Kritikus szektort vehet tiltólistára Trump, ami szétszakíthatja a világgazdaságot

Egy német raktárban vesztegel 16 ezer tonna acélcső, amelyet eredetileg Louisiana államba szántak egy energetikai projekthez – ez a szimbolikus példa jól mutatja, mekkora bizonytalanságot okozott a globális kereskedelemben az Egyesült Államok új vámjavaslata.

A tervek szerint a kínai építésű hajókat használó szállítmányokra akár 1–3 millió dolláros extra díj is kivethető lenne kikötésenként, ami drámaian megemelné a szállítási költségeket.

A döntéshozatal elhalasztása miatt számos üzlet állt le, hiszen a legtöbb atlanti-óceáni hajó kínai gyártású – számolt be a Bloomberg.

A javasolt intézkedések célja, hogy visszaszorítsák Kína uralmát a hajóépítés és a tengeri szállítmányozás területén. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete (USTR) szerint Kína ma már a világ teherhajóinak több mint felét gyártja, míg az amerikai hajógyárak tavaly mindössze 0,01%-ot tettek ki.

A lépés célja egy hanyatló amerikai iparág újraélesztése, ám Kína szerint az intézkedés sérti a WTO szabályait, és globális ellenszankciókat válthat ki.

A washingtoni meghallgatás előtt több tucat vállalat és iparági szereplő fejezte ki aggodalmát. Sokan attól tartanak, hogy a vám nemcsak megdrágítja az amerikai termékeket a világpiacon, hanem a kisebb kikötők – mint Charleston vagy Oakland – gazdaságát is aláássa. A Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség szerint a javaslat nagyobb fenyegetést jelent, mint a Trump-korszak vámháborúja. A kritikák szerint a tervezett intézkedések nem szolgálják az amerikai hajóépítés fellendítését, ehelyett inflációt és munkahelyvesztést okoznak.

A terv értelmében azok a cégek, amelyek flottájában kínai gyártású hajók szerepelnek – akár megrendelés alatt állók is –, jelentős díjfizetési kötelezettséggel számolhatnak. Az Atlantic Container Line példája is mutatja, hogy nem mindig volt más opció a kínai gyártóknál: az amerikai hajógyárak 2012-ben például nem tudtak határidőre vállalni egy öt hajóból álló rendelést. Több szereplő szerint a mostani tervezet visszamenőleg bünteti az akkor racionális kereskedelmi döntéseket.

A USTR vizsgálata ugyan a Biden-adminisztráció alatt indult, de a háttérben ott húzódik Donald Trump politikai víziója is, miszerint Amerika tengeri befolyását vissza kell állítani. Egy kiszivárgott elnöki rendelet tervezete – Make Shipbuilding Great Again - MSGA címmel – azt is kilátásba helyezi, hogy más országokat is bevonnának a Kína elleni fellépésbe, vagy retorzióval fenyegetnék őket.

A tengerészeti ágazat eközben egyre inkább a nemzetbiztonság szempontjából is stratégiai jelentőségű területként jelenik meg Washingtonban.

A piaci szereplők szerint, ha életbe lépnek a tervezett szabályok, az szétválaszthatja a szállítmányozási piacot: a kínai gyártású hajókat hátrányos megkülönböztetés érheti. A hajóflották megújítása pedig nehézkes lehet, mivel a dél-koreai és japán hajógyárak már 2028-ig beteltek. A globális flották elöregedése miatt ez komoly problémát jelenthet. A szankciók elől menekülő hajótulajdonosok elkerülhetik az amerikai kikötőket, amivel elsősorban az amerikai exportőrök és a kisebb gazdaságok járhatnak rosszul – miközben a kívánt iparpolitikai cél továbbra is elérhetetlen marad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images