Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A hazai olajvállalat a kutatás-termelési üzletágnak és a finomítói tevékenységnek köszönhetően jelentősen túlteljesítette az elemzői várakozásokat, a friss eredmények tükrében elmondható, hogy a vállalat minden fontos soron teljesítette a tavalyi üzleti évre meghozott célkitűzéseket.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján bár a tavalyi év azonos időszakának eredményeit a legtöbb soron nem érte el a magyar olajvállalat, de elsősorban a kutatás-termelés szegmens eredménye miatt erős negyedévet zárhatott a Mol. Hiába esett az olajár a vizsgált időszakban, ezt bőven ellensúlyozta a megugró gázár és az alacsonyabb bányajáradék-fizetési kötelezettség, ezeken felül a stabilan magasan alakuló Brent-Ural különbözet és a szintén magas kiskereskedelmi árrés is hozzásegíthette a Molt egy erős negyedik negyedévhez. Lényeg a lényeg: az elemzői konszenzus alapján a tavalyi második negyedév lehetett a mélypont a vállalat profitabilitásában, a harmadik negyedév után a nemrég lezárt negyedik negyedév is sokkal magasabb számokat hozhatott a fontos sorokon.
A szerdai drágulást követően pénteken ismét mindkét finomított olajtermék esetében jelentős drágulásra kell számítani a hazai benzinkutakon. A meredek emelkedés hátterében elsősorban az áll, hogy a múlt héten megugrott az olajár a közel-keleti helyzet fokozódása miatt, de a dollár erősödése is a hazai olajtermékek drágulásának irányába hatott. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mostanában látott áremelkedés kapcsán jelezte: túl drága a magyar benzin, de lát lehetőséget az árak kiigazítására.
600 forint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ennek apropóján Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett nemrég - a nemzetgazdasági miniszter szerint túl drága a magyar benzin, de lát lehetőséget az árak kiigazítására. Egyelőre nem tudni, hogy mire gondolhatott a miniszter, de az általunk látott lehetőségek mind komoly fejtörést okoznának a piacnak. Persze van egy negyedik opció, ami bár nem illik bele a Nagy Márton által közvetített keretrendszerbe, ehhez viszont a kormányzatnak úgymond a "saját háza táján kéne sepregetnie". Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével beszélgettünk.
Nemrég a lélektanilag fontos 600 forintos szint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ez pedig kormányzati körökben is kisebb frusztrációt okozott, ugyanis Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett a kialakult helyzetről. A nemzetgazdasági miniszter megüzente: túl drága a magyar benzin, de "látni az esélyt az árak kiigazítására". Hogy pontosan mire utalt ezzel a miniszter, azt egyelőre nem tudni, de elemzésünkben több módot is felsoroltunk arra, amiken keresztül közelebb lehetne húzni a régiós átlaghoz a magyar benzinárat - már csak az a kérdés, hogy ennek milyen ára lesz?
A hazai üzemanyagáraknak továbbra is a régiós középmezőnyben kell maradniuk – hangsúlyozta Nagy Márton a Magyar Ásványolaj Szövetséggel és a Mollal történő tárgyaláson. De hogyan is áll jelenleg a helyzet, a jövedéki adóemelés és a forintgyengülés közepette hogyan szerepel a régiós rangsorban a magyar benzin és a dízel? Milyen megoldások mentén lehet közelebb húzni a régiós átlaghoz a hazai üzemanyagárakat?
Hiába szökött korábban elképzelhetetlen magasságokba az európai földgáz ára 2022-ben, tavaly gyakorlatilag a teljes megugrást ledolgozta a jegyzés, egészen meredek áresést tapasztalhattunk ugyanis a TTF gáztőzsdén. De mi a helyzet idén, folytatódhat a kedvező 2023-as trend? Mi befolyásolja a gázárak alakulását, és mi a helyzet az olajárakkal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a brit elemzőház Economist Intelligence Unit (EIU).
Sokáig nem volt különösebben érdekes a Mol-sztori, már ami a részvénypiaci helyzetet illeti: rendkívül szűk sávban oldalazott az árfolyam január végéig, ekkor azonban történt valami, ami egészen átírta a helyzetet. Látványosan kitört a tétova toporgásból az olajcég részvénye, már csak az a kérdés, hogy innen mégis merre tovább? Indulhat a rakéta, vagy betonfalba ütközik az árfolyam? Többek között ennek járunk utána elemzésünkben, de azt is megnézzük, hogy a jelenlegi szinteken olcsó-e a Mol részvénye.
A kakaó ára 46 éves csúcsra emelkedett a héten, mivel egyre nagyobb az aggodalom a piaci szereplők körében, hogy Nyugat-Afrikában a megszokottnál nagyobb hatást kifejtő Harmattan passzátszél kiszáríthatja a kakaómezőket és csökkentheti az elefántcsontparti terméshozamot az áprilisi szüretidőszak során, ezzel jelentős nyomást gyakorolva a globális kakaókínálatra.
Pénteken ismét bosszankodhatnak a benzinkutak totemoszlopain jelzett árakat látva a magyar autósok, ugyanis ismét a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár fölé kúszik a benzin jegyzése. De csak Magyarországon ilyen rossz a helyzet, vagy a környező országokban is jelentősen megdrágultak az üzemanyagok? Mi történik a benzinárat elsősorban meghatározó olajpiacon, és az itt látott folyamatokból és várakozásokból mire lehet következtetni, visszatérhetnek az 500 forintos benzinárak, vagy ne mostanában számítsunk erre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ legfrissebb elemzésünkben.
A tavalyi markáns emelkedést követően az egyre nagyobb kereslet-kínálati résre vonatkozó kilátások és a spekulatív tőke beáramlásának is köszönhetően valósággal begyújtották a rakétákat az uránpiacon idén, közel 20 éve nem látott szinteket ostromol a sugárzó érc árupiaci jegyzése, miközben szárnyalnak az uránbányász vállalatok részvényei. Adódik a kérdés: érdemes felugrani erre a robogó vonatra, és ha igen, melyik részvény kerülhet még feljebb?
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagoknál vélhetően jelentős kínálathiány fog fellépni az elkövetkező években, ami az úgynevezett "super squeeze"-jelenségen keresztül brutális árfolyammozgásokat vetít előre. Ezekből a trendekből (időben lépve) befektetőként akár profitálhat is az ember, ha például a vonatkozó nyersanyagpiacon tevékenykedő bányatársaság részvényébe fektet. De melyik nyersanyagoknál indult már be az áremelkedés, és hol lehet még számítani nagy ralira?
Az egyre hangsúlyosabbá váló és egyre több kormányzati és kormányközi erőforrást felszívó zöld átállásban kulcsszerepe lesz a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réznek, többek között az elektromobilitás előmozdítása és a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése is abba az irányba mutat, hogy az elkövetkező években óriási keresletnövekedés vár a fémre. Az akadozó kínálatnak köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán, ami izgalmas befektetési lehetőséget kínál a szemfülesebb piaci szereplők számára. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg milyen, európai vagy amerikai tőzsdéken jegyzett rézbányász vállalatok érhetőek el, és utánajárunk, hogy az elemzői konszenzus alapján meyik részvényen keresztül lehet érdemes megjátszani ezt a sztorit.
A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, valljuk meg őszintén, hogy az első gondolataink között sokkal inkább az arany, az ezüst vagy az olaj jelenik meg, semmint a réz. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Bár ez a klímavédelmi célok tekintetében nagyon rossz hírnek számít, azonban egyúttal izgalmas lehetőséget is kínál a szemfülesebb befektetők számára.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, január közepén a magyarországi töltőállomások zöme anyavállalatától megkapta a jövedéki adóemelés második lépcsőjeként érvényre kerülő, 21 forintos üzemanyagár-emelésre vonatkozó utasítást. Az áremelést azóta minden magyarországi töltőállomáson megtették, ráadásul az olajpiaci folyamatok mentén még tovább drágult a héten a magyar benzin és a dízel is - ebben a környezetben és a rendelkezésre álló adatok mentén kiszámoltuk, hogy hol is áll most a régiós rangsorban a hazai üzemanyagár.
A decemberi ralit követően döcögősen indult az év a részvénypiacokon, egyelőre kevés terület mozgathatta meg a befektetők fantáziáját. Van azonban egy még elég jelentéktelennek mondható, de egyre nagyobb teret és figyelmet nyerő szeglete a nyersanyagpiacnak, ahol olyan rali zajlott a mögöttünk álló hetekben, hogy csak néztünk. Nagyon úgy tűnik, hogy a tavalyi markáns emelkedést követően valósággal begyújtották a rakétákat az uránpiacon, közel 20 éve nem látott szinteket ostromol a sugárzó érc árupiaci jegyzése, miközben szárnyalnak az uránbányász vállalatok részvényei. Adódik a kérdés: érdemes felugrani erre a robogó vonatra?
2023 a Nyúl éve volt a kínai asztrológiában, a türelmet és a szerencsét szimbolizáló állat azonban nem végezte jól a dolgát, ugyanis rengeteg szerencsétlenség érte a világ második legnagyobb gazdaságát, ami végül a befektetői türelem látványos elvesztéséhez vezetett. Február elején viszont beköszönt a Sárkány éve - ez már egy olyan energiájú állat, ami méltóbbnak tűnik az országra leselkedő, rendkívül sok és szövevényes nehézség legyűrésére. Félretéve az asztrológiát: az ingatlanpiaci válság után rengeteg a kérdőjel a kínai gazdaság helyzetével kapcsolatban, de már fel-felbukkannak a pozitív előjelek - adódik a kérdés, hogy van most már potenciál a kínai befektetésekben, vagy a Nyúl után a Sárkány sem hoz szerencsét?
Új év, régi kihívások, ismert szorongások: a Világgazdasági Fórum által a világ vezetői körében végzett éves felmérés alapján mutatja be a 2024-es év legnagyobb vélt kockázatait, melyek között olyan veszélyek szerepelnek vezető pozícióban, mint például a szélsőséges időjárási körülmények, a mesterséges intelligencia által egyre szélesebb körben fenyegető dezinformáció, de a társadalom polarizálódása is felfért a listára. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy milyen kihívásokat tartanak a legaggasztóbbnak a világ vezetői 10 éves időtávon.
Kevés olyan termék van a világon, aminek drágulása hatással van gyakorlatilag minden embernek a hétköznapjára, az olaj azonban pontosan egy ilyen termék: nem elég, hogy a benzinkutak totemoszlopain megjelenő új árakon hüledezhetnek az autósok, de a drágább szállítmányozás beépülhet a termékek árába, jelentős drágulást eredményezve a boltokban. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy hogyan alakulhat az előttünk álló hónapokban az olaj ára, márpedig most nagyon nagy a bizonytalanság, számos okot fel lehet sorakoztatni az áremelkedés és az áresés mögött is. Elemzésünkben megnézzük, hogy milyen körülmények formálják most a piacot.
Abban az esetben, ha egy társaság árbevétele visszaesik, gondot okozhat a korábbi évek eredménye alapján meghatározott... 
A HOLD-nál kezelt privátbanki vagyon 35 százalékát birtokolják 60 évnél idősebb ügyfeleink, míg mindössze 10... 
Politikai és gazdasági feszültségek érzékelhetőek Európa számos pontján. A régió továbbra is versenyképességi...
A mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet legahamarabb alkalmazandó szakaszai a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó...
A zöld átállás folyamatának alapja a mérés: a visszamérhető és ellenőrizhető adatok elengedhetetlenek a stratégiaépítéshez...
Tech-papírok nélkül, évtizedek munkájával már rég felért a csúcsra, és azóta ott is maradt Európa leggazdagabb...
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
