Csökkenő hozamok, emelkedő bérleti díjak, erős bérbeadói piac, komplex fejlesztések és olyan befektetők, akik eddig még nem merészkedtek be a magyar piacra. Többek között ezek jellemzik most az hazai irodapiacot, mindezekről Salamon Adorjánnal, az ESTON International vezérigazgatójával beszélgettünk.
2020 elején a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. élére is új vezető kerül. A BVH tulajdonában álló fővárosi közmű cégek (BGYH Budapest Gyógyfürdői Zrt., BTI Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., FKF Nonprofit Zrt., FŐKERT Nonprofit Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft., FŐTÁV Zrt.) üzleti és beruházási politikáját, szervezeti működését Walter Katalin fogja felügyelni. Exkluzív interjúban mesélte el nekünk, hogy milyen változtatásokat tervez a holding élén, mennyire nyitott az újításokra, milyen kitűzött céljai vannak, és azt is, hogy mindezekből mit fognak majd látni a budapestiek.
Az építész feladatköre sok esetben nem a vázlatterv fázistól kezdődik és nem fejeződik be a kiviteli terv fázisánál, egészen a projekt elkészültéig nyújthat olyan tervezési támogatást, ami a fejlesztők, kivitelezők és még az üzemeltetők számára is látható előnyökkel jár. Ehhez azonban a projekt legelejétől kezdve minden szereplő részéről kell az együttműködés, az építészektől pedig egy nyitottság, hogy a fejlesztők fejével gondolkozzanak, és akár egy komplex közgazdasági tervként lássák az épület egész életciklusát. Dr. Paulinyi Gergellyel a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatójával, és Burián Gergő projektigazgatóval beszélgettünk az építész szakma forradalmáról.
Budapest egyértelműen felkerült a legnépszerűbb turistacélpontok listájára, ami a hazai szállodapiacra kifejezetten kedvező hatást gyakorol, mégsem teljesen egyértelmű, hogy egy most elindított hotelprojekt a befektetők által elvárt megtérülési számokat fogja-e hozni. A telekárak és az építési költségek nagyarányú emelkedése ugyanis ezt a területet sem hagyják érintetlenül. A kockázatokról, a hotelpiac kilátásairól és egy tervben lévő, itthon még szinte ismeretlen termék elindításáról beszélgettünk Erdei Bálinttal, a Redwood Real Estate Holding vezérigazgatójával.
Tervezési szinten már a világon mindenhol ismerik, a kivitelezésben és az üzemeltetésben azonban még bőven van tere a BIM módszertan alkalmazásának, hogy általa hatékonyságot növeljenek, minőséget javítsanak, illetve időt takarítsanak meg és költségeket csökkentsenek. Az építőipar ilyen szintű – azaz átfogó - digitalizációja ugyanakkor megfelelő szaktudást és újfajta szakértőket is igényel, amiben Magyarország még igazán gyerekcipőben jár. Az építőipar és a BIM jövőjéről beszélgettünk Reicher Péterrel, a Graphisoft SE régió igazgatójával.
Idén lett 20 éves a WING Zrt.: a cég folytatva az elmúlt évek aktív fejlesztési és befektetési stratégiáját, a közelmúltban elindította a Liberty irodaház építését, megvásárolta a Siemens Gizella úti telephelyét, az Infopark három irodaházát, illetve a Telekom régi, Szerémi úti épületét. Letették az evosoft-székház alapkövét, elindították a harmadik lakópark-fejlesztésüket, és egyszerre három projekttel beszálltak a budapesti szállodapiacra. Mindezen felül saját facility management céget tulajdonolnak és beléptek a lengyel ingatlanpiacra is. Ezekről és az aktuális ingatlanpiaci eseményekről kérdeztük Noah M. Steinberget, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
Elsőre meglepőnek tűnő, de a számok alapján megalapozott tranzakciót bonyolított le az egyik legdinamikusabban növekedő, hazai kötődésű ingatlanalap-kezelő, az Adventum International. Az elmúlt hetekben a lengyel vásárlásaival a szakmai hírekbe kerülő cég nem kisebb ingatlant (66 ezer m2 bérbeadható terület) vásárolt meg a Quartum alapjába, mint a Leisztinger Tamás nevéhez kötődő KöKi Terminál. Konkrét részleteket nem árultak el a felek, de annyit azért kiderítettünk, hogy a tranzakció összege meghaladta a 100 millió eurót, miközben az alap minimális hozamelvárása 8% felett van. Az alapkezelő terveiről és a KöKi jövőjéről Bárány Kristóffal és Marton Andrással, az Adventum International menedzsmentjének tagjaival beszélgettünk.
Bármilyen fejlesztésről is legyen szó, a három legnagyobb probléma között – az építőipari költségek növekedése és a munkaerőhiány mellett – a budapesti építési telkek hiánya is mindig felbukkan. A szigorúan vett belvárosra és Bel-Budára vonatkoztatva talán tényleg nem túl erős kijelentés, hogy elfogytak a fejleszthető területek, Budapest több részén ugyanakkor egyáltalán nem ennyire vészes a helyzet. Csupán jó helyen kell keresni, no meg egy kiváló üzleti tervvel is rendelkezni kell, ami a telekköltségben nagy teret enged a fejlesztőnek. Vincze Edittel az OC Investment Solutions ügyvezetőjével és Nagy Tiborral, üzletfejlesztési igazgatóval, nyíltan beszélgettünk nemcsak a telekvásárlási kérdésekről, hanem arról is, hogy kik és milyen hozamok mellett vásárolnak most Budapesten, illetve milyen árakra számíthatunk a következő fél-egy évben a lakáspiacon.
Rendkívül érzékeny időszakot él a lakáspiac, mind a fejlesztői (új lakások), mind a tulajdonosi (használt lakások), mind a potenciális vevők részéről. Lélektani határ, olvadni látszó kereslet (főleg a befektetők részéről), elpárolgó hozamelőny az egyéb biztonságosnak vélt befektetési termékekkel szemben (kiadásra vásárlás), jövőbeni (közeli jövő) áresés lehetőségére rájátszó sajtóhírek, és néha pozícióból, néha felületesnek tűnő jó szándékból kommunikáló szakértők dominálják a hangulatot a legértékesebb vagyontárgyunk piacának változásai körül. És akkor még nem is említettük a januártól 5%-ról újra 27%-ra visszaemelkedő újlakás-áfát, a közel nulla energiaigényű épületek törvényi előírását, az építőipari árak egy teljesen új dimenzióban mozgó egyensúlyi szintjét, amiből lefelé nem szívesen adnak már a vállalkozók. Izgalmas idők járnak.
Összesen 4-5 ezer lakó és körülbelül 25 ezer dolgozó fog mindennap a Kopaszi-gáton összegyűlni, amint elkészül a Budapart 54 hektáros területén a 15 lakóépület, 13 irodaház és egy szálloda. Szeptemberben az első lakóházban a tulajdonosok már átvehették a kulcsokat, a napokban pedig már a második épület is beköltözhetővé vált, aminek kapcsán a fejlesztő Property Market lakóingatlan értékesítési és kommunikációs igazgatóját, Kiss Ákost kérdeztük meg.
Sokminden történt a Fundamenta életében az elmúlt egy évben, a lakás-takarékpénztárakhoz kapcsolódó sokk után elindították nyáron a napelem közvetítést, nemrégiben pedig bejelentették, hogy az ingatlanközvetítési piacra is beszállnak. Ez a két új üzletág egy olyan 88 pontos lista első két eleme, amit a cég a következő években kíván megvalósítani és ezzel lefedni minél jobban az ingatlanpiac egyes szegmenseit. A bejelentésekről Morafcsik Lászlóval, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk egy exkluzív interjú keretein belül.
A várostervezésnél akár 50-100 éves időtávokban kell gondolkodnunk, ami azt is jelenti, hogy már nem magunknak építünk, hanem a jövő társadalmának. Óriási felelősség és komoly kihívás úgy megépíteni most az épületeket, fejleszteni a várost, hogy az megfelelő alapot adjon a következő generációk számára egy élhető városhoz. Budapest nagy potenciállal bír építészeti, környezeti, kulturális és turisztikai szempontból egyaránt, mégis úgy tűnik, hogy nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Reith Andrást, az ABUD Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a jövő Budapestjéről, a fejlődés irányairól és az élhető várossá válás legnagyobb akadályairól.
A főváros képe a következő 100 évre meghatározódik azokkal a fejlesztésekkel, amelyek most folyamatban vannak, ennek része a Liget projekt is, ami nemcsak az új, vagy felújított kulturális intézményeket, parkot öleli fel, hanem megváltoztatja a környék megítélését, a közlekedést, átalakíthatja a VI. és VII. kerület külső és a XIII., XIV. kerületek egyes részeinek az arculatát. Hogyan maradhat meg a Liget liget jellege, miközben a legújabb technológiák minden mozgásunkat követni fogják a parkban, vagy a múzeumokban? Milyen átalakítások várhatóak a közlekedésben? Hogyan segítheti a Ligetben való parkolást a Waze navigációs app használata? Vajon teljesen átalakul a környék szolgáltatási palettája és a tehetősebb turisták igényeire lesz szabva a kínálat? Ezekről beszélgettünk újfent Gyorgyevics Benedekkel, a Liget projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójával.
Az interjú még az önkormányzati választások előtt készült, az utolsó kérdést azonban már a választást követően tettük fel.
A jelenlegi szabályok alapján jövőre újra 27 százalékos áfával értékesítik majd az új lakásokat. Azok a vásárlók tehát, akik 2018. november 1-je utáni építési engedéllyel rendelkező projektben vásárolnak, a még be nem fizetett összeg után 22 százalékponttal több áfát fognak fizetni. Ez pedig egy új lakás esetében tízmilliós nagyságrend is lehet. Az OTP Bank a fizetési ütemezésben tud megoldást ajánlani azoknak, akiknek nincs elegendő saját forrásuk egy még csak tervasztalon létező projekt előfinanszírozására. Erről, a sokak számára nagy segítséget jelentő fizetési lehetőségről is beszélgettünk Nagy Gergellyel, az OTP Bank, Budapesti Régió ügyvezető igazgató-helyettesével.
Tavaly októberben tették le a Mol Campus alapkövét, amellyel hivatalosan is megkezdődhetett a 120 méter magas új székház építése. Miután a 90 méterben korlátozott magasház építési tilalom felmentésével csak a Mol élt, egy jó ideig biztosan ez lesz az egyetlen ilyen magas épület Budapesten és az országban. A székház tervezési, kivitelezési munkálatai, és későbbiekben az üzemeltetés is, új kihívást jelent mindenki számára, aki a projekten dolgozik. Ezekről az újonnan felmerülő épületspecifikus feladatokról beszélgettünk Ratatics Péterrel, a Mol magyarországi operatív működésért felelős ügyvezető igazgatójával, kitérve a megkapott engedélyekre, a költségekre, de még arra is, hogy hogyan teszteli a Mol, a székházuk leendő színeit, anyagait és funkcióit egy próbairodában.
Erősebb, gyorsabb, okosabb - ezek a hivatalos puszta tények a most bemutatott új, immáron nyolcadik generációs Porsche 911-es modellről. De a puszta tények, bár nyilván fontosak, általában elég unalmasak, legalábbis a vezetési élményhez képest feltétlen. Egy hét telt el az athéni teszt óta, de a testem még mindig úgy őrjöng az élménytől, mint a válogatott B-közép tábora Kleinheisler Laci norvégoknak lőtt gólja után. Ha jobban belegondolok a kagylóülésben ülve kihordtam két kisebb szívinfarktust is. Addiktív élmény, így az elvonást és a valóságba való visszatérést a 4-6-os villamos napiszintű használatával kezdtem. Jöjjön hát, hogy mi történt az először a tengerparton megjáratott cabrio, aztán a versenypályán megpörgetett 450 lóerős, 306 km/h-s végsebességre képes, akár 3,4 másodperc alatt 0-100-ra gyorsuló coupé bestia tesztjén. Képcunami és szubjektív élménybeszámoló a világ egyik leghíresebb és legismertebb sportautójának exkluzív tesztvezetéséről.
Május 8-án kerül megrendezésre a Portfolio első, dedikáltan az építőiparral foglalkozó konferenciája, melynek az egyik legfontosabb pontja a Market Építő Zrt.-vel közösen alapított, "Az Év Építőipari Személyisége" díj átadása. A szakma legkomolyabb kihívásaival kapcsolatban, melyek a konferencia kiemelt témái is egyben, valamint a díj megalapításának fontosságáról beszélgettünk a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával, Scheer Sándorral.
Egy új városrész van kialakulóban a Kopaszi-gáton, a BudaPart projekt a mintegy 10 éves fejlesztés végére 30 ezer városlakó életterévé és munkahelyévé válik majd. Az első lakóépületet 2-3 hónapon belül elfoglalhatják a lakástulajdonosok, de az első ütemben megvalósuló további 3 lakóépület és a BudaPart GATE irodaház is a tervek szerint halad az ott dolgozó 600-700 építőipari munkavállalónak köszönhetően. Egy exkluzív bejárás során megnéztük, milyen lesz a kilátás a 15. emeletről, és interjút készítettünk Dr. Schrancz Mihállyal, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztési igazgatójával, miközben a levegőből egy drónnal is szemügyre vettük, hogy hogyan halad az építkezés. Most pedig megmutatjuk.
A kevés építőipari szakember folyamatos dilemmát okoz az ezen a területen tevékenykedő cégeknek, beruházóknak és egyáltalán mindenkinek. Abban nagyjából megvan az egyetértés, hogy a probléma megoldásához sokkal vonzóbbá kell tenni a szakmát, és már a fiatalkori oktatásba is komoly energiákat kellene beletenni. Az ösztönző módszerekben azonban sok különböző véleményt lehet hallani, valaki a bérezésre koncentrál, mások a megbecsülést tartják nagyon fontosnak. A lehetséges megoldásokról Kreinbacher Józseffel, a Metál Hungária Holding Zrt. alapítójával beszélgettünk, aki szerint leginkább az irigységre és a külsőségekre reagálva lehet megoldani az építőipari munkaerőhiányt..
Az építőipari automatizáció és digitalizáció két nagy előnnyel jár: az egyik, hogy sokkal gyorsabban végezhetőek el az egyes munkafolyamatok, a másik, hogy sokkal kevesebb minőségi problémája lesz az elkészült lakásnak, irodának, raktárnak, vagy bármilyen ingatlannak. Abban a korszakban vagyunk, amikor beruházások tömkelege indulna el, az építőipari munkaerőhiány azonban sokszor megálljt parancsol ezeknek, vagy ha el is indulnak őrült kapkodás jellemez minden munkafolyamatot a tervezéstől kezdve, a kivitelezésig. Ez sokszor a minőség rovására megy, jó hír viszont, hogy az automatizációval nagy részük elkerülhető lenne. Barócsi Róberttel, a KÉSZ Csoport gyártási és szerelési divíziójának vezetőjével beszélgettünk a legújabb lehetőségekről, amelyek segíthetnek megoldani a minőségbeli és egyéb problémákat az építőiparban.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
