Tavaly október óta közel 15 százalékot erősödött a forint, ma pedig egy markáns letöréssel tavaly április vége óta nem látott szintre esett az euróval szemben. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forint ereje.
Az elmúlt napokban megrendült a befektetői bizalom a második legnagyobb svájci bankban, a Credit Suisse-ben (CS), az árfolyam nagyot esett, ezzel pedig gyakorlatilag összeért a piaci értéke az OTP kapitalizációjával. Ettől még a svájci bank szinte minden paraméterében (na jó, a profitban nem) nagyobb, mint a magyar bankcsoport, csak éppen a tőkepiacon ez nem tükröződik.
Nem állt meg az élet a világ tőzsdéin míg nálunk a március 15-i ünnepségek zajlottak, miközben a magyar tőzsde zárva volt, az európai és az amerikai részvénypiacok masszív esésbe kapcsoltak, a forintot is megütötték. Ha az alapján kellene megmondani, mi lesz csütörtökön a magyar részvényekkel, az OTP-vel vagy a Mollal, hogy a régiónkban, mondjuk az osztrák és a lengyel piacon mi történt, akkor nem sok jót jósolnánk a magyar papíroknak. Az aggodalmakat valamelyest enyhítheti, hogy az amerikai részvénypiacokat valamennyire visszahúzták szerdán, és csütörtök reggel a határidős piacok éppen felfelé mutatják az irányt.
Ma hajnalban tette közzé az OTP a tavalyi negyedik negyedéves beszámolóját, amiben a várakozásoknál mérsékelten magasabb eredményszámokat közölt a bank. A gyorsjelentést követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese ismertette a banknál látható legfontosabb folyamatokat.
Közel 600 milliárd forint profitot termelt tavaly az OTP, vagyis termelt volna, ha nem lett volna 246 (!) milliárd forintnyi extra tétel, például bankadó és extraprofit adó, vagy a kamatstop negatív hatása, amik miatt a "tényleges" profit "csak" 347 milliárd forint volt. Az se kevés, a 2008-as válság előtti csúcs másfélszerese. És ebben még nincs benne az új szlovén és üzbég bank eredménye, szóval azokkal együtt van még tér felfelé. A bankcsoport hozta azt, amit a menedzsment 2022-re célként kitűzött, a 2023-as célok pedig már jóval óvatosabban lettek meghatározva, az orosz-ukrán háború vagy a lehetséges magyarországi kormányzati és jegybanki intézkedések miatt nagy a bizonytalanság.
Az Egyesült Államok tavaly indította el az inflációcsökkentő törvény (IRA) részeként történetének egyik legnagyobb beruházástámogatási programját, amellyel az amerikai tisztaipari, zöldgazdasági szereplőket pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel és védővámokkal segítik, ha az USA-ba telepítik gyártókapacitásukat. A lépést sokan egyfajta kereskedelmi háborúként értelmezik, amellyel főként Európa járhat rosszul, hiszen a bőkezű amerikai támogatások miatt európai vállalatok tehetik át székhelyüket Észak-Amerikába, vagy hajthatnak végre európai helyszín helyett Észak-Amerikában beruházásokat, hozhatnak létre ott kapacitásokat. Bár az első felhördülés után egyre kisebbnek tűnik az IRA beruházás-elszívó hatása, és egyfajta kiegyezés is jöhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között, összességében mégis erősítheti az európai cégek amerikai jelenlétét és beruházásait, mint ahogy azt számtalan vállalat már be is jelentette.
Egyre nagyobbra nő az OTP Csoport, amiben a felvásárlások is sokat segítenek, így a bevételek és a korrigált profit is rekordközeli szintekre emelkedik, csak hát számtalan egyszeri tétel és újra emelkedő céltartalékolás tartja nyomás alatt a bank eredményét, ezek a trendek látszanak a várakozások szerint a tavalyi negyedik negyedéves számokon is. Pénteken hajnalban teszi közzé az OTP a legfrissebb gyorsjelentését, amiben az egy évvel korábbihoz képest ötödével emelkedő negyedéves bevételről, de hatodával visszaeső profitról számolhat be.
Tavaly október óta a forint az euróval szemben 14, a dollárral szemben pedig 22 százalékot erősödött, egymás után töri át a fontos szinteket, utoljára tavaly április végén volt olyan erős a magyar fizetőeszköz, mint most. A spekulánsokat az MNB a magas irányadó alapkamattal alaposan elijesztette a forint shortolásától, de sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy egyre erősebb a magyar deviza. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forinterő.
Ismét hónap közepe van, érkezik a túlzás nélkül a világ egyik, ha nem egyenesen a legfontosabbnak tartott makroadata, az amerikai inflációs adat, ebből vonnak le következtetéseket a piaci szereplők arra vonatkozóan, hogy meddig, és milyen meredeken emelheti még a Fed az alapkamatot, ami alaposan kihat a tőzsdei teljesítményekre is. Ha a vártnál jobb adat (alacsonyabb infláció) jön, folytatódhat a rali, ha rosszabb (vártnál magasabb infláció), akkor pedig jöhet a korrekció.
Idén január végén zárult le a hazai távközlés történetének egyik legnagyobb tranzakciója, a 4iG és a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarországot, de nem ez volt az egyetlen felvásárlás, amit a 4iG végrehajtott, a vállalat egymás után vásárol távközléshez köthető vállalatokat nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is, ezek integrálása két-három éven belül zárulhat le, mondta el a Portfolio-nak Jászai Gellért, a 4iG elnöke, aki többek között arról is beszélt, hogy mi lesz az állam, mint tulajdonos szerepe a Vodafone-nál, mekkora hitelállományt görget maga előtt a vállalat és mekkora annak a kamatterhe, de arról is kérdeztük, hogy piacinak tartja-e az állami bankoktól kapott hiteleket, hogy nem merül-e fel érdekkonfliktus az állami tulajdonrész mellett például közbeszerzéseken, és természetesen az egyesített távközlési cég lehetséges nevéről is beszéltünk. Jászai Gellértnek a 4iG részvényárfolyamáról is volt véleménye, szerinte az a mostani szinteken köszönőviszonyban sincs a 4iG Csoport valós értékével.
Szlovénia második legnagyobb bankját vásárolta meg az OTP, a Nova KBM-mel (NKBM) kiegészülve a szlovén operáció az OTP Csoport legnagyobb külföldi leánybankja lesz. Igazi nagy falat az új bank, amivel kiegészülve ötödik piacaként Szlovéniában is piacvezetővé válik az OTP, de nem csak ebben a tekintetben kiemelkedő az új bank, bár a pontos vételár nem ismert, ha igazak a hírek, az OTP soha nem fizetett még egyetlen bankért sem annyit, mint a szlovénért, pedig vett már néhány bankot a régióban. Szlovéniában, Mariborban jártunk a tranzakció zárásán, ahol Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, John Denhof, az NKBM vezérigazgatója és Anita Stojčevska, az OTP szlovén leánybankjának, az SKB-nak a vezérigazgatója beszélt a felvásárlás részleteiről.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Jó néhány hónap csúszás után a szlovén versenyhatóság a múlt héten végül megadta a szükséges engedélyt ahhoz, hogy az OTP végrehajtsa története legnagyobb felvásárlását, és megvegye a második legnagyobb szlovén bankot, a Nova KBM-et. Az OTP ma bejelentette, hogy lezárta a szlovén bank megvásárlását.
Nagy hullámokat vetett az elmúlt hetekben az akkumulátorokat gyártó kínai cég, a CATL debreceni gigaberuházása, a hangos lakossági ellenállás mögött többek között a helyi lakosok környezetszennyezéssel és -terheléssel, zajártalommal kapcsolatos aggodalmai állnak. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a cégről, amely Magyarország történetének legnagyobb magánberuházását hajtja végre, honnan indult, és mostanra hová jutott a CATL, amely Kínában megerősödve éppen most kezd európai terjeszkedésbe.
Alaposan megcsúszott az OTP szlovén bankvásárlása, eredetileg már a tavalyi második negyedévben meg kellett volna érkeznie a felügyeleti engedélyeknek, a szlovén versenyhatóság azonban csak tegnapi ülésén hagyta jóvá, hogy az OTP megszerezze a Nova KBM-et. Ezzel a tranzakcióval az OTP piacvezető bank lesz Szlovéniában, és bár a pontos vételárat nem ismerjük, lapértesülések alapján a magyar pénzintézet közel egymilliárd eurót fizethetett a szlovén bankért, ekkora összeget az OTP még soha nem költött bankvásárlásra. A most megkapott engedély birtokában az adás-vételi ügylet zárására várhatóan a következő napokban sor kerül.
Az arany iránti kereslet 11 éves csúcsra emelkedett, ami elsősorban a jegybanki és a lakossági vásárlásoknak köszönhető. Kiemelkedő volt a tavalyi negyedik negyedév, amely korábban soha nem látott szintű aranyvásárlásokat hozott. A jegybankok közül a kínai, az egyiptomi, a katari és az indiai is nagy vevő volt, a legnagyobb eladó a kazah központi bank volt, derül ki a World Gold Council legfrissebb elemzéséből.
Tavaly november végén vált elérhetővé az OpenAI nevű cég mesterséges intelligenciával megtámogatott chatbot prototípusa, a ChatGPT, ami az elmúlt hetekben világszerte hisztériát váltott ki, sokan az internet átalakulását, egész iparágak transzformációját, üzleti modellek elhullását és újak létrejöttét várják a ChatGPT megjelenésétől. De hogyan lehet közvetlenül vagy közvetetten pénzt keresni a ChatGPT-vel, vagy úgy általában a mesterséges intelligenciával megtámogatott alkalmazásokkal? Mutatunk néhány példát.
A 2000-es évek közepén még az OTP részvényeinek közel 90 százaléka volt külföldi intézmények kezében, mostanra azonban a helyzet nagyot változott, a külföldi jogi személyeknél már csak a papírok fele van, eközben egyre nagyobb a hazai lakosság és a hazai intézmények részaránya az OTP tulajdonosain belül. A folyamat idén gyorsult fel, az ukrajnai háború is katalizátor volt.
Ha csak a piaci reakciókat nézzük, akkor az egyik legfontosabb makroadattá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban az amerikai infláció, rendkívül hevesek ugyanis az adatközlés után a tőzsdei mozgások, az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján akár napokra, hetekre meghatározhatja az irányt a ma délután megjelenő adat. Az elmúlt napokban azért már egy nagy adag optimizmus be lett árazva a részvénypiacokon, kérdés, hogy tud-e elég jó lenni az amerikai inflációs adat ahhoz, hogy folytatódjon a rali.
A BMW a világ legnagyobb technológiai kiállításán, a Las Vegas-i CES-en mutatta be azt, hogy hogyan képzeli el az autózás jövőjét, amiben az ember és a gép egyfajta digitális szimbiózisban él majd, az egészet pedig becsomagolták az i Vision Dee-nek nevezett inkább retro, mint futurisztikus szedánba. A mai bemutató előtt néhány kiválasztott lap újságírójának már tavaly novemberben volt lehetősége megnézni a jövőt, köztük volt a Portfolio is. Élménybeszámoló Maisachból.
Megcsináltam azt az optimalizálást, amit a legutóbbi posztomban leírtam. A vásárlásokkal lehettem volna kicsit türelmesebb...
A szigorodó uniós szabályozások hamarosan komoly nehézségek elé állíthatják a MENA-régió földgázexportőreit....
Az elmúlt években nagyon elszálltak a magyar befektetési alapok költségei. (Bár mindig drágák voltak, ennyire azért...
Hogyan tervezz okosan a gyorsan változó pénzügyi és adózási környezetben? Gyere el április 15-én Debrecenbe a HOLD... 
A cégfelvásárlások középpontjában mindig az ár áll, de a tranzakciók nem csupán racionális pénzügyi döntéseken... 
"Ez egy igazi HOLD-sztori: találtunk egy kicsi, gyenge céget egy apró szigeten, amire senki sem figyelt, és megláttuk...
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
