2000 nyara óta van a média világában, a Gazdasági Rádió, majd a Trend FM hallgatóit 2007 óta boldogítja. Gazdasági újságírói vénáját a 2008-as pénzügyi válság hívta életre. Tévés híradósból (ATV, MTV) képezte át magát rádióssá, de rendszeresen publikál is. Korábban írt a Turizmus.com, a Privátbankár vagy éppen a Világgazdaság számára is cikkeket, de rendszeresen tudósított hírügynökségeket is. Az írói világba 2016-ban kóstolt bele A Föld védelmében címmel megjelent könyvével. 2020 telétől a Portfolio külsős szerzője.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
A pedagógusbéreket meghatározó, csütörtökön megjelent kormányrendeletből első ránézésre az derül ki, hogy a korábban beígért bruttó bérek alapján határozták meg a fizetési sávokat. Mindamellett a tanárok majd csak a hónap végén tudják meg, hogy pontosan mekkora béremelést kapnak. Az viszont nagyon úgy tűnik, hogy a teljesítményértékelésnél a kormány nem fogja alkalmazni a negatív eltérítést. Vagyis annak a tanárnak sem lehet csökkenteni a bérét, aki a teljesítményértékelés szerint nem teljesít jól.
A bezárási hullámot követően az energiakrízis egyértelműen enyhült, az inflációs szorítás csökkent, de a kereslet még nem az igazi a vendéglátóhelyeken, miután a lakosság reáljövedelme tavaly nagyot esett. Az emelkedő költségek fedezése miatt idén kétszámjegyű áremelésre lenne szükség, de ezt a piaci szereplők többsége nem igazán meri meglépni.
A kormányzati bejelentés szerint az új bérstruktúra az óvodai pedagógusokra és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra is vonatkozik, az ő fizetéseik is emelkednek majd. A bölcsődei dolgozók ugyanakkor nem a közoktatási, hanem a szociális szférához tartoznak. Nagyjából 12 ezren dolgoznak ezen a területen, közülük 2 ezren diplomások, utóbbiakat érinti majd a pedagógus béremelés.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de a gyakorlat dönti majd el, hogy mennyire. A Portfolio által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
A korábbi ingyenes helyett fizetőssé váló parkolás, energiahozzájárulási díj, kötelező minibár díj, fizetőssé váló wellness-szolgáltatások. A hazai szállásadók – érezve azt, hogy a szobaárak emelésénél sok esetben elmentek a vendégek fizetőképességének határáig – alternatív módszerekkel élnek az árazásaikban, hogy a költségeik egy részét érvényesíteni tudják a fogyasztói árakban. A szobaárak mellett ezért érdemes alaposan átnézni a kötelező költségelemeket, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyek korábban ingyenesek voltak.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
Akadnak még olyan cukrászdák, ahol 1000 forint alatt van egy szelet sütemény ára, azonban a magyarok egyre inkább elfogadják, hogy a sütemények is drágulnak. Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke szerint az étteremben kínált desszert árához képest még mindig jóval olcsóbbnak számít egy cukrászdai sütemény, ugyanakkor kezdünk felzárkózni a nemzetközi árakhoz.
Nagy meglepetést okozott a kormány azzal, hogy a megalkotás után szinte azonnal visszavonta azt a sokat vitatott törvényt, amely a külföldiek - vagyis EU-n kívüli országokból érkezők - magyarországi munkavállalását szabályozta volna. Alig több mint egy hónap alatt új törvényjavaslatot készített. Az új idegenrendészeti törvényt november 14-én nyújtották be az Országgyűlésnek, majd november 20-án elindul a részletes vitája. A Portfolio által megkérdezett munkaerőközvetítő cégek úgy látják, hogy alapvetően szigorodik a szabályozás, és hosszabb távon több kérdést is tisztázni kellene, főleg, ami a külföldi munkaerő lakhatását illeti.
Jól sikerült az őszi szezon a hazai szállodaiparban, ami annak köszönhető, hogy egyre több a külföldi vendég, de új, sötét árnyként megjelent a hotelek gazdálkodásában az izraeli-palesztin háború kitörése. Azóta ugyanis elmaradnak az izraeli vendégek, ami komoly kiesést jelenthet számukra.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Akár 50 százalékkal is mérséklődhetnek egyes éttermek és hotelek energiaköltségei. Ennek hatására több, korábban bezárt étterem újranyitott, a hoteleknél pedig már idén is bővítés volt, jövőre pedig – a jelentős számú külföldi vendég miatt – még nagyobbat ugorhat a szállodai szobakínálat. Az energiaárak csökkenése azonban biztosan nem hozza el az olcsóbb nyaralást.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
