A magyar vendéglősök még nem használják széles körben a mesterséges intelligenciát, de egy-egy munkafolyamatot már képes támogatni az AI. A kiemelkedően jól dolgozó munkavállalók teljesítményének elemzésére, így munkájuk elismerésére például kiváló. A Portfolio által megkérdezett piaci szereplők szerint idővel jelentős piaci hatásai lehetnek a szektorban annak, ha az AI-technológia igazán beindul.
A legalacsonyabb fizetéseknél jövőre 12,5 százalékos béremelést javasol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ez bruttó 300 ezer forintos minimálbért és 360 ezer forint garantált bérminimumot jelentene 2025-re. A szakszervezetek 10-12 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, miközben a munkaadói szervezetek és a kormány sem nyilatkozott még a jövő évi bértervekről. Annyit lehet sejteni, hogy a munkaadók ennél sokkal kisebb emelést szeretnének.
A szakszervezetek 10 százalékos béremelést tartanának indokoltnak jövőre, a munkáltatói szervezetek szerint viszont az alacsony infláció ezt nem indokolja, és a gazdaság állapota sem teszi lehetővé. Azt azonban még nem közölték, hogy milyen mértékű béremelést tartanának 2025-re kigazdálkodhatónak. Közben az uniós általános bérrendezési elvek is ott vannak a tárgyalófelek asztalán, amihez jelentős fizetésemelésekre lenne szükség a következő 2-3 évben.
A nyaralási trendek az elmúlt években tapasztalható és egyre fokozódó repülőjáratkésések ellenére sem igazán változnak, a magyarok döntő többsége még mindig a horvát, olasz, görög és török tengerpartokat részesíti előnyben. Ritka az, ha valaki a hűvösebb észak-európai kirándulásokban gondolkodik. A klímaváltozás ellenére kevesen próbálkoznak lengyelországi, ausztriai vagy éppen svájci nyaralással. A nagy hajóutak ugyanakkor újra népszerűek, aki pedig iszonyodik a tömegturizmustól, az a természetjárásban keres menedéket.
A budapesti dunai hajóforgalom a benyomások ellenére még messze nem annyira zsúfolt, mint akár a bécsi vagy a pozsonyi. Ettől függetlenül szakértők szerint jó lenne rendet tenni a kérdésben, főleg azért, mert kisebb-nagyobb „koccanások” most is előfordulnak hajók között. A koronavírus-járvány okozta leállás már rég a múlté: a Budapestre érkező turisták közül sokan kipróbálják a dunai hajózást is. Ennek biztonságosabbá tételéhez olyan fővárosi tervek valósulhatnak meg, amelyek a belvárosban a kikötők számának csökkentésére, míg a külvárosi részeken új kikötők kialakítására vonatkoznak.
Még mindig drágának tartja a nyaralási ajánlatokat a magyarok többsége, pedig a szezon előrehaladtával már nem lesznek olcsóbbak, sőt, inkább drágulnak majd a pihenési lehetőségek. Az általunk megkérdezett két nagy hazai hotellánc is arról számolt be, hogy 20% feletti árengedmény esetén sokan akár több napot is hajlandóak lefoglalni, vagy többször is mennének nyaralni.
Úgy tűnik, hogy "csak" 8-10 százalékkal drágulhatnak majd a fesztiválok streetfoodjai vagy éppen a strandok büféi. A hamburger még így is 3500 forint környékén lesz nyáron, a sajtos-tejfölös lángos ára pedig sok helyen közelítheti a 2000 forintot.
A hajós utazásoknál gyakorlatilag visszaállt az élet a 2019-es időszak szintjére, sőt, a korábbiakhoz képest is nagyobb az érdeklődés az olyan luxusutak iránt, mint a mediterrán térség vagy Alaszka. Aki a klasszikus tengerparti nyaralásra vágyik, de távoli térségekben, annak elérhető Thaiföld vagy Kuba is. Ezeknél a nyaralásoknál viszont 1-1,5 millió forint a kezdő ár, a határ pedig a csillagos ég. Aki „szuperluxusra” és saját pincérre vágyik, akár 5 milliót is ki kell, hogy fizessen.
Az ipar gyengélkedése miatt egyes vállalatoknak kevesebb munkaerőre volt szükségük az elmúlt időszakban. Az autóipar problémái miatt az akkugyárak is gyengélkednek, amelynek hatására lelassulhatott a külföldi dolgozók behozatala Magyarországra.
Különös árazási feltételekkel és meglepő költségekkel találkozhatnak a turisták egyes hazai szállásadóknál. Ezért érdemes még a foglalás előtt tisztázni, hogy mit is tartalmaz a szobaár. Habár a "fapados árazásba" egyre többször bele lehet botlani, a nagy láncok ezt nem alkalmazzák.
Fejenként 10 ezer forint az éttermekben az a lélektani határ, amit a vendégek még hajlandóak kifizetni. Felette azonban már átgondolják, hogy rendeljenek-e még egy desszertet vagy egy kávét. A vendégek megfontolt költekezését jelzi, hogy a szektor teljesítménye csak most érte el a Covid-válság előtti szintet. Kevesebb az étterem, mint a járvány előtt volt, és a dolgozók száma is csökkent a szektorban. Az emberek pedig ritkábban térnek be a vendéglátóhelyekre.
Úgy tűnik, hogy a hazai fizetőképes kereslet messze nem annyira árelfogadó, mint korábban, ezért a hazai szállásadóhelyek valószínűleg már nem fognak jelentős mértékben árat emelni a nyári szezonra, hogy versenyképesek maradjanak a külföldi utakkal. Ugyan nehéz a magyar és a külföldi nyaralási lehetőségek összehasonlítása, de az biztos, hogy a gyenge forint és a dráguló repülőjegyek mindenképpen megdobják a kedvelt úticélok árait. Sok ország viszont még ezzel együtt is versenyképes a hazai nyaralásokkal.
Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.
Az év második felében tovább nőhetnek a jelenleg 1000-1500 forint közötti süteményárak, miután a csokoládékészítés alapanyagául szolgáló kakaó világpiaci ára rekord szintre nőtt, ami a csokoládé árának 50-60%-os emelkedését is okozhatja. Ami pedig a fagylaltokat illeti, 500 forint alatti gombócárakra idén már nem igazán lehet számítani.
A tavalyi helyzethez képest 5-10%-kos drágulásra lehet számítani a külföldi nyaralásoknál. Már a második egymást követő évben szárnyalja túl az előfoglalási időszak megrendelésszáma az előző évit.
50-100 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek az, ha a középiskolások számára ténylegesen ingyenessé tenné a kormány az első jogosítvány megszerzését. A jelentős költségvetési tétel mellett az ingyenesség bevezetése amiatt is jelentős problémát okozna, hogy valószínűleg elegendő oktató és tanulóautó sem lenne ahhoz, hogy kiszolgálja az autósiskolákat megrohamozó fiatalokat.
Egyre több vendéglátóhelyen már nem 10%-ra, hanem 12-15%-ra emelik az úgynevezett szervizdíjat. Miután a vállalatok már úgy érzik, hogy az ételek és italok árában lélektani határokhoz érkeztek, így alternatív módon, a szervizdíj emelésén keresztül hárítják át a költségeket a vendégekre.
Az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetésének átlagos növekedése nem érte el a kormányzat által januárban beígért 32,2%-os emelés mértékét – mindkét nagy pedagógus szakszervezet erre a következtetésre jutott a saját felmérésében. A Pedagógusok Szakszervezetének kutatása szerint az emelés révén a februári adatok szerint átlagosan bruttó 620 ezer forintot kapnak a tanárok, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felméréséből az derül ki, hogy az átlagbér bruttó 567 ezer forintra nőtt, ami messze elmarad a diplomás átlagfizetéstől.
Töretlenül nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A vállalati érdekképviseletek szerint azért van rájuk szükség, mert továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a magyar dolgozók előnyben vannak a külföldiekhez képest, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzők több érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis a cégeknek a mostani munkaerőhiányos környezetben olyan dolgozók kellenek, akik biztos, hogy nem mondanak fel és szívesen vállalják a túlmunkát. Az elmúlt időszakban a vállalatok tarthattak attól, hogy megnő a fluktuáció, ám a külföldiek esetében ilyenről nincs szó.
Az év első két hónapja gyengébb forgalmat hozott a hazai szálláshelyadók számára, ettől függetlenül bizakodóak az idei évvel kapcsolatban. Két nagy szállodalánc, a Danubius Hotels és az Accent Hotels vezetőinél érdeklődtünk az eddigi tapasztalatokkal és az idei üzleti várakozásokkal kapcsolatban.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
