Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

Nagyon szubjektív vélemény az adóreformról

Az utóbbi időben erős türelmetlenség fog el, amikor az adóreformmal kapcsolatos híreket hallgatom. Korábban elhatároztuk, hogy a kérdésről legközelebb már csak akkor szólalunk meg, amikor a kormány előáll az elképzeléseivel. Már a címet is megelőlegeztük: "Reform helyett gyávaság". Ahogy hírlik, ezen nem nagyon kell változtatni, de most mégis billentyűzetet ragadunk, mert a reform körüli szakmai és kormányzati közbeszéd véleményünk szerint olyannyira félrecsúszott, hogy amellett nem tudunk elmenni szó nélkül.

Közszolgálati-e a Petőfi Rádió?

Az utóbbi időben felélénkült a vita arról, hogy közszolgálat-e a popzene. A vizsgálódás - melynek apropója a Petőfi Rádió átalakítása - többnyire arra a kérdésre fut ki, hogy mennyire tekinthető a kultúra részének a könnyűzenei műfaj. Meglátásunk szerint ez egy teljesen félrevezető megközelítés, amibe alig lehet beépíteni azokat a fontos szempontokat, amik a téma körüljárásához szükségesek.

"Egységesebb lett a monetáris tanács" - interjú Simor András MNB-elnökkel

Sikeresen megvalósult a vezetőváltás, javult a monetáris tanács, a menedzsment és a stáb közötti kommunikáció, de kudarcnak tekinthető, hogy jövőre nem valósul meg az árstabilitás - értékelte első, csonka évét Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A költségvetés a vártnál magasabb elvonási szint mellett stabilizálódik, eurobevezetési céldátumról egyelőre nem érdemes beszélni - mondja a jegybankelnök. A subprime válságnak most jön még csak a java.

Megmenekülünk-e az újabb választási költekezéstől?

A jelenlegi szabályozás, illetve kormány által benyújtott közpénzügyi csomag hiányosságai, valamint Törvényhozási Költségvetési Hivatal lassú felállása akár elegendők lehetnek ahhoz, hogy a 2010-es költségvetés - a választás ciklus eddigi kellemetlen tapasztalatainak megfelelően - újra fellazuljon.

Lesznek-e még megszorítások Magyarországon? - vélemény

A parlamentbe került a közpénzügyi törvénycsomag, ami elvben azt biztosíthatja, hogy a jövőben megússzuk a Bokros- és Gyurcsány-csomaghoz hasonló stabilizációs intézkedéseket - és nem mellesleg elkerüljük a száznapos programhoz hasonló fedezetlen pénzszórást is. Vajon tényleg a stabilitás korszaka köszönt ránk? Vannak még kérdések bőven. Márpedig ezeket jó lesz megválaszolni, ugyanis a törvénycsomag bizonyára az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai vállalását jelenti, aminek időtávja miatt különösen nagy a felelősség a törvényhozókon.

Milyen legyen az adórendszer? - Vélemény

Az adórendszer helyzetével, lehetséges változtatásával foglalkozik Hegedűs Miklós, a GKI kutatóintézet szakértője a Világgazdaság mai számában. Először a szakértő főbb megállapításait közöljük, majd lapunk véleményét írjuk le, párhuzamosan pontokba szedve.

"Semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek." - Vélemény a szakszervezetekről

Mintha időutazásra fizettünk volna be - így érezzük néha, amikor szakszervezeti vezetők megnyilatkozásait halljuk. Rövid távú szemlélet, szerzett feudális előnyök védelme, a gazdasági racionalitás figyelmen kívül hagyása, az érdekvédelem szűklátókörűen értelmezett képviselete: a szakszervezetek, akik végigasszisztálták az elmúlt évek gazdaságpolitikai ámokfutását, nem tanultak semmit.

A Fidesz idején nagyobb volt a hiánycsökkenés, mint most

Ahogy gyűlnek az adatok a kiigazítás hatásairól, egyre könnyebb lesz őket összevetni a korábbi magyar, illetve a nemzetközi tapasztalatokkal. Három, első pillantásra meglepő eredmény máris akad. A mostani költségvetési hiánycsökkentés hazai összevetésben sem egyedi. A 2006 és 2008 közötti időszak összességében kisebb hiánymérséklődést eredményez, mint a Fidesz-éra alatti, 1999-2000-es teljesítmény. Másrészt az elmúlt 25 évben több olyan kiigazítás is volt az Európai Unióban, ami a mostani magyar hiánycsökkentés mértékét jócskán felülmúlja. A harmadik megállapításunk jóval szomorúbb: vélhetően a magyar konszolidáció növekedési áldozata lesz a legmagasabb.

Kódolva lenne az inflációs cél eltévesztése? - Vélemény

Az elmúlt fél évben az inflációs kilátások (és így a jegybank inflációs előrejelzései) két nagy hullámban emelkedtek. Először a várakozásokat jóval meghaladó bérnövekedés, majd az élelmiszer- és olajárak okozta (várható) sokk írta felül a korábban elképzelt pályát. Eközben a jegybank szép csendben eltévesztette az inflációs célját. A két jelenség közt nyilván van összefüggés, de vajon el lehetett volna kerülni a céltévesztést?

Csökkenhetnek-e tovább a kamatok hétfőn?

Egy hónappal ezelőtt, némi kommunikációs és taktikai döcögés után kijelölte a kamatcsökkentés útját a monetáris tanács. A júliusi kamatdöntéshez kapcsolódó közlemény és nyilatkozatok után a piac számára egyértelműnek tűnt: augusztusban borítékolható az inflációs jelentés által megtámogatott kamatcsökkentés, és az év hátralévő részében - az óvatosságot hangsúlyozva - nagyjából minden második ülésen lazíthat a testület. Ám nem sokkal később a papírformát felborította a világpiaci zűrzavar. Vagy mégsem?

Baloldali kormány, év közepi választások: ez a hiány titka?

Ma már könyvtárnyi a szakirodalma annak, hogy milyen gazdasági, politikai és intézményi tényezők vezetnek a demokráciában a károsan magas költségvetési hiány kialakulásához. A probléma valamivel gyakorlatiasabb megközelítésére vállalkozott Vítor Castro, a Warwicki Egyetem közgazdásza, aki az Európai Unió 15 tagállamában vizsgálta, milyen tényezők magyarázhatták az elmúlt 37 évben az állami túlköltekezést. (Vítor Castro : The causes of excessive deficits in the European Union.) A kézenfekvő magyarázatok mellett akad néhány meghökkentő eredmény is.

Miért nincs adóreform Magyarországon? - Vélemény

Szinte minden nap hallunk róla: a szakértők a szükségességét hangoztatják, a kormány néha ígér valamit, néha pedig elmondja, hogy miért lesz (még) később és (még) kisebb jelentőségű. Az adóreform több mint egy évtizede akut kérdése a magyar gazdaságnak, és az ebben felmutatott eredménytelenség egyben a halogató gazdaságpolitika szimbóluma is lehetne. És persze ha tudnánk, hogy miért alakult ez így, akkor sok minden mást is jelképezhetne. Tényleg, miért?

Mire jó Gyurcsány GDP-prognózisa?

Nagy figyelmet váltott ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapelőtt bejelentette a gazdaság növekedési ütemére vonatkozó várakozásait. De miért is fontos, ha a kormányfő közli a nyilvánossággal, mekkora GDP bővülést gondol a következő évekre?

Mi változik a személyi jövedelemadóban?

A folytatódó reformok keretében a kormány végre az adórendszerhez is hozzányúl valamelyest - adtuk hírül még vasárnap. Ennek keretében például összevonnák az alap és a kiegészítő adójóváírást, valamint csökkentenék annak mértékét. Ekkor még csak erről szóltak a hírek, ami nem volt igazán pontos információ. Tegnap viszont a portfolio.hu-t a Pénzügyminisztérium tájékoztatta, és ebből kiderült: nem is minden olyan szép, mint azt előzőleg képzeltük.

Előrántotta-e a nyuszit a kalapból az MNB? - Vélemény

Első pillantásra erős vitára ingerlő döntést hozott a monetáris tanács, amikor kamatcsökkentésre szánta el magát mai ülésén. Ezt mutatja az is, hogy több elemző egyenesen inkonzisztensnek tartja a lépést a jegybank korábbi kommunikációjához képest. Vajon van-e magyarázata a jegybanknak? Valami van, de hogy az igazi-e...

Kell-e egykulcsos adórendszer? - Vélemény

Kelet-Közép-Európában és Kelet-Európában 1994 óta nyolc ország vezette be az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, jövőre várhatóan Csehország is csatlakozik a csoporthoz. Az egyik parlamenti párt nálunk is évek óta a flat tax szorgalmazója, érdemes hát áttekinteni, milyen előnyökkel kecsegtet a rendszer.

Bevételnövelés adócsökkentéssel? - A közgazdászok szerint soha

Nem csupán a magyar politikai életet, hanem a közgazdászokat is foglalkoztatja a kérdés, hogy az adócsökkentés vajon okozhat-e adóbevétel-emelkedést. A politika számára érthető módon csábító lehetőségnek tűnik a költségvetési deficit mély gödréből való egyszerű kilábalás, ám a "münchhauseni eleganciát" a közgazdászok nemigen értékelik.

Egy éves az őszödi beszéd - Mit tanultunk?

Tavaly ilyenkor a szocialisták már tudták, mit gondol a miniszterelnökük az elmúlt kormányzati ciklus teljesítményéről és a gazdaság állapotáról. Bár az igazi sokk nem ez volt, hanem az, amikor egy egész ország is megtudta ugyanezt az ősszel, de az évforduló kapcsán mégis érdemes számításba venni, hogy mit változtatott a beszéd. Szerintünk nem túl sokat. Sajnos.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.