Madár István

Miért élnek jobban a románok a magyaroknál?

Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Alaposan átalakult a kormány koronavírusos mentőcsomagja – ezt mutatják az elmúlt hetekben megismert dokumentumok. A program most sokkal konzisztensebb, érthetőbb keretben mutatkozik meg, ráadásul több kérdésre (például az uniós források igénybevételére) világosabb választ kaphatunk. Az ugyanakkor minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora.

Koronavírus-válság: sürgősen ki kell találni valami újat, különben összeomlik a gazdaság

Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.

9000, 900 vagy 90? A nagy magyar mentőcsomag-matek

Mekkora a kormány koronavírus-válságban alkotott mentőcsomagja? 9000 milliárd forint? 2000 milliárd? 900 milliárd? Nulla? Nem csoda, ha összezavarodik az ember, mert a programot szétaprózott, a nagy képet egyben szinte sosem mutató információkból kellett összerakni, ami nem egyszerű feladat. Most, hogy nagyjából kitisztult a kép, megpróbálunk rendet rakni a számrengetegben, és néhány nem túl hízelgő következtetést is kénytelenek vagyunk levonni.

Videó: ezek a legfontosabb kérdések Orbán Viktor nagy bejelentése után

Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásoknál jóval rövidebb beszédben ismertette a koronavírus-válságra kidolgozott kormányzati mentőcsomagot.

Gyorsértékelés Orbán Viktor gazdaságvédelmi bejelentéseiről

• Nagyon kevés a konkrétum, a GDP 18-20%-át kitevő csomagnak a töredékét sem ismerhettük meg.
• A 2,7%-ra emelt GDP-arányos hiány talán még a gazdasági környezetből fakadó romlást sem fedezi, többletköltésre nem nyújt fedezetet.
• Így nem világos, hogy a költségvetésbe hogyan fér bele GDP-arányos 1%-os állami beruházásnövelés, illetve az ismeretlen összegű, de nagyon égető két másik programpont finanszírozása.
• A válságágazatok megsegítésének formájáról és mértékéről semmit nem tudunk.
• A munkahelymegőrzés (Kurzarbeit) formájáról és mértékéről semmit sem tudunk.
• a 13. havi nyugdíj jövő évi elindítása de facto már nem a koronavírus-járvány mentőcsomagjába tartozik.
• Kíváncsian várjuk a csomag részleteit.

Egészen furcsa előrejelzéssel állt elő a Magyar Nemzeti Bank

Már az MNB kedden bejelentett 2-3%-os GDP-növekedési előrejelzése is meglepetést váltott ki, a prognózis ma megismert részletei pedig tovább növelik a homályt, miként is látja a jegybank a magyar gazdaság közeljövőjét.

Az első gazdasági koronavírus-csomag gyorsértékelése

Jó az irány, de túlságosan szűkre szabott és ennél mennyiségében is több kell - így foglalhatjuk össze első gondolatainkat a kormány gazdasági intézkedéseiről, amelyeket a koronavírus okozta negatív hatások csökkentése érdekében hozott. Ezért is várjuk és várja mindenki a részleteket és a további lépéseket.

Megroppantja a gazdaságot a koronavírus, azonnal cselekedni kell

Új szakaszába lépett a koronavírus-járvány – jelentették be tegnap a magyar hatóságok. Az új szakasz abból a szempontból is változást jelent, hogy világossá vált: a koronavírust csak a gazdasági teljesítményt súlyosan visszavető lépésekkel lehet megfékezni szerte a világon. Éppen ezért eljött a gazdaságpolitikai akciók ideje, amelyek a gazdasági áldozatokat hivatottak mérsékelni. Mégpedig nagyon gyorsan, mielőtt ugyanúgy elkésünk, mint ahogy a járvány kezelésében elkésett Európa.

Mi ez a pánik egyetlen kis vírus miatt?

Az elmúlt hetek egyre idegesebb tőkepiaci hangulata után ma reggelre egyértelmű pánik uralkodott el a tőzsdéken. Az olajár óriásit zuhant, a részvényárak szakadnak, a kötvényhozamok szintén. A közvetlen kirobbantó hatás az olajtermelők szabályozási kudarca, de az egész mögött a koronavírus-járvány áll.

Hoz-e a koronavírus gazdasági válságot?

A koronavírusnak nagyon különleges, ritkán megfigyelhető hatása van a gazdaságra. Egyszerre hat a keresletre és a kínálatra, és a mai tudásunk alapján éppúgy okozhat egy gyors lefolyású, enyhe gazdasági visszaesést, mint egy makacsabb recessziót. Ráadásul attól függően, hogy milyen hatások erősebbek, teljesen eltérő gazdaságpolitikai lépéseket tesz szükségessé. Ezt a problémát tekintjük át röviden.

Szép csendben kamatemelésbe kezdett az MNB

A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.

340-es forintnál szólalt meg az MNB - Ettől megáll a forintgyengülés?

Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?

Mindjárt kiderül, mit lép a jegybank a rekordgyenge forintra

A korábbinál is nagyobb figyelmet kap a forint gyengülése, hiszen hétéves csúcson jár az infláció. Bár az MNB-nek hivatalosan nincs elvárása, hogy miként alakuljon a forint árfolyama, nyilvánvaló, hogy annak alakulását nem tudja figyelmen kívül hagyni, amikor az inflációt próbálja a cél közelébe kormányozni. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy mennyire zavarja a jegybankot a forint rekord gyenge szintje, és akar-e rá reagálni.

Letaszíthatatlan a trónról a szuperállampapír, de jövőre is nagy dobásokkal készül az ÁKK

A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.

Ne betonba, az emberbe fektessünk: szomorú látlelet a magyar fejlődésről

Egyértelműen állítható, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenleg inkább nem fenntartható módon zajlik - mondja Bartus Gábor környezetgazdász, aki a Nemzeti Fenntarható Fejlődési Tanács titkáraként részt vett a harmadik előrehaladási jelentés elkészítésében. A ma megjelenő értékelés környezeti és humán fenntarthatósági foprdulatot sürget. A szakértő szerint régiós összevetésben sem alakul jól a magyar növekedési minta, és a kettészakadó visegrádi blokk rosszabbul teljesítő teljesítő felébe kerülhetünk.

Tényleg nincs infláció Magyarországon? Megmutatjuk, miért fáj neked az áremelkedés

Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.

Szuperállampapír babaváró hitelből – miért lehet ezt?

Természetes arbitrázs vagy szabályozói hiba? Ügyeskedés vagy az állami szándékoknak megfelelő ösztönzés? Ilyen kérdések merülhetnek fel azokban, akik az elmúlt időszak pénzügyi híreit figyelték. A megtakarítási és hitelkondíciók közötti ellentmondás elsődleges oka a jegybanki politika, az anomáliák pedig a célok elérésének költségeinek tekinthetők. Nézzük mindezt kicsit érthetőbben!

Matolcsy temeti az eurót - Igaza van?

Nemzetközi visszhangot váltott ki Matolcsy György írása, amelyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke nagyon kritikus hangot ütött meg az euróövezet működőképességével kapcsolatban. A Financial Timesban megjelent cikkben Matolcsy leszögezi: az euróövezet sikeres működéséhez szükséges feltételek nem állnak fent, ezért a tagállamainak meg kellene engedni, hogy elhagyják a valutauniót az elkövetkező évtizedben, a bent maradó államoknak pedig fenntarthatóbb globális valutát kell építeniük. A jegybankelnök provokatív felvetése sokakat meglephetett, pedig a helyzetértékelése konszenzusosnak (vagy ahhoz közel állónak) tekinthető, a megoldási javaslata pedig valóban a mostani bénult állapotból való kimozdulás egyik lehetséges iránya. Tekintsük át, hogy milyenek az Európai Unió egykor dicsőségesnek látszó, mára azonban alaposan megtépázott projektjének a kilátásai!

Török Gábor: a technológiai fejlődés nem a demokráciákat segíti

A politika lényege 20 év múlva is ugyanaz lesz, mint ma, ám eközben a stílusa és a tartalma sokat változhat – mondja Török Gábor. A politikai szakértő a Portfolio 2040 sorozatban arról is beszél, hogy a liberális demokrácia korából a stabilabb és autoriterebb rendszerek felé mozdulhat el a világ, amit a technológiai fejlődés is támogat. Meglehet azonban, hogy ebből keveset fogunk észrevenni, mert a demokratikus intézmények konstruált valósága eltakarja majd mindezt. A magyar politikát jelenleg a feudalizmus írja le a legjobban, az úr-szolga viszony is elvezethet egy rendközpontú, hierarchikus rendszerhez, ami Kelet-Európában a társadalom nagy része számára komfortos lehet.