• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 327
Putyin kegyeit keresi a bajkeverő diktátor – Mit művel „Afrika Észak-Koreája” korunk egyik legvéresebb polgárháborújában?

Putyin kegyeit keresi a bajkeverő diktátor – Mit művel „Afrika Észak-Koreája” korunk egyik legvéresebb polgárháborújában?

Remény csillant föl korunk egyik legvéresebb polgárháborúja, az etióp polgárháború lezárására, miután fegyverszüneti tárgyalásra ültek le Dél-Afrikában a kormányerők és Tigré tartomány lázadói. A tűzszünet és a béke legnagyobb gátja a szomszédos Eritrea lehet, amely az etióp kormányerők oldalán avatkozott be a háborúba, és történelmi sérelmeiért akar revansot venni a tigréi lázadókon. Az „Afrika Észak-Koreájának” nevezett államot lassan három évtizede irányítja örökös diktátora, Isaias Afwerki, aki általános választásokon még soha nem mérette meg magát. Eritreából igazi katonaállam lett, és az etiópiai polgárháború miatt a helyzet tovább romlott, válogatás nélkül sorozzák be ugyanis az állampolgárokat a hadseregbe. Közben Afwerki már jó ideje Vlagyimir Putyin kegyeit keresi, számos alkalommal Oroszország oldalán voksolva az ENSZ-szavazásokon, Moszkva azonban egyelőre nem törekszik közelebbi viszonyra az afrikai latorállammal.

Példátlan stratégiai hibát követtek el az Egyesült Államok szomszédjában – 130 milliós ország kerülhet a drogkartellek uralma alá

Példátlan stratégiai hibát követtek el az Egyesült Államok szomszédjában – 130 milliós ország kerülhet a drogkartellek uralma alá

Az Egyesült Államokkal délről határos, mintegy 130 millió lakosú Mexikó egyre reménytelenebb küzdelmet folytat a drogkartellekkel szemben, amelyek az ország területének már csaknem egyharmada fölött gyakorolnak ellenőrzést. Évente több ezer áldozata van a drogbandák közötti harcoknak, illetve a mexikói állam drogkartellek elleni háborújának, gyakorlatilag mindennapossá váltak a fényes nappal zajló leszámolások, amelyekben számos civil is életét veszti. Bár a jelenlegi mexikói elnök új stratégiát hirdetett a kartellekkel szemben, inkább csak azt érte el, hogy az eddig úgy-ahogy működő kábítószer-ellenes intézményrendszert is lerombolta. Bár az Egyesült Államok jelentős támogatást adott a küzdelemre Mexikónak, részben éppen az enyhe amerikai fegyverárusítási szabályoknak is köszönhető, hogy a drogbandák olyan mértékben föl tudták fegyverezni magukat, hogy sok régióban túlerőbe kerültek a mexikói helyi rendőrségekkel szemben.

Brutális kampány után kerül sor elnökválasztásra a világ egyik legnagyobb országában, de lehet, hogy a legrosszabb még csak ezután jön

Brutális kampány után kerül sor elnökválasztásra a világ egyik legnagyobb országában, de lehet, hogy a legrosszabb még csak ezután jön

Október 30-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. A tét az, hogy ki fogja vezetni a világ 12. legnagyobb gazdaságát, amelynek fontos szerepe van Dél-Amerika stabilitása szempontjából. Azonban Brazíliában az instabilitás jelei mutatkoznak: a két jelölt nagyon durva kampányt folytatott egymás ellen, Bolsonaro egy szövetségese pedig fegyverrel támadt az őt letartóztatni kívánó rendőrökre. Mivel a jelenlegi elnök korábban utalt rá, hogy nem fogja elfogadni az eredményt, ha nem ő nyer, sokan attól tartanak, hogy Lula győzelme esetén elszabadult a pokol Brazíliában.

Bajban van Joe Biden – Egyetlen választói rétegen áll vagy bukik az elnök sorsa?

Bajban van Joe Biden – Egyetlen választói rétegen áll vagy bukik az elnök sorsa?

A Demokrata Párt számára sokáig trivialitás volt, hogy a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból bevándorolt lakosság körében egyértelműen vezet, és ebben az egyre népesebb szavazói rétegben a republikánusok labdába sem rúghatnak. A 2020-as elnökválasztáson azonban a vesztes Donald Trump még több latinó voksot szerzett, mint a 2016-oson, a trendek pedig azt mutatják, hogy bár a latinók továbbra is egyértelmű többsége demokrata, egyre népszerűbb körükben a Republikánus Párt is. Mivel pedig a latinók az egyik legdinamikusabban növekvő csoport az Egyesült Államokban, az ő megnyerésük egyre fontosabb lesz a két nagy párt számára, különösen a déli államokban.

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Irán háromnapos hadgyakorlatot tartott az Azerbajdzsánnal közös határa közelében. Bár Teherán hangsúlyozta, hogy csak rutinműveletről van szó, az esemény mögött nagyon szövevényes geopolitikai játszma sejlik föl, melyben része van az Azerbajdzsán és Örményország Hegyi-Karabah miatti évtizedes konfliktusának, Izrael és Irán halálos ellenségeskedésének és nem utolsósorban egy jobbára titkos kapcsolatnak Izrael és Azerbajdzsán között. Igazán veszélyes lőporos hordó körvonalai rajzolódnak ki a Dél-Kaukázus és a Közel-Kelet térségében, ami a régió lángra lobbanásával is fenyegethet.

Küzdelem az utolsó vérig – Korunk leghalálosabb polgárháborúja zajlik az ősi országban, mégis alig hallunk róla

Küzdelem az utolsó vérig – Korunk leghalálosabb polgárháborúja zajlik az ősi országban, mégis alig hallunk róla

Már csaknem két éve tart a polgárháború Afrika második legnépesebb országában – szakértők szerint napjaink, sőt az elmúlt évtizedek egyik legvéresebb konfliktusáról van szó, a világsajtó ingerküszöbét mégis alig éri el. A polgárháborút kezdő és a néhány hónapja még a fővárost is fenyegető Tigré tartománybeli lázadók mára saját területükre szorultak vissza, az etióp és a vele szövetséges eritreai kormányerők pedig folyamatosan támadják a régiót. A nemzetközi közösség által támogatott béketárgyalásokat határozatlan időre elhalasztották, így félő, hogy még nagyon sok emberéletet követel az így is több százezer áldozattal járó konfliktus.

Szép csendben épül az újabb Putyin-csatlós diktatúra – Szabályos leszámolás kezdődött az egyházzal szemben

Szép csendben épül az újabb Putyin-csatlós diktatúra – Szabályos leszámolás kezdődött az egyházzal szemben

Nicaragua messze nem szerepel annyit a világsajtó címlapjain, mint Oroszország, Venezuela, Észak-Korea vagy Irán, hiszen egy mindössze 6,6 millió fős, gazdaságilag jelentéktelen országról van szó, amely érdemben nem tud beleszólni a nagy geopolitikai folyamatokba. Az egykori kommunista gerillából lett többszörös elnök, Daniel Ortega azonban egyre látványosabban hívja fel a világ figyelmét országára: összerúgta a port az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal és Hollandiával, eddig utolsó országként elismerte Pekinget, és hangosan kiáll Oroszország ukrajnai inváziója mellett. Eközben a diktatúra egyre elnyomóbbá válik: lényegében megsemmisítették az ellenzéket, a független médiát, legújabban pedig koncentrált támadást indítottak a katolikus egyház ellen a mélyen vallásos országban. Menekülő apácák, őrizetbe vett püspök, összeesküvésért letartóztatott papok – az egyházüldözés miatt már Ferenc pápának is meg kellett szólalnia.

Száz évvel Mussolini hatalomra jutása után posztfasiszták alakítanak kormányt Olaszországban – Kísért a Hitler-csatlós diktátor szelleme?

Száz évvel Mussolini hatalomra jutása után posztfasiszták alakítanak kormányt Olaszországban – Kísért a Hitler-csatlós diktátor szelleme?

1945 óta először nyert posztfasiszta (múltú) párt választást Olaszországban. Az Olaszország Fivérei vezetője, Giorgia Meloni 1996-ban egy nyilvánosságra került videóban még az egykori fasiszta diktátort, Benito Mussolinit dicsérte, azonban az utóbbi években igyekezett hagyományos konzervatív erővé átfazonírozni pártját. Mussolini kultusza ugyanakkor egyre erősebb Olaszországban, és egyfajta nosztalgia alakult ki a Mussolini-korszak iránt, amelytől megpróbálják leválasztani a diktátor Hitlerrel kötött szövetségét. Közben egy új könyv brit levéltári kutatások alapján azt állítja, az Egyesült Királyság tevékenyen közreműködött Mussolini száz évvel ezelőtti hatalomra jutásában, jelentős pénzösszegekkel is támogatva a fasiszta mozgalmárt.

Kormányválság jöhet Európa vezető országában? – Egy helyi választás mindent boríthat

Kormányválság jöhet Európa vezető országában? – Egy helyi választás mindent boríthat

Németország negyedik legnépesebb tartományban, Alsó-Szászországban vasárnap helyi parlamenti választásokat tartottak, amelynek regionális jelentőségén túl az országos politikára is kihatása van. Bár a tartományi választások közel sem fordíthatók le egy az egyben a szövetségi szintre, bizonyos jelenségeket és trendeket mutatnak, például a kormánykoalíció és pártjainak megítélését. A helyi választás nagy vesztese a legkisebb koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely kiesett a tartományi parlamentből. A pártvezetés a kudarc felelősségét igyekszik az országos koalícióra kenni, reakcióként pedig várhatóan nagyobb beleszólást követel majd magának a kormányban, ami kódolja a feszültséget a másik két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal és a zöldekkel. Kormányválság jöhet Európa legerősebb gazdaságában? Talán itt még nem tartunk, az előjelek mindenesetre nem biztatók.

Nagyon furcsa dolgot árulnak el a számok Putyin mozgósítási terveiről – Egyre több helyen lángol föl az ellenállás Oroszországban

Nagyon furcsa dolgot árulnak el a számok Putyin mozgósítási terveiről – Egyre több helyen lángol föl az ellenállás Oroszországban

Számos beszámoló és felvétel terjed, illetve számos, hivatalosan ugyan meg nem erősített, de valószínű adat van arról, hogy Oroszország etnikai kisebbségeit aránytalanul nagy mértékben mozgósítják és küldik harcolni Ukrajnába. Az olyan, jelentős részben nemzetiségiek lakta régiók, mint az észak-kaukázusi Dagesztán vagy a távol-keleti Burjátföld már így is számarányukhoz képest sok katonát küldtek az ukrán frontokra. A mozgósítás ellen azonban az ellenállás is megjelent, ez pedig a Kreml számára igencsak kellemetlenné is válhat, még ha az orosz autoriter rendszert nem is rengeti meg.

Egész Európát megrázta a váratlan szabotázsakció – Ki lehetett a rejtélyes elkövető?

Egész Európát megrázta a váratlan szabotázsakció – Ki lehetett a rejtélyes elkövető?

A múlt hét elején szivárgásokat észleltek az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekben. Mint később kiderült, négy különböző helyen szivárognak a vezetékpárok, és lényegében kizárhatóvá vált, hogy baleset történt, ami azt is jelenti, hogy szándékos tettről van szó, méghozzá olyanról, amely mögött egy államnak kell állnia. Rögtön meg is jelent a két vádlott: Oroszország és az Egyesült Államok. Ki mit mondott, és mire alapozzák vádaikat azok, akik tudni vélik, ki áll az incidensek mögött?

Sorsfordító választások jönnek a térségünkben – Van, ahol káosz, máshol szétesés fenyeget

Sorsfordító választások jönnek a térségünkben – Van, ahol káosz, máshol szétesés fenyeget

Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.

Merész politikai játszma állhat a szabotázsakció hátterében – Miért éri meg bárkinek felrobbantani Európa egyik legfontosabb gázvezetékét?

Merész politikai játszma állhat a szabotázsakció hátterében – Miért éri meg bárkinek felrobbantani Európa egyik legfontosabb gázvezetékét?

A hét elején robbanások rázhatták meg az Oroszországot Németországgal összekötő mindkét tenger alatti gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, minek következtében jelenleg is szivárog a földgáz a Balti-tengerbe. A jelek arra mutatnak, hogy szándékos akció, vagyis szabotázs történhetett. A robbantásokra nemzetközi vizeken került sor, így közvetlen támadás egyetlen országot sem ért, és a leginkább érintett Dánia és Svédország hangsúlyozta is, hogy nem terveznek katonai választ. A leginkább észszerű magyarázat az orosz szabotázs lehet, de kétséges, hogy valaha is kiderül, mi történt valójában.

Sorsdöntő választásra készül a botrányhős politikus – A fél világ retteg, hogy katonai puccs lesz a vége

Sorsdöntő választásra készül a botrányhős politikus – A fél világ retteg, hogy katonai puccs lesz a vége

Október 2-án rendezik az elnökválasztás első fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. Lula hónapok óta biztosan vezet a közvéleménykutatásokban, Bolsonaro és hívei azonban nem hisznek a felméréseknek, az elnök pedig arra is utalt, nem fogja elismerni a választások végeredményét, ha nem ő győz. Különösen az Egyesült Államok figyeli aggodalommal a brazíliai elnökválasztást, amelynek akár már első körében győzhet a volt államfő, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy az egykori százados, az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát dicsőítő Bolsonaro mire lesz képes a hatalom megtartása érdekében.

Valóban leáldozott volna a monarchiáknak? – Európát nézve meghökkentően más a kép

Valóban leáldozott volna a monarchiáknak? – Európát nézve meghökkentően más a kép

Ha ma is uralkodó királyi családról hallunk, legtöbbünknek bizonyára a brit uralkodó ház jut eszébe, pedig Európában az Egyesült Királysággal együtt 12 országnak monarchia az államformája. Az európai monarchiák között több miniállam is van, így Monaco, Liechtenstein, Andorra vagy éppen a pápa mint teokratikus monarcha vezette Vatikán, de olyan nagyobb országokat is találunk még az Egyesült Királyságon kívül, mint Spanyolország, Hollandia vagy Svédország. Melyek a mai Európa monarchiái, és kik a ma is uralkodó királyok, nagyhercegek és hercegek?

Egyértelmű jobboldali győzelem született az olasz választáson – Mi várható Európa harmadik legerősebb országában?

Egyértelmű jobboldali győzelem született az olasz választáson – Mi várható Európa harmadik legerősebb országában?

A várakozásoknak megfelelően egyértelmű jobboldali győzelem született az olaszországi választáson, bár az előzetes eredmények szerint a hárompárti jobboldali koalíció nem fogja elérni a kétharmados többséget a törvényhozás két házában. A győztes az Olaszország Fivérei (FdI) nevű, posztfasiszta gyökerű párt, melynek elnöke, Giorgia Meloni Olaszország első női kormányfője lehet. Meglepetésre a radikális jobboldali Liga, Matteo Salvini volt belügyminiszter pártja rosszul szerepelt, 9 százalékos eredményt érhetett el. Az utolsó hetekben jól hajrázott viszont a baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S), amely 15 százalékos eredménnyel zárhatott. A legnagyobb ellenzéki párt a balközép Demokrata Párt (PD) lehet, amely 19 százalék körüli eredményt érhetett el.

Miközben Putyin Ukrajna ellen mozgósít, szép csendben darabokra hullik az orosz érdekszféra

Miközben Putyin Ukrajna ellen mozgósít, szép csendben darabokra hullik az orosz érdekszféra

Moszkva a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta törekszik arra, hogy valahogy egyben tartsa a korábbi birodalmat. Teszi ezt olykor puhább eszközökkel, például szövetségek létrehozásával, máskor azonban fegyveresen próbálja egyben tartani az érdekszférát, mint Moldovában, Grúziában vagy éppen Ukrajnában. Ám a most egyoldalúan Ukrajnára vetett fókusz és az orosz haderő elszenvedett kudarcai miatt több olyan ország is megpróbál kilépni az orosz érdekszférából, amelyeket eddig szorosan fogott Moszkva, máshol pedig lefojtott államközi és államon belüli etnikai konfliktusok robbannak ki újra. Három évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után megindulhat az orosz érdekszféra véres felbomlása?

Óriási fordulat előtt Európa? – Jobboldali győzelem jöhet az EU harmadik legerősebb országában

Óriási fordulat előtt Európa? – Jobboldali győzelem jöhet az EU harmadik legerősebb országában

Olaszországban vasárnap reggel 7 órától este 23 óráig törvényhozási választásokat tartanak, miután július 21-én lemondott Mario Draghi szakértői kormánya, amely mögött a legtöbb nagy párt felsorakozott. A választások nagy győztese lehet az ellenzékben maradt Olaszország Fivérei (FdI) nevű, posztfasiszta gyökerű párt, melynek elnöke, Giorgia Meloni Olaszország első női miniszterelnöke lehet. Meloni pártja a Matteo Salvini vezette Ligával és a többszörös ex-miniszterelnök, Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország nevű pártjával lépett szövetségre, és nagy eséllyel biztosítani tudják maguknak a jobboldali többséget a parlament két házában, miközben az olasz baloldal több formációra szétesve próbálja megakadályozni őket ebben. Bár a legnagyobb valószínűsége egy jobboldali győzelemnek van, az utóbbi hetekben utolsó rohamra indult a sokak által már leírt baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) – kérdés, mire lesz ez elég.

Nem várt helyről szóltak be keményen Putyinnak – Megingott Oroszország egyik legfontosabb partnere?

Nem várt helyről szóltak be keményen Putyinnak – Megingott Oroszország egyik legfontosabb partnere?

A Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján sokakat meglepett, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök szemtől szembe azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy most „nem a háborúk korát éljük”. India korábban egyszer sem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, sőt az olcsóvá váló orosz kőolajat kihasználva az orosz olaj egyik legnagyobb importőrévé vált pár hónap alatt. Vajon mi állhat Modi szavai mögött? Putyinnak az ukrán ellentámadás miatti meggyengülése? Valós aggodalmak a háború Indiát érő negatív hatásai miatt? Vagy az India számára szintén fontos Nyugat felé tett gesztusról van szó?

Repedezik az évszázados egység – Az Egyesült Királyság végét hozhatja a királynő halála?

Repedezik az évszázados egység – Az Egyesült Királyság végét hozhatja a királynő halála?

A skót függetlenedés, illetve Észak-Írország egyesülése Írországgal már régóta téma, de II. Erzsébet királynő halála miatt újra fókuszba került az Egyesült Királyság szétesésének lehetősége. A népszerű királynő sokakat érzelmileg a két északi országrészben is a monarchiához, s ezzel az Egyesült Királysághoz kapcsolt, de III. Károly trónörökösként is sokkal népszerűtlenebb volt, így személye elszakíthatja a még meglévő emocionális kötelékeket. Az Egyesült Királyság szétesése az elkövetkező néhány évben még nem várható, de mind Skóciában, mind Észak-Írországban a vezető politikai párt népszavazással szeretné elérni az unióból való kiválást.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility