Hornyák József

2023. október 27. 13:00 | Hornyák József

Új, égető problémája van Magyarországnak

Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.

2023. október 19. 06:10 | Hornyák József

Szomorú hír a magyar dolgozóknak: várni kell a bérrobbanásra

Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.

2023. október 11. 20:39 | Hornyák József, Nagy Károly

Látóhatáron belül a 400 ezer forintos minimálbér - Egyre közelebb a megállapodás

November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.

2023. szeptember 28. 06:10 | Hornyák József

Jön a 400 forint feletti euró?

Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.

2023. szeptember 27. 06:10 | Hornyák József

Sinkó Ottó: Óriási fordulatra van szükségünk, Magyarországnak be kellene vezetnie az eurót

Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.

2023. szeptember 11. 14:00 | Hornyák József

Milyen home office forradalom?! Az otthoni munkavégzés Magyarországon a kivétel, nem a szabály

Egyre-másra jönnek a felmérések, amelyek szerint a munkavállalók ma már otthonról szeretnének dolgozni, és alig állnak szóba azokkal a cégekkel, ahol nincs home office/hibrid munkavégzés. A valóság azonban hazánkban kissé más képet fest: a Covid-járvány kétségtelenül áttörést hozott az otthoni munkavégzésben, forradalomról azonban aligha beszélhetünk. Amíg Észak- és Nyugat-Európában az otthoni munkavégzés bevett szokás, addig Magyarországon csak a dolgozók töredéke dolgozhat távmunkában. Leginkább a fővárosban élő diplomásoknak nem kell minden nap bejárniuk, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy Budapesten a legerősebb a szolgáltatószektor, míg az ország többi részén továbbra is kifejezetten jelentős az ipar súlya.

2023. augusztus 11. 06:10 | Hornyák József, Zsoldos Ákos

Az inflációs rejtély megoldása: már nem is nőnek az árak Magyarországon?

Tavaly a 15%-ot sem érte el az éves átlagos infláció, idén viszont ennél jóval magasabb lesz a pénzromlás üteme. Az árszint emelkedésének döntő részét mégis magunk mögött hagytuk a tavalyi év végére. Hogy milyen jelentősen mérséklődött az árnyomás Magyarországon, azt egy konkrét példán mutatjuk meg: kiszámoltuk, hogy egy olyan termékkosárért, amelyért tavaly januárban még 100 ezer forintot kellett fizetnünk, mennyit kellet fizetni 2022 végén, az idei év közepén, illetve várhatóan mennyibe fog kerülni ez a kosár 2023 végén. Sokakat meglephet az eredmény.

2023. július 18. 06:05 | Hornyák József

Már nem álom a 800 ezer forintos fizetés Magyarországon

Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.

2023. július 07. 10:30 | Nagy Károly, Hornyák József

Vendégmunkások Magyarországon: csak annyi biztos, hogy rengeteg dolgozóra van szükség

Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.

2023. június 15. 06:10 | Hornyák József

Óriási a szakadék a fizetések között Magyarországon

A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.

2023. június 13. 06:15 | Hornyák József

Sinkó Ottó: Magyarországnak vége lenne, ha kilépnénk az Európai Unióból

A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."

2023. június 12. 10:30 | Hornyák József

Kiderült, honnan jönnek a külföldiek Magyarországra

Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.

2023. június 10. 06:10 | Tar Gábor, Hornyák József

Van egy ország, amelyik megvalósítja Orbán Viktor álmát

Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.

2023. június 03. 06:10 | Hornyák József

Hatalomra tör a Lidl és az Aldi Magyarországon a multik elleni háború közepette

A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormány kiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.

2023. május 26. 10:00 | Hornyák József

Letarolja a dömping a magyar boltokat

Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.

2023. május 22. 06:10 | Hornyák József, Szabó Dániel

Csődhullám söpör végig Magyarországon - Ez még csak a kezdet?

Az elmúlt három év sorozatos válságainak hatása már a cégvilágban is meglátszik. A magyar gazdaság már a harmadik negyedéve zsugorodik, így nem meglepő, hogy az év eleje óta folyamatosan nő a felszámolási eljárások száma. Mindez a recesszió által leginkább sújtott szektorokban, az építőiparban és a kiskereskedelemben lévő vállalkozásoknál jelentkezik. Bár részben a kata kivezetése, valamint a cégbírósági eljárásoknál bevezetett moratórium is torzítja az adatokat, de egyre baljósabb képet fest, hogy az előzmény nélküli eljárások száma is gyorsan növekszik.

2023. május 19. 06:10 | Hornyák József, Nagy Károly

Rengeteg külföldi jön Magyarországra: ők mentik meg a magyarok munkáját?

Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.

2023. május 12. 15:59 | Hornyák József

Katasztrófa, ami a boltokban történik Magyarországon

Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.

2023. április 04. 10:30 | Hornyák József

Megszólaltak a KSH szakértői: most minden kiderül a magyar munkanélküliségről

Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.

2023. február 20. 06:10 | Hornyák József

Magyarország recesszióban - Megremeghet a munkaerőpiac?

Jelentősen javultak az európai gazdaság kilátásai, miután a korábban csillagászati magasságba emelkedő energiaárak óriásit zuhantak. Ennek hatására az energiaválság kezelhető mederben maradhat, az európai gyáripart pedig nem veszélyezteti a leállás (egy potenciális gázhiány miatt). Mindez Magyarország szempontjából is jó hírnek mondható, hiszen exportpiacaink a vártnál kevésbé lassulnak, és az energiaárak a legtöbb cégnek megfizethetőek vagy áremeléssel kompenzálhatóak maradnak; persze az energiaintenzív szektorok továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Az EU-val szemben Magyarország azonban nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul, így a következő hónapok még nehéznek bizonyulhatnak.