Szépen lehetett keresni európai részvényalappal az olasz referendum kimenetelén, az összes Magyarországon kezelt, olasz kitettséggel rendelkező alap árfolyama emelkedett múlt héten, miután idén harmadszorra is elmaradt a világvége. Ezzel az európai részvényalapok viszonylag gyenge idei teljesítménye jelentősen javult.
Jövőre várhatóan eltörlik a kamatjövedelemre fizetendő ehót, így már csak a 15 százalékos kamatadóval kell osztoznunk a befektetésünk hozamán az állammal, viszont ha van valamekkora megtakarításunk, jövőre is meg fogja érni Tartós Befektetési Számlán keresztül (TBSZ) befektetni és a számla esetleges többletköltségeit kifizetni.
Minden nyugdíjcélú megtakarítási terméknek megvan az előnye a többihez képest, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a legolcsóbb megtakarítási forma, az önkéntes nyugdíjpénztár a legkényelmesebb, a nyugdíjbiztosítás pedig a legtöbb extrát adó szolgáltatás lehet. Objektív költségmutatók híján azonban egy laikusnak nehezére eshet megállapítani, melyik a legjobb megoldás számára, ebben próbálunk meg segíteni.
Donald Trump váratlan győzelmén nemcsak azok kerestek sokat, akik amerikai részvényt vettek, hanem azok is, akik az orosz piacon próbáltak szerencsét. A latin-amerikai alapok befektetői viszont nem jártak jól az ingatlanmogul győzelmével.
A biztosítók termékfejlesztői, vezérigazgatói azt várják a 2017. január 1-jétől életbelépő etikus életbiztosítási koncepciótól, hogy a megtakarítási célú termékeik költségei csökkennek, a unit-linked és vegyes biztosítások is átláthatóbbá és ügyfél-barátabbá válnak, viszont az ügynöki jutalékok és a biztosítók profitja is jó eséllyel csökkenni fog, ami hosszú távon az átlagos tartási idő kitolódásával javulhat. A koncepció miatt egyébként a legtöbb jelenleg forgalmazott biztosítási terméket módosítani kell majd.
Az elmúlt öt évben akár évente több mint 10 százalékos hozamot is elérhettünk ugyanazzal a befektetési alappal, sőt volt olyan alap is, amely az elmúlt egy évben közel 60 százalékkal növelte befektetett vagyonunk értékét. Azt, hogy folytatódik-e az emelkedés, nagyban fogja befolyásolni a mai amerikai elnökválasztás eredménye is.
Az abszolút hozamú alapokban sokkal több kockázatos ügylet van, mint ami a tájékoztatókból kihámozható, ennek ellenére igyekeznek nem rulettezni az ügyfeleik pénzével az alapkezelők. Egyes részvénypiacokban még lehet kraft, a kötvényalapokból viszont érdemes menekülni, mivel egy kisebb emelés is boríthatja a piacot. Móricz Dániellel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
A jelenlegi hozamkörnyezetben érthető, ha valaki kevesli a betétek fél százalékos éves átlagos hozamát, vagy akár az állampapírok két-három százalékos kamatát. Szerencsére számos más, jóval nagyobb hozampotenciállal kecsegtető befektetés érhető el hazánkban, azonban ezek többnyire olyan befektetőknek valók, akik nem alszanak rosszul attól, ha egyik napról a másikra akár két számjegyű mínuszt produkál a befektetésük. Összegyűjtöttük a legjobb lehetőségeket.
Sokan vagyunk, akik szinte gondolkodás nélkül önkéntes nyugdíjpénztáraba tesszük a pénzünket, mert kényelmes, hogy nem nekünk kell vele foglalkoznunk, érkezik rá az állami támogatás és a költségek is rendben vannak. Pedig elrejtik előlünk, hogy pontosan mibe fektetik a pénzünk és azt sem mutatják ki teljes egészében, mekkora költséget vonnak el a portfóliókezelésért.
Ha van pár millió forintunk, amit nem szeretnénk egy kockázatos befektetéssel elbukni, számos lehetőség adott, viszont érdemes azt észben tartanunk, hogy minél magasabb hozam elérésére törekszünk, annál inkább fel kell áldoznunk a likviditásunkat, vagy nagyobb kockázatot kell vállalnunk.
Hiába fektethetnek az abszolút hozamú alapok szinte bármibe, amiben a portfóliómenedzser fantáziát lát, többnyire nem teszik ezt, és működésük jelenleg többnyire alig tér el egy kötvényalapétól. A hiba a rendszerben van; az alapok befektetési politikája és költségmodellje ritkán teszi lehetővé, hogy a vagyonkezelők megcsillogtassák tudásukat.
Rengeteg megtakarítási életbiztosításra igaz, hogy a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben nem tudja kitermelni a költségeit olcsó, kockázatkerülő eszközalapokkal, így az ügyfél borítékolhatóan negatív hozamra számíthat, ha csak nem vállal extrém kockázatot egy drága és egzotikus portfólió kialakításával.
A szigorodó felügyeleti szabályok ellenére egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a biztosításközvetítői piacból a kisebb szereplők, és az értékesítőknek fizetett teljes jutalék csökkenése is megállt a biztosítási piac növekedésének köszönhetően. Míg korábban a Brokernet piaci részesedése a 30 százalékot is meghaladta, a cég szétválasztása óta egy másik életbiztosítási közvetítőhálózat vette át az első helyet.
Bár léteznek olyan megtakarítási célú biztosítások, amelyek minden más rendszeres megtakarítási formánál drágábbak, manapság már nem kell a gatyánkat is ráfizetnünk a költségekre, ha nyugdíjas korunkra életbiztosításban szeretnénk félretenni. Persze előnyös, ha kockázatkerülő alapokba fektetünk és az összes bónuszt bezsebeljük, ha tényleg spórolni akarunk.
Egy csomó magyar megtakarítást azzal a hívószóval értékesítenek nekünk, hogy 20 vagy 30 százalékos állami támogatást zsebelhetünk be rajtuk, ami máshol, hasonló kockázatvállalással elérhetetlen a jelenlegi hozamkörnyezetben. Pedig tíz év fölötti futamidő mellett ez már csak évi 3-5 százalékos hozamnak felel meg, ráadásul osztoznunk kell ezen olyan szolgáltatókkal, amelyeket sok esetben az állami támogatás megléte tart életben.
A novemberi amerikai elnökválasztás egyik központi témája lett, hogy ki tudja jobban megleckéztetni a bankokat és így bezsebelni a gazdasági válság miatt kiábrándult szavazók voksait. Még a hagyományosan piacbarát republikánusok is felszálltak a populizmushajóra, és egy váratlan fordulattal a szociáldemokrata Bernie Sanders kampányának szelét vitorlájukba fogva kezdtek el hajtani az elnöki székért. Az egész iróniája, hogy iszonyatos dollárszázmilliókat öntenek maguk a bankok, hedge fundok is az elnökválasztási kampányba, pedig - ha komolyan vesszük a kampányígéreteket - kutya világ vár a pénzintézetekre, függetlenül attól, hogy ki nyer.
Sosem voltak még olyan népszerűek az állampapírok Magyarországon, mint 2012 óta, ráadásul 2016 első felében minden korábbinál jobban felpörgött az értékesítés. A kötvényekhez járó rekord magas reálkamat szinte minden más fix hozamú befektetési formát maga mögött hagy hazánkban. Két bank és a Magyar Posta árulta el nekünk értékesítési számait. Főleg a rövidebb lejáratú állampapírokat kedvelik a magyarok, egyéves, illetve mióta elérhető, féléves időtávra szeretjük lekötni a pénzünket, hiába ígérnek magasabb kamatot a hosszabb lejáratú állampapírok.
A lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegyek hozama még mindig magas, amellett, hogy a hitelpapír likviditása kedvezőbb, ezért ez rövid távon jobb befektetés, mint a bankbetétek. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy a Bónusz Államkötvények és a Kincstárjegyek hozama is csökkenhet, hosszú távra a Prémium Államkötvény lehet a legjobb megoldás.
Hihetetlen mértékben megugrott az ingatlanalapok népszerűsége hazánkban az elmúlt egy évben, a befektetők körülbelül tavaly ilyenkor kezdték el pumpálni a pénzt ebbe a befektetési kategóriába és ennek eredményeképpen már idén januárban megdőlt a válság előtti, 570 milliárd forintos állományrekord. Az alapvetően kereskedelmi, ipari ingatlanokba fektető alapok hozama viszont már kevésbé volt vonzó: a legtöbb alap 1 százalék körüli hozammal duzzasztotta idén az első félévben a befektetőinek a zsebét, jó hír viszont, hogy ezt viszonylag alacsony árfolyam-ingadozás mellett sikerült teljesíteni.
Több komoly sokkot is átéltek idén a tőkepiacok: az év eleji kínai, olajpiaci káosz, majd a nyáron a Brexit is megtépázta a kockázatosabb értékpapírok árfolyamát, az abszolút hozamú alapok viszont szépen átvészelték az időszakot, közel 70 százalékuk legalább megőrizte év eleje óta az ügyfelek pénzét. A rugalmas befektetési stratégiával dolgozó szakemberek által kezelt portfóliók népszerűsége viszont nem nőtt az értékesítési adatok alapján, hiába növelték körülbelül 40 milliárd forinttal az alapok a vagyonukat közel fél év alatt.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
