amelyik túlélte az 1930-as évek nagy gazdasági válságát, a második világháborút, több olajársokkot és a 2008-as pénzügyi válságot is, most történetének legnehezebb időszakát éli. A Hertz, a világ egyik legnagyobb és legrégebbi autókölcsönző cége hatalmas adósságállománnyal és hajszálvékony marzsokkal érkezett meg a mostani válságba, most pedig csődvédelembe menekült, miután nem tudta kifizetni hitelezőit. Bár a General Motors példájából kiindulva meg van az esély arra, hogy a vállalat az adósságának az átstrukturálása és a működésének az újragondolása után megerősödve kerüljön ki a mostani krízisből, ez korántsem egyértelmű. Kicsit távolabbról nézve az autókölcsönzők szenvedése másokat is magával ránthat, az autógyártók is megszenvedhetik a flottavásárlók működési zavarait. Sok vállalat menekült csődvédelembe a mostani válságban, de nem volt még példa arra, hogy egy iparág annyira fontos szereplője kerülne nehéz helyzetbe, mint most a Hertz.
A koronavírus-járvány és az azt követő válság sok mindere rávilágított, például arra is, hogy mennyire sérülékenyek a globális beszállítói láncok, a részben még mindig emberi munakerőre épülő gyártás, és végső soron bármelyik szektor működése, ahol jelen van az élőmunka. A robotizálás, automatizálás gyorsuló ütemben terjedt az elmút években, és bár a következő hónapok jellemzően a beruházások felfüggesztéséről, elhalasztásáról szólnak majd, nincs kétség afelől, hogy a robotok alkalmazásának, legyen szó egészségügyről, logisztikáról, autógyártásról vagy akár vendéglátásról, nagy lökést ad majd a mostani epidémia.
A globális koronavírus-járvány miatt idén februárban évtizedek óta nem látott tőzsdei zuhanás következett, amiből rég nem látott felpattanással tértek magukhoz a tőzsdék. A piaci turbulenciák alaposan megmozgatták a hazai befektetési szolgáltatók ügyfeleit is, ebből pedig a szolgáltatók is profitáltak, a szektor bevétele és profitja is új csúcsra emelkedett az idei első negyedévben.
A koronavírus-járvány és a korlátozások miatt alaposan megemelkedett a Magyar Telekomnál a vezetékes és mobil hang- és adatforgalom, a megnövekedett online jelenlét következménye, hogy az eseti internethasználati csúcs hosszabb lett, a korábban az esti időszakban tapasztalt kiugráshoz képest a hálózati terhelés már a délelőtti órákban is magas. A távmunka és a digitális oktatás fennállásáig várható, hogy ez a trend stabil és tartós marad, a veszélyhelyzet végével pedig várhatóan visszaesik, de magasabb szinten stabilizálódik majd a forgalom. De más csatornákon keresztül is hat a járványhelyzet, csökkentek a roamingbevételek, visszaesik az okostelefon-eladás, de az ügyfelek igénye emelkedik a digitális képességek (pl. home office vagy webshop képességek) fejlesztésére, és óriási szükség van a digitalizációra az egészségügyben és az oktatásban is, ami lehetőségeket jelent a vállalatnak. Daria Dodonovával, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Sokakat meglepett az elmúlt hetek ralija a tőzsdéken, sokan lemaradtak a jó vételekről, így minden emelkedő nap fájdalmat okozott a befektetők nagy részének. Ez nem is csoda, hiszen a járványhelyzet alakulása, a reálgazdasági folyamatok, és a részvényárfolyamok alakulása között nem is lehetne nagyobb a kontraszt, a tőzsdék előre szaladtak, és egyre optimistább forgatókönyveket kezdtek árazni, miközben az üzleti és a fogyasztói bizalom a 2008-as válság alatt látottnál is mélyebb szinten áll, a munkanélküliség ijesztő mértéket ölt, vakcina pedig jó esetben is fél-egy év múlva lesz csak, addig pedig hiába az óvatos nyitás, a korlátozások enyhítése, a gazdaság még jó ideig nyomás alatt lesz. Az elmúlt napokban elkezdődött egy korrekció a tőzsdéken, ami, ha begyorsul, újra felélesztheti azokat a félelmeket, hogy nem láttuk még a piac alját, a részvénypiacok pedig a márciusi mélypontoknál is mélyebbre eshetnek. Akkor pedig érdemes lesz majd a jegybankokra figyelni, eddig is nagyrészt ők tartották életben a részvénypiacokat.
Komoly bizonytalansági tényezőt hoz egy idén április elején benyújtott törvényjavaslat, amellyel a Richter 10 százalékos részvénycsomagját adná a kormány a Mathias Corvinus Collegium alapítványának, hiszen az alapítvány a működéshez szükséges osztalékokból nem biztos, hogy fedezni tudja a költségeit, és könnyen rákényszerülhet arra, hogy a részvényesi csomag egy részét vagy egészet értékesíteni kell, mondta el a Portfolio-nak Bogsch Erik, a Richter operatív elnöke. Bár a jelenlegi magyar kormánynak egyáltalán nincs szándékában a részvénycsomagot értékesíteni, és Bogsch biztos abban, hogy a kormány mindent megtesz, hogy egy esetleges ellenséges kivásárlást megakadályozzon, mégis az új részvényesi szerkezet a jövőben megnyitja az utat, hogy a Richter felvásárlás áldozatává váljon, és mindazok az erőfeszítések, áldozatok, amiket 119 éven át különböző generációk hoztak, semmissé váljanak, mondta a Richter elnöke, akivel a vállalat rekorderedményt hozó első negyedéve kapcsán beszélgettünk többek között a forint gyengüléséről, akvizíciókról, költséglefaragásról, deglobalizációról, a koronavírus-járványról és a vírus elleni vakcináról, utóbbi Bogsch szerint szerencsés esetben jövő év elején állhat rendelkezésre.
Az elmúlt években elkényeztette a piaci szereplőket az OTP azzal, hogy rendszeresen közzétette, milyen gazdasági folyamatokra számít azokban az országokban, ahol jelen van. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt, a menedzsment még az idén márciusban kiadott várakozását is visszavonta, előrejelzést még most, május elején sem tud adni 2020-ra. Azért nem maradtak információk nélkül a befektetők, az első negyedéves gyorsjelentés után közzétett prezentációból kiderül, hogy látja a kialakult helyzetet a régió országaiban a menedzsment, és hogy az egyes országokban mekkora a kitettsége a válság által leginkább sújtott, kritikus szektorokban.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
Ha volt szektor, amit alaposan megtépázott a globális koronavírus-járvány miatt bekövetkezett válság, az az autóipar. Világszerte egymás után álltak le a gyárak, zártak be a kereskedések, nem csak a gyártás, de az értékesítés is zuhant. A válság az árfolyamokon is mély nyomot hagyott, nagyot esett az autóipari cégek, így a három nagy német autógyártó, a BMW, a Daimler és a Volkswagen árfolyama is, olyan mélyre esett a részvények árazása, amilyenre az elmúlt két évtizedben csak ritkán láttunk példát. Megnéztük, mi történt az elmúlt hónapokban a német autógyártók árfolyamával, hogy néz ki az árazás, mit gondolnak az elemzők, és milyen technikai szintekre érdemes figyelni.
Szimbolikus esemény történt ma, újraindult a gyártás a legnagyobb európai autógyárban, a több mint 6 négyzetkilométeren elterülő, több mint 60 ezer dolgozónak munkát adó wolfsburgi Volkswagen-üzemben. De nem csak a Volkswagennél, hanem más gyártóknál is fokozatosan, részlegesen, de elindul a gyártás a következő napokban. Összegyűjtöttük, milyen lépésekkel nyitnak ki újra az autógyártók Európában.
Fokozatosan hozzák újra működésbe a gazdaságot Ausztriában, egymás után nyithatnak az iskolák, óvodák, éttermek, bárok, fodrászatok, és tarthatnak újra istentiszteleteket a templomokban. Persze csak speciális szabályoknak megfelelve, a fodrászoknak például a szépészeti beavatkozásoknál pleximaszkot kell viselniük, az iskolai osztálytermekben pedig nem lehet 12-nél több diák. Megnéztük, hogyan készülnek a szomszédban az újranyitásra.
Bár a mostani válság elsőszámú oka a globális koronavírus-járvány, és az arra válaszul adott társadalmi és gazdasági korlátozó intézkedések, azonban a Societe Generale elemzői szerint voltak már jelei annak, hogy jeletős gazdasági lassulás, esetleg recesszió és ezzel párhuzamosan részvénypiaci esés jöjjön. A gazdasági visszaesés és a tőkepiaci zuhanás intenzitása, sebessége most más, mint korábbi válságok alatt, de magának a ciklusnak a lefolyása nem. This time is no different.
Az autógyártók egymás után pörgetik majd fel a gyártásukat Európában, viszont egyre nagyobb a félelem, hogy a legyártott autókat nem tudják majd eladni. A 2008-as válsághoz hasonlóan most is az államtól vár segítséget az autóipar, az akkori roncsautó programhoz hasonlóan most is akár több ezer eurós támogatással vennék rá a fogyasztókat, hogy vásároljanak új autót Németországban.
Miközben az elmúlt hetekben egyre jobb volt a részvénypiaci hangulat, az OTP kimaradt a raliból. Nem teljesen egyedi jelenségről van szó, van egyfajta általános undor az európai bankrészvényekkel szemben, de az OTP-nél egyedi tényezők is vannak: ahogy az államnál, úgy a befektetőknél is működik a 2008-as válság utáni reflex, a kormány a közös kasszához rendeli a bankokat, a befektetők meg beárazzák, hogy a bankok, így az OTP is tartósan állami sarcok nyomása alatt működik majd.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
