Akár évi 200 ezer forintot is nyerhet a jövő évi személyi jövedelemadón az adóalany - legalábbis ha a tegnap megismert tervek szerint változik az adóterhelés, és az illető 250 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezik. Ezzel együtt óriási adóteher-csökkenésről nincs szó, de a marginális adókulcsok a kritikus pontokon jelentősen mérséklődnének.
Kiszivárgott az adócsomag: szinte minden megváltozik
Kiszivárgott az adócsomag, így míg eddig csak az irányokat, most már (nagyjából) a számokat is láthatjuk a kormányzati elképzelésekről. Milyennek tűnik ez a csomag első pillantásra?
Kiszivárgott az adócsomag: szinte minden megváltozik
Nagy segítség lenne Magyarországnak, ha a számára hiteleket nyújtó szervezetek átütemeznék az adósságot, az azonban öngyilkosság lenne, ha ezt mi magunk kezdeményeznénk - mondta az InfoRádióban a fejlesztési programok megvalósításáért felelős kormánybiztos. Suchman Tamás szerint az Európai Uniónak is érdeke, hogy ne csődöljünk be. Most már csak az a kérdés, hogy még kinek.
Suchmann: A hitelezőknek át kellene ütemezniük Magyarország adósságát
Nagyjából körvonalazódni látszik, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak az adórendszer átalakítását illetően. Bár tapasztalataink alapján tudjuk, ez ügyben a gazdaságpolitika "a műsorváltoztatás jogát fenntartja", mégis érdemes áttekinteni, mit ígérnek a tervek. Röviden: ígéretesebb, mint bármelyik eddigi próbálkozás, de bizonyos esetekben a gazdaságpolitika most sem tudta meghaladni önmagát.
Kiszivárgott a formálódó adócsomag
Gyurcsány az adóátalakításról: "A nagy vagyonnal rendelkezők vállaljanak többet!"
Az októberi válság elmúlásával és az IMF-hitel tető alá hozásával úgy tűnt, a stabilitási problémák helyett újra egyéb fundamentális tényezők felé fordulhat a gazdaságpolitika. Januárban azonban lejtmenetbe kapcsolt a forint, jelezve, még mindig igen sérülékenyek vagyunk. A nominális árfolyam történelmi mélypontra érésével felmerül a kérdés: az inflációs célkövetés és a pénzügyi stabilitási szempontok alapján hol van "jó" helye a forintnak?
A Portfolio.hu a napokban megkérdezte a piaci szakértőket, hogy miként értékelik az áfa-emelési ötletet, és kiderült: nem repesnek a gondolattól. "A kiadási oldalt kellene megfogni végre. Az áfa-emelés önmagában csak az ország további leértékelődéséhez vezet." - nyilatkozta az egyik szakértő, jelezve: hiába van szükség a várható költségvetési folyamatok miatt a korrekcióra, nem mindegy, hogy azt miként tesszük. Az alábbiakban egy egyszerű ábrát mutatunk be, hogy tágabb összefüggéseiben is érzékelhető legyen, miért fogadja elutasítás az újabb adóemelést.
A kormányzati ciklus kezdete (pontosabban 2006 ősze) óta folyamatos kiigazítás zajlik a költségvetésben. Bár ennek mértéke nagyobb, mint amit előzetesen várni lehetett, mégis újabb és újabb szigorítások jönnek. Először az IMF-hitelcsomagjának keretében álltunk alacsonyabb hiánypályára, de úgy tűnik, ez sem elég: most újabb adóemelések elé nézhetünk.
Azért látogat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére, Dominique Strauss-Kahn Magyarországra, mert elégedetlen az országot megsegítő csomag utáni gazdasági, költségvetési folyamatokkal. Méghozzá olyannyira, hogy akár a kölcsönszerződés felmondásával is fenyegetheti a kormányt, ha nem hajt végre további megszorításokat. Ez a hír terjeng a piacon és a médiában a keddi találkozók előtt.
Bajban a költségvetés - felmondhatja a szerződést az IMF
Ha ez igaz lenne, az újabb pofont adhatna a forintnak, és megingathatná a pénzügyi stabilitást. Úgy látjuk azonban, hogy "ez így, ebben a formában nem igaz".
Egymást érik a sarkos vélemények a jegybank kamatdöntései kapcsán. "Azonnal a felére a kamatokat", "veszélyes játékba kezdett a jegybank", "nincs más megoldás, csak amit most látunk" - hangzanak a magabiztos állítások. Amellett próbálunk meg érvelni, hogy ez az önbizalom messze nem megalapozott.
Aligha vonul majd be ez az ősz a nagy ötletek időszakaként a Fidesz történetébe. Miközben a párt rémülten igyekszik a látszatát is elkerülni, hogy köze van a szocialisták válságkezeléséhez, aközben teljesen szétcsúszott kommunikációjával akkurátusan építi le az ellenzéki évek alatt felépült szakmai hitelességét. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodást mutyiügyletnek láttatni csak sima lyukra futás, a közpénzügyi csomag elutasítása történelmi vétek, a jegybanki irányadó kamat azonnali 6 százalékra csökkentése pedig szimplán szakmai blődség.
2002 óta mondogatják a szakértők, és úgy tűnik, a globális pénzügyi válság korszakában mindenki megértette: nekünk eurózóna tagság kell ahhoz, hogy a válságokat biztonsággal elkerüljük. A napokban neves hazai üzletemberek, például Csányi Sándor, és Demján Sándor is a mielőbbi euróbevezetés mellett érveltek. De vajon mennyire életszerű a felvetés, hogy "kedvezményesen" juthassunk be az eurózónába?
A Fidesz nem szavazza meg a Nemzetközi Valutaalap segítségcsomagját, mert nem a jelentős adócsökkentésen alapul. Valójában mennyire lehet hatékony egy ilyen program a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben? Nem igazán.
A forintgyengélkedés kezdete óta többször felmerült, hogy a közös európai árfolyamrendszerbe való belépéssel lehet érdemes védekezni egy esetleges spekuláció vagy végletes esetben az árfolyamválság ellen. De tényleg jó-e az ERM-II.? És ha igen, pontosan mire?
Az utóbbi egy hónapban alaposan átértékelődtek a gazdaságpolitikai prioritások Magyarországon. A kormányzat és a jegybank egyaránt rákényszerül, hogy a stabilitási szempontok minden mást háttérbe szorítsanak. Eközben a befektetők bizalma mégis időről időre meginog, néha már-már ijesztő mértékben. Elvben a kormány és a jegybank részéről is vannak még eszközök a stabilitás erősítésére, de nem kizárt, hogy a külföldi intézmények hozhatnak csak megnyugvást a piacokon.
A jövedelemszinttől függően legfeljebb 2.6 százalékkal emelkedhet jövőre a nettó keresetünk a bejelentett adócsomag hatására, de jellemzően ennél jóval kisebb lesz a változás. Mindemellett a személyi jövedelemadó torz struktúrája és a magas elvonási szint nem változik: továbbra is lesznek olyan munkavállalók, akiket 62%-os elvonással sújt majd többletjövedelmei után az állam, illetve olyan munkaadók is, akiknek a béremelés költsége bő háromszorosa a nettó keresetemelésnek.
Tegyük fel, hogy egy képzeletbeli országban erős közmegegyezés van arról, hogy át kell alakítani az adórendszert! Sőt, a politikai helyzet olyan, hogy a kormány túlélése múlik ezen, mert az egykor volt koalíciós partner is ettől teszi függővé támogató szavazatait. Igen ám, de a kormány nem akar és nem is képes adóreformra. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Hát előadni egy olyan ócska színjátékot, aminek tegnap idehaza tanúi voltunk.
Nem kellett ahhoz nagy jóstehetség, hogy bárki megjósolja: a Gyurcsány Ferenc által kidolgoztatott adócsomag egy erőtlen, félénk, elégtelen kezdeményezés lesz, ami csak igen korlátozottan lesz alkalmas arra, hogy a gazdaság problémáira gyógyírt jelentsen. Már magunkat is untuk, annyiszor írtuk le, hogy nem látszik a kormányzaton a tényleges elszánás. Önfelmentés ideológia köntösben, koncepciótlan adó kavalkád - ez bizony nem reform.
Felélénkült a vita arról, hogy milyen jövő vár a magyar gazdaságra. Felzárkózás? Leszakadás? Érdemes mindezt áttekinteni abból a szempontból, hogy a közgazdaságtudomány milyen tényezőket tart fontosnak a növekedés szempontjából, és mi hogy állunk.
Megint emelték a gázárakat, és vélhetően nem is ez lesz az utolsó (és talán nem is a legnagyobb) emelés az idén. Az, hogy a gázárak mikor, hogyan változnak, szinte kizárólag a politikai megfontolások vezérlik - legalábbis látszólag. Éppen ezért vívhatnak pártjaink paródiába illő csatákat, versengve a Demagógia Bajnoka címért.
Mi magyarok mindig a pohár üres felét vesszük észre. Ha valamiben nem vagyunk az élen, kudarcként éljük meg. Mi...
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú... 
Hadd kezdjem egy szovjetkori városi legendával, amit biztos sokan ismernek, de úgy tűnik, sokan el is felejtettek. A... 
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
E héten eltemetjük és megmentjük a dollárt, valamint életviteli tanácsokat is osztunk Szabó Dáviddal. Jó szórakozást!...
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
