Az októberi válság elmúlásával és az IMF-hitel tető alá hozásával úgy tűnt, a stabilitási problémák helyett újra egyéb fundamentális tényezők felé fordulhat a gazdaságpolitika. Januárban azonban lejtmenetbe kapcsolt a forint, jelezve, még mindig igen sérülékenyek vagyunk. A nominális árfolyam történelmi mélypontra érésével felmerül a kérdés: az inflációs célkövetés és a pénzügyi stabilitási szempontok alapján hol van "jó" helye a forintnak?
A Portfolio.hu a napokban megkérdezte a piaci szakértőket, hogy miként értékelik az áfa-emelési ötletet, és kiderült: nem repesnek a gondolattól. "A kiadási oldalt kellene megfogni végre. Az áfa-emelés önmagában csak az ország további leértékelődéséhez vezet." - nyilatkozta az egyik szakértő, jelezve: hiába van szükség a várható költségvetési folyamatok miatt a korrekcióra, nem mindegy, hogy azt miként tesszük. Az alábbiakban egy egyszerű ábrát mutatunk be, hogy tágabb összefüggéseiben is érzékelhető legyen, miért fogadja elutasítás az újabb adóemelést.
A kormányzati ciklus kezdete (pontosabban 2006 ősze) óta folyamatos kiigazítás zajlik a költségvetésben. Bár ennek mértéke nagyobb, mint amit előzetesen várni lehetett, mégis újabb és újabb szigorítások jönnek. Először az IMF-hitelcsomagjának keretében álltunk alacsonyabb hiánypályára, de úgy tűnik, ez sem elég: most újabb adóemelések elé nézhetünk.
Azért látogat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére, Dominique Strauss-Kahn Magyarországra, mert elégedetlen az országot megsegítő csomag utáni gazdasági, költségvetési folyamatokkal. Méghozzá olyannyira, hogy akár a kölcsönszerződés felmondásával is fenyegetheti a kormányt, ha nem hajt végre további megszorításokat. Ez a hír terjeng a piacon és a médiában a keddi találkozók előtt.
Bajban a költségvetés - felmondhatja a szerződést az IMF
Ha ez igaz lenne, az újabb pofont adhatna a forintnak, és megingathatná a pénzügyi stabilitást. Úgy látjuk azonban, hogy "ez így, ebben a formában nem igaz".
Egymást érik a sarkos vélemények a jegybank kamatdöntései kapcsán. "Azonnal a felére a kamatokat", "veszélyes játékba kezdett a jegybank", "nincs más megoldás, csak amit most látunk" - hangzanak a magabiztos állítások. Amellett próbálunk meg érvelni, hogy ez az önbizalom messze nem megalapozott.
Aligha vonul majd be ez az ősz a nagy ötletek időszakaként a Fidesz történetébe. Miközben a párt rémülten igyekszik a látszatát is elkerülni, hogy köze van a szocialisták válságkezeléséhez, aközben teljesen szétcsúszott kommunikációjával akkurátusan építi le az ellenzéki évek alatt felépült szakmai hitelességét. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodást mutyiügyletnek láttatni csak sima lyukra futás, a közpénzügyi csomag elutasítása történelmi vétek, a jegybanki irányadó kamat azonnali 6 százalékra csökkentése pedig szimplán szakmai blődség.
2002 óta mondogatják a szakértők, és úgy tűnik, a globális pénzügyi válság korszakában mindenki megértette: nekünk eurózóna tagság kell ahhoz, hogy a válságokat biztonsággal elkerüljük. A napokban neves hazai üzletemberek, például Csányi Sándor, és Demján Sándor is a mielőbbi euróbevezetés mellett érveltek. De vajon mennyire életszerű a felvetés, hogy "kedvezményesen" juthassunk be az eurózónába?
A Fidesz nem szavazza meg a Nemzetközi Valutaalap segítségcsomagját, mert nem a jelentős adócsökkentésen alapul. Valójában mennyire lehet hatékony egy ilyen program a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben? Nem igazán.
A forintgyengélkedés kezdete óta többször felmerült, hogy a közös európai árfolyamrendszerbe való belépéssel lehet érdemes védekezni egy esetleges spekuláció vagy végletes esetben az árfolyamválság ellen. De tényleg jó-e az ERM-II.? És ha igen, pontosan mire?
Az utóbbi egy hónapban alaposan átértékelődtek a gazdaságpolitikai prioritások Magyarországon. A kormányzat és a jegybank egyaránt rákényszerül, hogy a stabilitási szempontok minden mást háttérbe szorítsanak. Eközben a befektetők bizalma mégis időről időre meginog, néha már-már ijesztő mértékben. Elvben a kormány és a jegybank részéről is vannak még eszközök a stabilitás erősítésére, de nem kizárt, hogy a külföldi intézmények hozhatnak csak megnyugvást a piacokon.
A jövedelemszinttől függően legfeljebb 2.6 százalékkal emelkedhet jövőre a nettó keresetünk a bejelentett adócsomag hatására, de jellemzően ennél jóval kisebb lesz a változás. Mindemellett a személyi jövedelemadó torz struktúrája és a magas elvonási szint nem változik: továbbra is lesznek olyan munkavállalók, akiket 62%-os elvonással sújt majd többletjövedelmei után az állam, illetve olyan munkaadók is, akiknek a béremelés költsége bő háromszorosa a nettó keresetemelésnek.
Tegyük fel, hogy egy képzeletbeli országban erős közmegegyezés van arról, hogy át kell alakítani az adórendszert! Sőt, a politikai helyzet olyan, hogy a kormány túlélése múlik ezen, mert az egykor volt koalíciós partner is ettől teszi függővé támogató szavazatait. Igen ám, de a kormány nem akar és nem is képes adóreformra. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Hát előadni egy olyan ócska színjátékot, aminek tegnap idehaza tanúi voltunk.
Nem kellett ahhoz nagy jóstehetség, hogy bárki megjósolja: a Gyurcsány Ferenc által kidolgoztatott adócsomag egy erőtlen, félénk, elégtelen kezdeményezés lesz, ami csak igen korlátozottan lesz alkalmas arra, hogy a gazdaság problémáira gyógyírt jelentsen. Már magunkat is untuk, annyiszor írtuk le, hogy nem látszik a kormányzaton a tényleges elszánás. Önfelmentés ideológia köntösben, koncepciótlan adó kavalkád - ez bizony nem reform.
Felélénkült a vita arról, hogy milyen jövő vár a magyar gazdaságra. Felzárkózás? Leszakadás? Érdemes mindezt áttekinteni abból a szempontból, hogy a közgazdaságtudomány milyen tényezőket tart fontosnak a növekedés szempontjából, és mi hogy állunk.
Megint emelték a gázárakat, és vélhetően nem is ez lesz az utolsó (és talán nem is a legnagyobb) emelés az idén. Az, hogy a gázárak mikor, hogyan változnak, szinte kizárólag a politikai megfontolások vezérlik - legalábbis látszólag. Éppen ezért vívhatnak pártjaink paródiába illő csatákat, versengve a Demagógia Bajnoka címért.
Károsnak, drágának és indokolatlannak tartja a költségvetési bizottság szocialista tagja, Molnár Albert a tegnapi kamatemelést, így támogatják a bizottság fideszes elnökének, Varga Mihálynak azon javaslatát, hogy a testület hallgassa meg Simor Andrást - szól a tegnapi hír. Erről nekünk csak egy szó jut eszünkbe: Abszurdisztán.
"Az állampapírpiac sérülékenysége a közeljövőben még fennmaradhat", a teljes konszolidáció pedig hosszabb időt vehet igénybe - fejtette ki álláspontját a magyar állampapírpiaci kilátásokról a Portfolio.hu-nak adott interjúban Kármán András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Elemzések terület igazgatója a jegybanki számítások alapján úgy látja, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak már nem feltétlenül kell további állampapírokat eladniuk a választható portfoliós rendszerre való felkészülés miatt. Az igazgató elismeri, hogy a jelenlegi piaci helyzet nem a legjobb időzítés arra, hogy nagy, tőkeerős külföldi szereplőkkel bővítse az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elsődleges forgalmazók körét, de bízik abban, hogy a piaci stabilitás érdekében ennek szükségességét idővel minden szereplő felismeri. Kármán szerint a márciusi-áprilisi magyar állampapírpiaci turbulancia abból a szempontból jól jött, hogy rávilágított bizonyos szabályozási problémákra, hiányosságokra, és mivel ezek sokakban realizálódtak, így közelebb kerülhetünk a szükséges változtatásokhoz.
Ismerik a székely viccet: Két székely fát vágni ment az erdőbe. Az egyik felkapja a baltát és hátba vágja vele a másikat.
- Ez most vicc, vagy komoly?
- Komoly! - válaszol a baltás.
- Na azért, mert viccnek erős lett volna!
Hát valahogy így vagyunk a Magyar Demokrata Fórum tegnap bejelentett adóterveivel is.
A kormányválság kapcsán előtérbe került néhány ellenzéki kezdeményezés. Az MDF egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta a minap, a Fidesz pedig a családi adózás mellett tette le a voksot. Tekintsük át, hogy mivel kecsegtetnek az ötletek, illetve - bár erre a politikai helyzet alapján jelenleg nem sok esély van - össze lehet-e hangolni őket!
A politikai konstellációt és a gazdaságpolitikai teljesítményt figyelembe véve úgy fest, hogy Gyurcsány Ferenc elismételheti elhíresült őszödi beszédének egyik kulcsmondatát. "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna" - mondta akkor a miniszterelnök. Az újabb másfél éves szakasz az idén megkezdődött, ezzel keretbe foglalva a periódust.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
