Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. A számos tőzsdei cégnek és kkv-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.
Átesés. Ez az egyik legrettegettebb jelenség a repülésben. Akkor történik ez meg, amikor valamilyen oknál fogva eltűnik, leválik a megfelelő légáramlás a szárnyakról, ami súlyos problémákhoz, akár zuhanáshoz is vezethet. Előidézhető például azzal, ha emelkedés közben a sebesség túlságosan lecsökken. Most valami nagyon hasonló zajlik le a nemzetközi légitársaságok részvényeivel is: a lendület fogytán van, a géptest elkezdett remegni, és könnyen lehet, hogy az árfolyam hamarosan zuhanórepülésbe vált át.
A koronavírus-válság alaposan megkeserítette emberek millióinak az életét, ám a tömeges otthonmaradásnak mégiscsak voltak egyértelmű haszonélvezői – nem mások, mint a kisállataink. Egyre több büszke gazdit lehet látni mindenfelé a kutyafuttató parkokban, egyre többen tekintik családtagjuknak a kis szőrpamacsokat. Ennek apropóján a Morgan Stanley elemzői alaposabban is körüljárták a témát, megnézték, hogyan alakult számokban az állattartási kedv az Egyesült Államokban, illetve mi várható a jövőben ezen a téren. Természetesen a befektetések oldaláról is meg lehet fogni a dolgot, elemzésünkben alaposan körülnézünk a kisállatokkal foglalkozó, tőzsdén jegyzett cégek háza táján, megnézzük, hogy akadnak-e jó befektetések a szektorban.
Hétből csak három olyan gyógyszerrészvény van, amelyik vakcinagyártásba vágott bele a koronavírus ellen, és felülteljesítette az S&P 500-at. Igazán jól csak a kisebb cégek jártak, a nagyobbaknál még akkor is erősek a kételyek a piaci szereplők részéről, ha a fundamentumokra erősen hat a rengeteg leszállított oltóanyag. Mivel a befektetők többsége előre gondolkodik, ezért a fél világ beoltásával járó többletbevételeket be is árazzák az érintett részvények árfolyamába. Így a piaci reakciók sokat elárulnak arról, hogy mire számíthatunk a következő időszakban ezektől a papíroktól.
Az S&P 500 részvényeinek közel 97%-a a 200 napos mozgóátlaga felett van. A statisztika elsőre nem tűnik meglepőnek, hiszen egy emelkedő trendben vagyunk, és 200 kereskedési nappal ezelőtt még azt sem tudtuk mikor lesz vakcina a koronavírus ellen. Az árfolyamok pedig igencsak mélyen voltak, van tehát egy erős bázishatás. Mégis, ezen piaci mutató értéke soha nem volt még ilyen magasan. Tekinthető-e kontraindikátornak ez a statisztika?
Bár a koronavírus járvány még mindig tombol világszerte, az oltások beindulásával egyre több helyről hallunk a korlátozások feloldásáról. Ezeket minden bizonnyal egyre több fogja követni, főként a fejlett országokban, ami a reálgazdaság helyreállításával járhat. Az utazás, vendéglátás és számos egyéb pandémia által sújtott ágazat fellendülése mellett a nem-ciklikus fogyasztási eszközök vásárlása is megugorhat, ahogyan a jövedelmi viszonyok is megközelítik majd a válság előtti szinteket. Jó pár olyan árupiaci termék van, amelyek nélkül a megugró kereslet kielégítése lehetetlenné válhat. Érdemes megnézni a technikai elemzés segítségével, hogy a piacok is ugyanezt gondolják-e?
Hatalmas esés zajlott le a hétvégén a kriptodevizák piacán. Ennek mértéke elsőre ijesztőnek tűnhet, de visszanézve a grafikonokon számtalan olyan hasonló zuhanás látunk, amely még nem jelentett veszélyt a trendre nézve, és ami után folytatódott a diadalmenet. A mostani esés után sem kell még keresztet vetni a főbb kriptoeszközökre, ugyanakkor egyre több szürke felhő is megjelenik a spekulánsok feje felett, ami azt jelzi: ha folytatódik is a hosszútávú trend, mostantól kockázatkezelési szemszögből egyre nehezebb dolguk lesz. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy mennyire.
A héten elhunyt Bernard Madoff olyan volt mint egy tornádó: felfoghatatlan pusztítást hagyott maga után. Neve örökre egybeforrt a pénzügyi csalás és a piramisjáték fogalmával. Bár a híradások gyakran 65 milliárd dolláros károkozásról írnak a mai napig, a valós ügyfélkövetelések 19 milliárdról szóltak, és ezen összegből is több mint 14 milliárd “előkerült”, majd kifizetésre került a károsultaknak. De a maradék 5 milliárd dollár is hatalmas összeg, minden idők legnagyobb piramisjátékának is hívják és számtalan karriert, életet tett tönkre, nem egy öngyilkosságnak kikövezve az utat. Madoff munkatársai, akik közül sokan nem is tudtak, hogy mi folyik egy emelettel lejjebb, megszégyenültek, és nemcsak az állásukat vesztették el, de újat sem találtak. Köztük volt két fia is, akik közül az egyik öngyilkos lett, a másik pedig belebetegedett a stresszbe, majd szervezete feladta a harcot a rák ellen és távozott az élők sorából. Madoff maga pedig 150 évnyi börtönre lett ítélve, amelyből végül csak egy kis részt ült le, mielőtt ő is meghalt. Ez persze aligha vígasztalja egykori ügyfeleit. Bár a piramis összedőlésének már több mint 12 éve, a tanulságok a mai napig tartanak.
Az idei évben egy kissé rejtetten a háttérben, de egy nagyon is egyértelmű folyamat zajlik a nemzetközi részvénypiacokon. A fejlett és a feltörekvő országok tőzsdéinek teljesítménye között divergencia figyelhető meg. Ez azért is egy fontos fejlemény, mert az utóbbi piacok magasabb kockázatuk miatt a globális emelkedő trendek során éppen hogy felülteljesítőek szoktak lenni. A jelenségnek két oka lehet. Egyrészt a fejlett országok nagyságrendekkel több vakcinát tudtak lekötni a főbb gyógyszergyártóktól, és a piaci szereplők már most a koronavírussal kapcsolatos lezárások utáni világot árazzák. Másrészt a bő egy évvel ezelőtti pandémia kitörése miatti sokk utáni hatalmas emelkedés ezen szakaszában egyre inkább kockázatkerülőek az intézményi befektetetők. A cikkünkben a relatív erőt vizsgálva megnéztük, hogy az adott régiókban lévő fejlett és feltörekvő piacok között milyen eltérések vannak. Ezt amerikai ETF-ek segítségével tettük meg, hogy azonos devizában lehessen összehasonlítani a teljesítményt, illetve átlagos befektetők számára is reális képet kapjunk.
Bár az utóbbi időszak jellemzően elkényeztette a befektetőket rengeteg egyedi sztorival, aki régóta a piacon van, az jól tudja, hogy a tőzsdén többlethozamot elérni néha nem egyszerű, pláne évtizedes távlatokban. Még nehezebb ezt megtenni azoknak a nagy, több tízmilliárd dollárt kezelő intézményi befektetőknek, akiknek minden mozdulatát megérzi a kereskedési könyv. Néha a nagyon egyszerű ötletek is rengeteg pénzt hozhatnak ezeknek az alapoknak, de végrehajtásuk a kvantitatív megközelítés nélkül lehetetlen lenne. A Factor Investing ennek a kettőnek a találkozásánál található, és mára már intézményi szinten rengeteg helyen bevett gyakorlatnak számít. Ebben a cikkben megnézzük, hogy kik voltak ott az indulásnál, és hogy egy ambíciózus ember hogyan volt képes felépíteni ezáltal a világ egyik legnagyobb hedge fundját. Emellett pedig a módszertan kisbefektetői lehetőségeire is kitérünk.
Már meg sem lepődünk azon, hogy a bitcoin és számos kriptodeviza újabb és újabb csúcsokat döntöget. Rengeteg, kevés tapasztalattal rendelkező befektető rohamozza meg a piacot nap mint nap, miközben olyan nagy nevek is céges szintű vásárlásokat hajtanak végre, mint pár hete maga a Technoking, azaz Elon Musk a Teslával. Bár a legnagyobb kriptodevizák esetén már érezhető az intézményi vételek szele, és az arany befektetések átcsoportosítása, több olyan eszköz is van, amelyet kisebb, remegő kezű spekulánsok vásárolnak, gyakran minden megtakarításukat a piacba tolva. A technikai elemzés segítségével megvizsgáljuk, hogy mely kriptodevizáknál lehet megalapozott az emelkedés, és mely esetekben vannak sokkal erősebb kockázatok. Ezeket elsősorban azoknál tesszük meg, ahol vártunk kitörést és további emelkedést már korábban is, de új eszközök is terítékre kerülnek. Továbbá azt is megnézzük, hogy mi lehet ezen kriptodevizáknak a jövőbeli sorsa.
Az elmúlt napokban folyamatosan csökkent a BUX értéke, amely most egy kritikus szintre érkezett. Tette ezt ráadásul úgy, hogy a nemzetközi indexek inkább emelkedtek ugyanezen időszak alatt, így a relatív erő is gyengének mondható. Az index esetén számos negatív jel van, ami azt sejteti, hogy az eladók ereje most a nagyobb, de még nincs minden veszve a középtávú trendet illetően. A BUX-ot a blue chip-ek többsége húzza lefelé, de van olyan részvény, amelyik fittyet hány a negatív hangulatra, és erős képet sugároz magáról. Gyors technikai elemzés.
Azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus válság, és a bevásárlóközpontok rendszeres bezárása negatívan érintette a ruházati cégeket, legyen szó gyártókról, vagy kereskedelmi láncokról. Az árfolyamokon azonban ebből nem sok látszik, és nem csupán arról van szó, hogy a tengernyi ösztönző csomag és monetáris lazításból kivették a részüket. A legnagyobb emelkedés során ugyanis szinte végig felülteljesítették a főbb indexeket. Az utóbbi hónapokban azonban a relatív erő elpárolgott, és csak az elmúlt néhány napban adtak ismét komoly életjeleket az ágazatba tartozó részvények. A technikai elemzés által megnéztük, hogy mire számíthatunk tőlük.
Az intézményi vételek az egyik legbiztosabb táptalaját jelentik az emelkedő trendeknek. Amikor a fontosabb alapkezelők, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak befektetési bizottságai vagy befolyásosabb portfólió menedzserei egy-egy részvény portfóliókba történő behelyezéséről hoznak döntést, hetekre, hónapokra képesek megsegíteni az árfolyamot. Bár az algoritmusok sokat segítenek abban, hogy a vételi megbízásokat időben szétterítsék, a grafikonon sokszor vannak árulkodó jelek arról hogy az intézmények megkedvelték a kérdéses papírokat. Ez gyakran akkumulációban ölt testet és a technikai elemzés segítségével néhány olyan részvényt nézünk meg, ahol ez most tapasztalható is.
Bár a csütörtöki hóesés nem éppen ezt mutatta, tagadhatatlanul eljött a tavasz. Kint rügyeznek a fák, csicseregnek a madarak, és hétágra süt a nap. Bár a koronavírus rengeteg személyes tragédiával jár, a részvénypiac jó ideje annak végét árazza a fejlett országokban, és nagyon úgy tűnik, hogy most jött el a legjobb formája, ha hiszünk a szezonalitás erejében. Megnéztük, hogy szezonálisan hogyan teljesítenek a főbb részvényindexek havi bontásban.
Nyolc év alatt összesen 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési és gazdasági újraindítási programot jelentett be március végén Joe Biden amerikai elnök - az 1929-32-es gazdasági világválságot követő New Dealhez hasonló program célja, hogy az USA az infrastruktúra fejlesztésével lábaljon ki a válságból. Elsősorban a közlekedési infrastruktúrát, a közműhálózatot, a szélessávú internethálózatot és a feldolgozóipart fejlesztenék – ennek apropóján most megnéztük, mi is a helyzet pontosan az amerikai infrastruktúrával, tényleg olyan rossz-e a helyzet, hogy indokolt ez a példátlan stimulus. Természetesen a befektetések oldaláról is meg lehet fogni a dolgot, számos olyan tőzsdén jegyzett vállalat van ugyanis, amelyek jelentősen profitálhatnak az építkezések és az infrastruktúrafejlesztés beindulásából.
Az első negyedév második fele a gyakran emlegetett rotációról szólt, amelynek során a növekedési részvényekből az értékalapon kezelt papírokba került át a magának utat kereső tőke. Ennek megfelelően a legismertebb technológiai cégek árfolyama is jelentős korrekcióba került. Bár a többségüktől további alulteljesítést vártunk, többen is új csúcsra tudtak futni az elmúlt napokban. Volt köztük olyan, amivel kapcsolatban korábban is optimisták voltunk, de olyan is, amelyik meglepetést tudott okozni. Technikai elemzés.
Amíg 4-5 évvel ezelőtt ritkaságszámba mentek az elektromos autók az utakon, addig mára az az érzésünk, hogy minden sarkon látunk egy-egy zöld rendszámos autót. Ráadásul ezeknek mára közel a fele tényleg teljes mértékben mentes a belső égésű motoroktól, terjedésük pedig megállíthatatlannak tűnik, ahogy az autógyártók igyekeznek egymásra licitálni az újabb és újabb modellekkel. Az, hogy ezt az üzletet lehet önállóan is nyereséggel vinni, a Tesla már bebizonyította (igaz, a CO2 kvóták eladásának segítségével). Sorra jelennek meg a trónkövetelők, és a hagyományos autógyártók is rohamléptekben igyekeznek behozni a lemaradást. Van az e-mobilitásnak azonban egy nagyon fontos szelete, amit mind az autógyártók, mind a szabályozók elhanyagolnak, ami rendkívül komoly kockázatot jelent a jövőre nézve.
Gyorsan terjednek az elektromos autók az utakon, egyre jobb használhatóságuk és (általában) alacsonyabb környezetterhelésük mellett a szabályozás is egyre inkább a megvásárlásukra ösztönzi az embereket. Az akkumulátorok fontos alapanyagát jelentő lítiumból a következő években sokszoros kereslet növekedés várható. Megnéztük, hogy a részvénypiac miként reagál erre a folyamatra, technikai elemzés keretében.
Az elmúlt hetekben számos növekedési részvény - amelyek jellemzően a technológiai szektorból kerülnek ki - komoly korrekción esett át. Nem egy esetben már a trendforduló lehetősége is felmerült. Mivel az árazás a hasonló papírok esetén széles tartományban szóródik a vélemény forrásától függően, ilyenkor a technikai elemzés sokat segíthet tartással kapcsolatos döntés meghozatalában. Ennek segítségével néhány olyan részvényt néztük meg, ahol egy hajszál választja el a nagy eséstől a papírokat, jellemzően egy-egy fontos támasz felett egyensúlyozva.
A volatilitás az egyik, ha nem a leginkább árulkodó indikátor a pénzügyi piacok lelkiállapotáról. Ha a befektetők idegesek, az növeli a kockázatokat, nagyobbakat csapkodnak az árfolyamok, könnyebben megremegnek a kezek és általában is nagyobb esések fordulhatnak elő. Ha a nyugalom öleli át jótékonyan a tőzsdéket, az kisebb ingadozást, kiszámíthatóbb árfolyamalakulást, és stabilabb emelkedéseket szokott magával hozni. Ezért érdemes megnézni, hogy miként alakul a volatilitás akár a részvényindexek saját volatilitásán, de még inkább a volatilitás indexeken keresztül.
