Fontos szinthez ért ma az elmúlt hetek emelkedésével az OTP árfolyama, mivel messziről futott neki, várható volt, hogy nem is viszi át elsőre, meg is indult a korrekció. Megnéztük, mire érdemes most figyelni.
Április közepe óta 45 százalékot emelkedett az OTP árfolyama, ekkora rali után adódik a kérdés, olcsó vagy drága az OTP részvénye, adni vagy venni kell a bankrészvényt? A kérdést nem kellene túlbonyolítani, Csányi Sándor május közepén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány előtti 15 ezer forintos OTP-árfolyam egyáltalán nem volt túlzó, és nincs kétsége abban, hogy az az ár vissza fog térni, szóval a bankvezér szavai alapján van még tere az emelkedésnek. Most megnéztük, mit gondolnak az elemzők az OTP-részvényről, olcsó vagy drága a fontosabb árazási mutatók alapján.
Közzétették 2019-es beszámolóikat a hazai befektetési szolgáltatók, amiből kiderült, hogy a szektor legnagyobb hazai cégeinek összesített bevétele és operatív eredménye is új csúcsra emelkedett, és együttes profitjuk is megközelítette az eddigi rekordot, amely 2008-ban született. A beszámolókból az is kiderült, hogy hogyan látják a szolgáltatók a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetet, mint ahogy az már az idei első negyedéves szektorszintű adatokból is kiderült, a tőzsdei turbulencia nagyon jót tett a brókercégeknek, a számlanyitások megugrottak, a forgalom felpörgött, a bevételek megugrottak.
37 százalékot ralizott az OTP árfolyama egy hónap alatt, ezzel pedig rövid távon túlvetté vált. Bár továbbra is vonzó az OTP árazása, rövid távon a mostani szinteken már érdemes óvatosnak lenni.
Sokan számítottak már fordulatra az évtizedes globális bull-piaci trendben, de azt hiszem ilyen jellegű válságra senki sem számított, de minden krízishelyzet egyben ragyogó lehetőség is. A statisztikák szerint idén megnőtt az érdeklődés a tőzsdei kereskedés iránt, nőtt a hazai számlanyitások száma, meredeken emelkedett a tőzsdei forgalom, a hazai befektetési szolgáltatók pedig rekorderedményt értek el az első negyedévben. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Cselovszki Róberttel, az Erste Befektetési Zrt. elnökével beszélgettünk a tőzsdei korrekcióról, az ügyfelek reakcióiról, a tőzsdei kereskedési rendszer év eleji leállásairól, a home office jövőjéről, és arról a világról, ami a válság után vár ránk.
Évek óta recseg-ropog a világ egyik legnagyobb autógyártó csoportja, a Renault, a Nissan és a Mitsubishi közötti együttműködés, igazából a cégcsoport egyik vállalatának sem megy jól, az eladások csökkennek, a marzsok iparági szinten alacsonyak, a problémák már jóval a mostani válság előtt jelentkeztek, a koronavírus-járvány csak felgyorsította a folyamatokat. Most új startégiával állt elő az autógyártó-szövetség, aminek lényege, hogy a szinergiahatások maximális kiaknázásáért nem csak az egyes régiókat, de az autótípusokat és a különböző technológiákat is felosztják egymás között, és minden területnek lesz egy „specialistája”, a cégszövetség más vállalatai pedig követik majd a „vezetőt”.
A vállalat, amelyik túlélte az 1930-as évek nagy gazdasági válságát, a második világháborút, több olajársokkot és a 2008-as pénzügyi válságot is, most történetének legnehezebb időszakát éli. A Hertz, a világ egyik legnagyobb és legrégebbi autókölcsönző cége hatalmas adósságállománnyal és hajszálvékony marzsokkal érkezett meg a mostani válságba, most pedig csődvédelembe menekült, miután nem tudta kifizetni hitelezőit. Bár a General Motors példájából kiindulva meg van az esély arra, hogy a vállalat az adósságának az átstrukturálása és a működésének az újragondolása után megerősödve kerüljön ki a mostani krízisből, ez korántsem egyértelmű. Kicsit távolabbról nézve az autókölcsönzők szenvedése másokat is magával ránthat, az autógyártók is megszenvedhetik a flottavásárlók működési zavarait. Sok vállalat menekült csődvédelembe a mostani válságban, de nem volt még példa arra, hogy egy iparág annyira fontos szereplője kerülne nehéz helyzetbe, mint most a Hertz.
A koronavírus-járvány és az azt követő válság sok mindere rávilágított, például arra is, hogy mennyire sérülékenyek a globális beszállítói láncok, a részben még mindig emberi munakerőre épülő gyártás, és végső soron bármelyik szektor működése, ahol jelen van az élőmunka. A robotizálás, automatizálás gyorsuló ütemben terjedt az elmút években, és bár a következő hónapok jellemzően a beruházások felfüggesztéséről, elhalasztásáról szólnak majd, nincs kétség afelől, hogy a robotok alkalmazásának, legyen szó egészségügyről, logisztikáról, autógyártásról vagy akár vendéglátásról, nagy lökést ad majd a mostani epidémia.
A globális koronavírus-járvány miatt idén februárban évtizedek óta nem látott tőzsdei zuhanás következett, amiből rég nem látott felpattanással tértek magukhoz a tőzsdék. A piaci turbulenciák alaposan megmozgatták a hazai befektetési szolgáltatók ügyfeleit is, ebből pedig a szolgáltatók is profitáltak, a szektor bevétele és profitja is új csúcsra emelkedett az idei első negyedévben.
A koronavírus-járvány és a korlátozások miatt alaposan megemelkedett a Magyar Telekomnál a vezetékes és mobil hang- és adatforgalom, a megnövekedett online jelenlét következménye, hogy az eseti internethasználati csúcs hosszabb lett, a korábban az esti időszakban tapasztalt kiugráshoz képest a hálózati terhelés már a délelőtti órákban is magas. A távmunka és a digitális oktatás fennállásáig várható, hogy ez a trend stabil és tartós marad, a veszélyhelyzet végével pedig várhatóan visszaesik, de magasabb szinten stabilizálódik majd a forgalom. De más csatornákon keresztül is hat a járványhelyzet, csökkentek a roamingbevételek, visszaesik az okostelefon-eladás, de az ügyfelek igénye emelkedik a digitális képességek (pl. home office vagy webshop képességek) fejlesztésére, és óriási szükség van a digitalizációra az egészségügyben és az oktatásban is, ami lehetőségeket jelent a vállalatnak. Daria Dodonovával, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Sokakat meglepett az elmúlt hetek ralija a tőzsdéken, sokan lemaradtak a jó vételekről, így minden emelkedő nap fájdalmat okozott a befektetők nagy részének. Ez nem is csoda, hiszen a járványhelyzet alakulása, a reálgazdasági folyamatok, és a részvényárfolyamok alakulása között nem is lehetne nagyobb a kontraszt, a tőzsdék előre szaladtak, és egyre optimistább forgatókönyveket kezdtek árazni, miközben az üzleti és a fogyasztói bizalom a 2008-as válság alatt látottnál is mélyebb szinten áll, a munkanélküliség ijesztő mértéket ölt, vakcina pedig jó esetben is fél-egy év múlva lesz csak, addig pedig hiába az óvatos nyitás, a korlátozások enyhítése, a gazdaság még jó ideig nyomás alatt lesz. Az elmúlt napokban elkezdődött egy korrekció a tőzsdéken, ami, ha begyorsul, újra felélesztheti azokat a félelmeket, hogy nem láttuk még a piac alját, a részvénypiacok pedig a márciusi mélypontoknál is mélyebbre eshetnek. Akkor pedig érdemes lesz majd a jegybankokra figyelni, eddig is nagyrészt ők tartották életben a részvénypiacokat.
Komoly bizonytalansági tényezőt hoz egy idén április elején benyújtott törvényjavaslat, amellyel a Richter 10 százalékos részvénycsomagját adná a kormány a Mathias Corvinus Collegium alapítványának, hiszen az alapítvány a működéshez szükséges osztalékokból nem biztos, hogy fedezni tudja a költségeit, és könnyen rákényszerülhet arra, hogy a részvényesi csomag egy részét vagy egészet értékesíteni kell, mondta el a Portfolio-nak Bogsch Erik, a Richter operatív elnöke. Bár a jelenlegi magyar kormánynak egyáltalán nincs szándékában a részvénycsomagot értékesíteni, és Bogsch biztos abban, hogy a kormány mindent megtesz, hogy egy esetleges ellenséges kivásárlást megakadályozzon, mégis az új részvényesi szerkezet a jövőben megnyitja az utat, hogy a Richter felvásárlás áldozatává váljon, és mindazok az erőfeszítések, áldozatok, amiket 119 éven át különböző generációk hoztak, semmissé váljanak, mondta a Richter elnöke, akivel a vállalat rekorderedményt hozó első negyedéve kapcsán beszélgettünk többek között a forint gyengüléséről, akvizíciókról, költséglefaragásról, deglobalizációról, a koronavírus-járványról és a vírus elleni vakcináról, utóbbi Bogsch szerint szerencsés esetben jövő év elején állhat rendelkezésre.
Az elmúlt években elkényeztette a piaci szereplőket az OTP azzal, hogy rendszeresen közzétette, milyen gazdasági folyamatokra számít azokban az országokban, ahol jelen van. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt, a menedzsment még az idén márciusban kiadott várakozását is visszavonta, előrejelzést még most, május elején sem tud adni 2020-ra. Azért nem maradtak információk nélkül a befektetők, az első negyedéves gyorsjelentés után közzétett prezentációból kiderül, hogy látja a kialakult helyzetet a régió országaiban a menedzsment, és hogy az egyes országokban mekkora a kitettsége a válság által leginkább sújtott, kritikus szektorokban.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
Ha volt szektor, amit alaposan megtépázott a globális koronavírus-járvány miatt bekövetkezett válság, az az autóipar. Világszerte egymás után álltak le a gyárak, zártak be a kereskedések, nem csak a gyártás, de az értékesítés is zuhant. A válság az árfolyamokon is mély nyomot hagyott, nagyot esett az autóipari cégek, így a három nagy német autógyártó, a BMW, a Daimler és a Volkswagen árfolyama is, olyan mélyre esett a részvények árazása, amilyenre az elmúlt két évtizedben csak ritkán láttunk példát. Megnéztük, mi történt az elmúlt hónapokban a német autógyártók árfolyamával, hogy néz ki az árazás, mit gondolnak az elemzők, és milyen technikai szintekre érdemes figyelni.
Szimbolikus esemény történt ma, újraindult a gyártás a legnagyobb európai autógyárban, a több mint 6 négyzetkilométeren elterülő, több mint 60 ezer dolgozónak munkát adó wolfsburgi Volkswagen-üzemben. De nem csak a Volkswagennél, hanem más gyártóknál is fokozatosan, részlegesen, de elindul a gyártás a következő napokban. Összegyűjtöttük, milyen lépésekkel nyitnak ki újra az autógyártók Európában.
Fokozatosan hozzák újra működésbe a gazdaságot Ausztriában, egymás után nyithatnak az iskolák, óvodák, éttermek, bárok, fodrászatok, és tarthatnak újra istentiszteleteket a templomokban. Persze csak speciális szabályoknak megfelelve, a fodrászoknak például a szépészeti beavatkozásoknál pleximaszkot kell viselniük, az iskolai osztálytermekben pedig nem lehet 12-nél több diák. Megnéztük, hogyan készülnek a szomszédban az újranyitásra.
Bár a mostani válság elsőszámú oka a globális koronavírus-járvány, és az arra válaszul adott társadalmi és gazdasági korlátozó intézkedések, azonban a Societe Generale elemzői szerint voltak már jelei annak, hogy jeletős gazdasági lassulás, esetleg recesszió és ezzel párhuzamosan részvénypiaci esés jöjjön. A gazdasági visszaesés és a tőkepiaci zuhanás intenzitása, sebessége most más, mint korábbi válságok alatt, de magának a ciklusnak a lefolyása nem. This time is no different.
Az autógyártók egymás után pörgetik majd fel a gyártásukat Európában, viszont egyre nagyobb a félelem, hogy a legyártott autókat nem tudják majd eladni. A 2008-as válsághoz hasonlóan most is az államtól vár segítséget az autóipar, az akkori roncsautó programhoz hasonlóan most is akár több ezer eurós támogatással vennék rá a fogyasztókat, hogy vásároljanak új autót Németországban.
Miközben az elmúlt hetekben egyre jobb volt a részvénypiaci hangulat, az OTP kimaradt a raliból. Nem teljesen egyedi jelenségről van szó, van egyfajta általános undor az európai bankrészvényekkel szemben, de az OTP-nél egyedi tényezők is vannak: ahogy az államnál, úgy a befektetőknél is működik a 2008-as válság utáni reflex, a kormány a közös kasszához rendeli a bankokat, a befektetők meg beárazzák, hogy a bankok, így az OTP is tartósan állami sarcok nyomása alatt működik majd.
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
