• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 358
Sosem látott válságba jutott az EU legerősebb országa – Az összeomlás szélére került a német kormány?

Sosem látott válságba jutott az EU legerősebb országa – Az összeomlás szélére került a német kormány?

Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?

Meghökkentő győzelemmel tarolt a szélsőjobb Hollandiában, de máris hatalmas pofonba szaladtak bele

Meghökkentő győzelemmel tarolt a szélsőjobb Hollandiában, de máris hatalmas pofonba szaladtak bele

Bár a bevándorlás- és iszlámellenes Geert Wilders egyértelmű győzelmet aratott a hollandiai választásokon, a neheze még csak most következik számára, ugyanis 37 mandátuma mellé még 39-et kellene szereznie a parlamenti többséghez. A koalíciós tárgyalások máris nehezen indulnak számára: egyik lehetséges koalíciós partnere máris kikosarazta, az általa jelölt koalíciós egyeztető pedig már első munkanapján lemondásra kényszerült. A pártvezető közben egy palesztinokkal kapcsolatos nyilatkozatával máris kiváltotta az arab országok rosszallását, miközben Ukrajna attól tart, egy Wilders-kormány beváltaná a párt kampányban tett ígéretét, és nem küldene több fegyvert a háborúban álló országnak.

Erre senki nem számított: hatalmasat tarolt a szélsőjobb a világ egyik legliberálisabb országában – Erős szövetségest kaphat Magyarország?

Erre senki nem számított: hatalmasat tarolt a szélsőjobb a világ egyik legliberálisabb országában – Erős szövetségest kaphat Magyarország?

Az országot 2010 óta folyamatosan vezető Mark Rutte nyári váratlan lemondása után előrehozott parlamenti választásokat tartottak Hollandiában, melyet meglepetésre nagy fölénnyel megnyert a bevándorlás-, iszlám- és EU-ellenes nézeteiről ismert Geert Wilders. Bár a politikus radikális programmal indult neki a szavazásnak, a koalíciós kényszer vélhetően tervei egy jó részének feladására kényszeríti majd, valószínűleg az Európai Unióból való, általa óhajtott kilépés sem kerül napirendre. Ha bevándorlásellenes fordulat nem is, mindenképpen szigorúbb bevándorlási szabályok jöhetnek Hollandiában. Orbán Viktor, valamint Európa radikális jobboldali vezetői üdvözölték Wilders győzelmét.

Szuperhősként robbant be az új elnök a szakadék szélén táncoló országba, rögtön neki is ment Moszkvának és Pekingnek

Szuperhősként robbant be az új elnök a szakadék szélén táncoló országba, rögtön neki is ment Moszkvának és Pekingnek

Jobboldali, elitellenes, sőt anarchokapitalista elnökjelölt nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. A világ nyolcadik legnagyobb területű országában hatalmas változások várhatók, ha Javier Milei sikerrel jár programja teljesítésében. Argentína két évtizede legnagyobb válságát éli át, az infláció már a 143 százalékot ostromolja, a lakosság 40 százaléka szegénységben él. A katasztrofális helyzetben sokak számára Milei a remény megtestesítője, de az exhibicionista stílusával berobbanó politikus könnyen okozhat csalódást. A külpolitikában szintén nagy változások várhatók: az új elnök bezárja az ajtókat Oroszország és Kína előtt, nyit viszont az Egyesült Államok irányába, miközben egyértelmű támogatását fejezte ki Ukrajna és Izrael felé.

Így építené le az illiberális államot a győztes ellenzék – Most jönnek csak a kellemetlen meglepetések?

Így építené le az illiberális államot a győztes ellenzék – Most jönnek csak a kellemetlen meglepetések?

Hiába állt a lengyel parlament egyértelmű többsége a korábbi lengyel miniszterelnök, Donald Tusk mögé, Andrzej Duda államfő mégis a hivatalban lévő kormányfőt, Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással. Tusknak így egyelőre várnia kell, miközben három ellenzéki erő már aláírta a koalíciós megállapodást, és megegyeztek egy közös programban. A koalícióra lépő pártok közötti feszültségek azonban már most kibuktak, az eddigi kormánypárthoz, a Jog és Igazságossághoz közel álló köztársasági elnök pedig vétójogával lényegében ott tehet majd keresztbe az új kormánynak, ahol csak akar.

Sorra esnek egymásnak a régi szövetségesek – Teljesen szétveri az európai baloldalt az újabb pusztító háború?

Sorra esnek egymásnak a régi szövetségesek – Teljesen szétveri az európai baloldalt az újabb pusztító háború?

Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.

Európai országban csúcsosodhat ki a Közel-Kelet legsúlyosabb ellentéte – Hogyan jutottunk el idáig?

Európai országban csúcsosodhat ki a Közel-Kelet legsúlyosabb ellentéte – Hogyan jutottunk el idáig?

A Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadása, majd a nyomában Izrael Gázai övezet elleni előbb légi, majd szárazföldi katonai akciója szerte a Nyugaton is kiélezte az ellentéteket a muszlim és a zsidó közösségek között. Látványosan mutatkozik meg ez Németországban és különösen Berlinben, ahol a Közel-Keleten kívül az egyik legnagyobb palesztin, egyben az egyik legnagyobb zsidó közösség is található. Az antiszemita jellegű atrocitások száma október 7-e óta rég nem látott magasságokba emelkedett, és egyre többen kongatják a vészharangot az indulatok elszabadulását látva.

Itt találta meg Putyin az ürügyet, amellyel elindította a háborút: hányattatott sorsú város került az oroszok célkeresztjébe

Itt találta meg Putyin az ürügyet, amellyel elindította a háborút: hányattatott sorsú város került az oroszok célkeresztjébe

Lviv, régi nevén Lemberg hányattatott történelmet tudhat maga mögött, de nem kevésbé viharos a jelene sem. Volt már Ausztria, az Osztrák-Magyar Monarchia, Lengyelország, a náci Németország és a Szovjetunió része, ma pedig a háború sújtotta Ukrajna egy a harcoktól és a rakétatámadásoktól viszonylagosan megkímélt szigete. A város egyszerre volt a lengyel és az ukrán nemzeti ébredés központja, a XX. században viszont az egyes nacionalizmusok és a totalitarizmusok összecsapásának színterévé vált, ami óriási pusztítást eredményezett. A pusztulás legkevésbé az épített örökséget sújtotta, Lembergből így még ma is a Monarchia levegője árad, miközben pár száz kilométerrel odébb élethalálharcát vívja Ukrajna. A városról, múltjáról és jelenéről szól a német történész és újságíró, Lutz C. Kleveman nemrég magyarul is megjelent könyve.

Ünnepli Brüsszel a lengyel kormány bukását, de nagyon csúnya pofonba szaladhatnak bele

Ünnepli Brüsszel a lengyel kormány bukását, de nagyon csúnya pofonba szaladhatnak bele

Egyre valószínűbb, hogy az október 15-i parlamenti választások után Donald Tusk lesz Lengyelország miniszterelnöke. A posztot 2007 és 2014 között már betöltő politikus egyik legfontosabb feladatának a jelenleg elzárt uniós pénzcsapok megnyitását nevezte meg, és már Brüsszelbe is ellátogatott ennek érdekében, ahol tárgyalást folytatott Ursula von der Leyennel. Sokan abban reménykednek, hogy Tusk vezetésével Lengyelország az uniós integráció kerékkötőjéből annak motorjává válhat, de számos olyan akadály és nehézség van, amelynek feltétlenül csillapítania kell ezt az optimizmust.

Európa valósíthatja meg Elon Musk álmát – Mindörökre sci-fi marad, vagy egyszer valóra válhat a hiperhurok?

Európa valósíthatja meg Elon Musk álmát – Mindörökre sci-fi marad, vagy egyszer valóra válhat a hiperhurok?

1200 km/órás sebességgel, néhány óra alatt eljutni Budapestről Berlinbe, Párizsba vagy Amszterdamba, méghozzá nem a levegőben, hanem a földön? Ez ma még futurisztikus ötletnek tűnik, pedig világszerte több startup is dolgozik azon, hogy gyakorlatba öntse ezt az Elon Musk által népszerűsített elképzelést. Az úgynevezett hiperhurok (hyperloop) – egy alacsony nyomású csőben közlekedő mágnesvonat – Európában a légiközlekedés kétharmadát válthatná ki, és nem mellesleg több százmillió tonnával csökkenthetné a szén-dioxid-kibocsájtást – mondják az elgondolás támogatói. Kontinensünk élen jár az ötlet megvalósításában, és átadták az első innovációs és tesztközpontot is a hollandiai Groningenben.

Hatalmas lehetőség küszöbén Közép-Európa – Van egy terület, ahol végre beérhetjük a Nyugatot?

Hatalmas lehetőség küszöbén Közép-Európa – Van egy terület, ahol végre beérhetjük a Nyugatot?

A fenntartható energia innovátorai gyűltek össze Amszterdamban, a The Business Booster (TBB) nevű konferencián és expón, amelyen több mint 150 cég vett részt. A Portfolio idén is jelen volt a seregszemlén. Marcin Wasilewski, az eseményt szervező európai befektetési vállalat, az EIT InnoEnergy közép-európai vezetője lapunknak elmondta, a zöld átmenet területén régiónknak óriási lehetősége van arra, hogy felzárkózzon a Nyugathoz.

Karnyújtásnyira a lengyel választás várva várt eredményei – Készülődik a nagy visszatérés?

Karnyújtásnyira a lengyel választás várva várt eredményei – Készülődik a nagy visszatérés?

Maratoni szavazatszámlálás után, 92,45 százalékos feldolgozottság mellett majdnem végleges eredmény született a lengyelországi parlamenti választáson. Bár a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzött a pártok versenyében, parlamenti többséget valószínűleg nem fog tudni maga köré gyűjteni, így a sorban utána következő három – ellenzéki – pártszövetségnek lesz reális esélye arra, hogy kormányt alakítson. Ezzel 2014 után újra az időközben az Európai Tanács elnöki székét is megjárt EU-párti Donald Tusk lehet Lengyelország miniszterelnöke, és véget érhet a nyolc éve tartó küzdelem Varsó és Brüsszel között. Már ha más meglepetés nem lesz az elkövetkező napokban, órákban és hetekben.

Nem várt izgalmakat hozott a sorsdöntő választás – Hatalmas fordulat jöhet Lengyelországban?

Nem várt izgalmakat hozott a sorsdöntő választás – Hatalmas fordulat jöhet Lengyelországban?

Bár vasárnap 21 órakor hivatalosan lezárult a lengyel parlamenti választás, hétfő délután még messze vagyunk attól, hogy végeredményt hirdethessünk. Az exit pollok és az eddig megszámolt szavazatok alapján azonban úgy tűnik, az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, koalícióra lépni pedig egyelőre senki nem akar vele. A Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Koalíció (KO) azonban két másik ellenzéki erővel, a Harmadik Úttal és a Baloldallal együtt többséget szerezhet, és elvileg kormánykoalíciót köthetnek. Azonban ha így is lesz, nehéz koalíciós tárgyalásoknak nézhetünk elébe, már csak azért is, mert mindhárom erő több párt szövetsége, amelyeknek egymás között is alkudozniuk kell.

Egy országra figyel feszülten egész Európa – Apokaliptikus küzdelemmé festették a sorsdöntő választást az ősi ellenfelek

Egy országra figyel feszülten egész Európa – Apokaliptikus küzdelemmé festették a sorsdöntő választást az ősi ellenfelek

Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.

A vörösterror vezetői válnak morális iránytűvé Oroszországban – Így írják át a történelmet Putyin emberei

A vörösterror vezetői válnak morális iránytűvé Oroszországban – Így írják át a történelmet Putyin emberei

Moszkvában újra felállították a vörösterror egyik atyja, Feliksz Dzerzsinszkij Cseka-alapító szobrát, ami szimbolikus lépés abban a folyamatban, ahogy a putyini Oroszország rehabilitálja a véres szovjet múltat. Gomba módra szaporodnak a Sztálinnak és a vörösterror más vezetőinek új szobrai az országban, miközben egy a doktori dolgozatát plagizáló „történész” vezetésével a Kreml napi érdekeinek megfelelően írják át Oroszország és a világ történetét.

Mi is az a Gázai övezet?

Mi is az a Gázai övezet?

A Gázai övezet a Hamász palesztin terrorszervezet székhelye, ahol nagyjából 2 millió ember él egy nagyjából kétharmad budapestnyi területen.

Németek milliói készülnek a vasárnapi nagy döntésre – A szélsőjobb már bontja a pezsgőt

Németek milliói készülnek a vasárnapi nagy döntésre – A szélsőjobb már bontja a pezsgőt

Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.

Felsorakoztak az ellenfelek a mindent eldöntő küzdelemre – Óriási meglepetések jöhetnek az ősz legforróbb választásán

Felsorakoztak az ellenfelek a mindent eldöntő küzdelemre – Óriási meglepetések jöhetnek az ősz legforróbb választásán

Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.

Még bármi kisülhet az ősz legnagyobb politikai összecsapásából, de Brüsszelben a legrosszabbra készülnek

Még bármi kisülhet az ősz legnagyobb politikai összecsapásából, de Brüsszelben a legrosszabbra készülnek

Október 15-én lesz az ősz legfontosabb európai választása, a lengyel parlamenti választás, amelynek kimenetele jelen pillanatban teljesen bizonytalan: a különböző felméréseket összesítve lényegében ugyanannyi esélye van annak, hogy a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív PiS folytatja a kormányzást, mint hogy egy polgári koalíció élén visszatér a volt kormányfő, a nyugatos Donald Tusk. A választásnak komoly tétje van az Európai Unió szempontjából is. A Financial Times információi szerint Brüsszelben bár rezignáltan, de előre elkönyvelték Kaczyńskiék újabb győzelmét az EU ötödik legnagyobb gazdaságában.

Csúnyán egymásnak esett az EU és a NATO két nagyhatalma, Moszkva dörzsölheti a tenyerét

Csúnyán egymásnak esett az EU és a NATO két nagyhatalma, Moszkva dörzsölheti a tenyerét

A Németország és Lengyelország közötti feszültség nem újkeletű, azonban az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányában magasabb fokozatba kapcsolt. A két ország közötti eddig sem felhőtlen viszony további romlása – amely már a legfelsőbb szintek közötti üzengetésbe torkollt – a néhány hete kitört lengyel vízumbotrány és a Lengyelországból Németországba érkező egyre nagyobb számú bevándorló miatt következett be. A berlini kormány az egyre súlyosabb migrációs helyzet miatt – amelynek legújabb fejleménye az, hogy a balkáni menekültútvonal áttevődött Lengyelország felé – nemrég a lengyel és a cseh schengeni határnál történő állandó határellenőrzés bevezetéséről döntött. A Lengyelországon át Németországba tartó migráció erősödésében Moszkva és Minszk keze is erőteljesen benne van.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Titkos terv szivárgott ki: Magyarország az EU-s fegyverkezésben jött elő megosztó javaslattal
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility