Nem bicsaklott meg a piac bizalma a magyarországi költségvetési politika irányában az első két havi, ijesztőnek mondható államháztartási hiányadatok láttán. Az idei számok azonban figyelmeztetőek a jövőre nézve, és többek között ezért is fontos, hogy a kormány minél előbb teljesítse ígéreteit.
A gyógyszerkasszát sem kerülik el a kormány megtakarítási szándékai. A legfrissebb kiszivárgott információk szerint két év leforgása alatt 120 milliárd forintot spórolna az állam a gyógyszertámogatásokon, részben a fogyasztói terhek növekedésével, részben pedig a gyártói befizetések emelésével. Utóbbi egyáltalán nem kedvező hír a két tőzsdén forgó gyógyszertársaság számára.
Kockázatos, mellékhatásokkal teli lépésre készül a kormány az egészségügy területén, legalábbis ezt lehet kiolvasni a legutóbbi jelzésekből. A gyógyszerkassza 100 milliárd forinttal történő csökkentése példátlan és egyben meglepő húzás lenne a kabinet részéről, amely eddig kategorikusan kerülte a "megszorításokat". Pedig az állami gyógyszerkiadások 30 százalékos csökkentése azzal a veszéllyel jár, hogy jelentősen emelkednek a betegek terhei. Amennyiben a kormány valóban betartja az ígéretét, akkor annak a gyógyszergyártók is megihatják a levét, (a tavaly négy szektorra kivetett válságadó alapján) kézenfekvő megoldásnak tűnik ugyanis a vállalatok eddig is magas befizetéseinek növelése.
Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában gyakorlatilag szinte csak egy konkrétumot említett: aki elvesztegeti egészségét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügyi rendszer fenntartásához. A miniszterelnök kijelentése arra utal, hogy a kormány felkarolta azt tavaly nyári javaslatot, ami a hamburgeradó bevezetését szorgalmazta Magyarországon. Amennyiben a kormány valóban bevezeti az egészségre káros termékek megadóztatását, akkor világelsők lehetünk, hiszen máshol egyelőre csak fontolgatják a döntéshozók. Mire elég és mire nem az egészségtelen ételek, illetve életmód megadóztatásának ötlete?
Úgy tűnik, egyelőre lecsillapodtak az európai adósságválsággal kapcsolatos befektetői félelmek, a mindent maga alá temető adóssághegyek azonban nem olvadnak el egyik pillanatról a másikra. Ebben a helyzetben egyre többen tekintenek a tengerentúlra, az Egyesült Államokban ugyanis éppen most kezd forrósodni a helyzet. Az adósságkorlát újabb (ebben az évtizedben már tizedik) emelését politikai csatatérként értelmezik a szembenálló erők, miközben a (Barack Obama elnök által is belátott) fenntarthatatlan pályára tévedt költségvetési folyamatokat is kezelni kell, lehetőleg még az előtt, hogy a piac kényszerítené ki. Az európai krízis ugyanis bebizonyította: az adósság kérdésekre rendkívül érzékennyé vált piac kegyetlen tud lenni, amikor azt mondja az államoknak: állj, és ennél ne tovább.
Távolba mutató következményei is vannak a Moody's hétfői, két fokozattal történő leminősítésének. Ugyanis nemcsak a rövid távú kockázati megítélésünket rontja, hanem újra feleleveníti a bóvli kategóriába süllyedéssel kapcsolatos piaci félelmeket. Egyes elemzők már egyenesen azt valószínűsítik, hogy jövőre Magyarország elveszíti befektetésre ajánlott besorolását, ami automatikus (kényszerű) eladásokat generálhat a forint és az állampapírok piacán. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint van esély arra, hogy hazánk elkerülje a "bóvlivá" minősítést: ha a kormány valóban egy tartós megtakarítást eredményező kiigazítást jelent be februárban. Az alapkezelő szakértője egyúttal nyugalomra intett az esetleges újabb leminősítés miatt kialakuló kényszereladások mértékét illetően.
Strukturális reformokat kérnek rajtunk számon, az IMF, az EU tárgyaló delegációja itt is járt tavasszal - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Szócska Miklós, akinek a száján néha még kicsúszik a reform szó, ám jobban szereti a korszerűsítést, átrendezést használni az ágazat előtt álló átalakítás kapcsán. Az egészségügyért felelős államtitkár az idei egészségügyi költségvetés kapcsán arra mutatott rá, hogy annak tervezésekor az előző kormány a vizitdíj bevezetésére akarta rákényszeríteni a jelenlegi kabinetet, a kórházaknak nyújtott év végi plusz forrás pedig nem költségvetési trükk, ahogyan arra a Költségvetési Tanács utalt korábban. Az államtitkár a gyógyszerkasszával kapcsolatban elmondta: az a cél, hogy a lakossági terhek növelése nélkül tartható legyen a kassza. Az interjúból az is kiderül, hogy Szócska Miklós kötelező magánnyugdíjpénztári tag, és szívesen visszalép az állami rendszerbe.
Az Írországból érkező hírek, valamint az amerikai jegybank újabb eszközvásárlásának következményeiről szóló viták háttérbe szorították a tengerentúli önkormányzati kötvények piacán kibontakozó aggasztó folyamatokat. Egyes elemzők időzített bombához hasonlítják az USA egyes államainak költségvetését, és nem tartják kizártnak az államcsődök bekövetkezését sem. Mindez alaposan átrendezheti a tengerentúli, eddig biztonságosnak tartott eszközök megítélését.
Több száz módosító indítvány érkezett a 2011-es költségvetés törvényjavaslatához, amelyek közül az egyik legérdekesebb a Költségvetési Tanácsot érinti. Varga József fideszes politikus 825,5 millió forintot vonna el a költségvetést vizsgáló független állami intézmény jövő évre vonatkozó 835,5 millió forintos előirányzatából. A fennmaradó "jelképes" összeg összhangban van az indítvány indoklásával, miszerint "szükséges és időszerű a Költségvetési Tanács feladatainak átgondolása, és ezzel összhangban 2008. évi LXXV. törvény (a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről) módosítása". Az Állami Számvevőszék elnökének múlt heti nyilatkozata fényében úgy tűnik, megindult a támadás a KT ellen.
Minden tervezési időszakban megy a huzavona , hogy több vagy kevesebb forrást juttat-e a kormány az egészségügynek. Az idei költségvetési számokat vizsgálva érdekességekre is bukkanhatunk: 15 milliárd forintos céltartalékot képzett a kormány a természetbeni ellátások körében, amit bizonyos feltételek figyelembevételével kaphatnak meg a gyógyító-megelőző szolgáltatást nyújtó intézmények. Közben a bevételek oldalán még tovább növekszik az adók szerepe, ami egyre inkább felhatalmazhatja a kormányt az erősebb állami befolyás gyakorlására. Következő cikkünkben a számok segítségével adunk választ arra a kérdésre, hogy miből is gazdálkodhat 2011-ben a magyar egészségügy.
Az elmúlt hetekben három iparág rendkívül rövid idő leforgása alatt szembesült azzal, hogy a kormány válságadót vet ki rájuk. Egyesek ennek kapcsán arra mutattak rá, hogy más szektorok látványosan "megúszták" az új sarcot, külön nevesítve a gyógyszeripart. Bodrogi József egészségügyi közgazdász a Portfolio.hu-nak nyilatkozva azonban éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy válságadók mintájául a gyógyszeripar szolgált Magyarországon és a gyógyszeripart sújtó különadó mértéke nem nevezhető alacsonynak sem. Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese pedig arra emlékeztetett, hogy jelenleg négy különböző plusz teher sújtja a gyógyszeripar szereplőit és ezek egyikét a tervek szerint épp most "szigorítaná" a kormány. Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője félrevezetőnek nevezi, hogy az iparág "megúszta" volna a különadókat.
Tartósan lassú növekedésre rendezkednek be a tőkepiaci szereplők, és ez a környezet oda vezetett, hogy a befektetők megőrülnek a fejlett országok állampapírjaiért. Eközben azonban megfeledkeznek arról, hogy a fejlett államkötvényeken is lehet veszíteni. Zsiday Viktor, a Citadella Consulting Zrt. vezérigazgatója szerint bizonyos értelemben buborékról beszélhetünk ezeken a kötvénypiacokon, a csőd pedig a fejlett gazdaságokban is valós veszélyt jelent.
A frankhitelesek egész nyarát megkeserítette a sorozatban történelmi csúcsokat döntő svájci frank. Az alpesi deviza félelmetes ereje mögött elsősorban Svájc kiváló gazdasági fundamentumai állnak, több szempont szerint is a fejlett gazdaságok élén áll. A kilátások pedig igencsak biztatóak a svájci gazdaság számára, ám a frank árfolyamát - a devizahitelesek szerencséjére - nemcsak a fundamentumok mozgatják. Ezért ebben a tekintetben is fontos lehet a svájci jegybank (SNB) mai kamatdöntése, illetve az ahhoz fűzött kommentár.
Az egészségügy szereplői a világ számos pontján időről-időre előveszik az egészségtelen ételek, illetve életmód megadóztatásának ötletét. Nevezhetjük ezt hamburgeradónak, hájadónak, zsíradónak, jelentésük egy és ugyanaz: plusz terhet róni azokra, akik tudatos egészségkárósító magatartást tanúsítanak. Az elhízás elleni küzdelemben azonban ez csupán az egyik eszköz, a kormányok emellett számos más intézkedést is bevethetnek. Megoldást jelent-e hamburgeradó?
Bár az egészségügyi kormányzat tudatosan kerüli a reform szó használatát, az átalakítást minden bizonnyal nem kerülheti majd el. A gesztusértékű, a konszenzus megteremtéséhez szükséges intézkedéseket már meglépte a kabinet, a nagyobb kihívások csak ezután jönnek, így a következő hónapok komoly fejtörést okozhatnak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egészségügyi reform esélyeit taglaló, nemrégiben megjelent tanulmánya kapcsán a magyarországi fejleményeket értékeltük.
Szinte biztos, hogy már jelenleg is 10 milliónál kevesebben élnek Magyarországon, ám a népesedési folyamatokról pontos képet csak a jövő ősszel esedékes népszámlálás után kaphatunk - hívta fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója szerint a gyermekvállalás folyamatos halogatása oda vezethet, hogy Magyarországon is kialakul egy csapdahelyzet. Az NKI vezetőjével a magyar népességszám csökkenésének főbb okairól is beszélgettünk.
Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került a hamburgeradó ötlete, ami az egészségtelen élelmiszerekre vetne ki magasabb adót. Csiba Gábor szerint Románia már előttünk jár, néhány hónappal ezelőtt - érvel a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke - bevezették a hamburgeradóként elhíresült intézkedést. A híresztelés azonban nem teljesen igaz. Szomszédunknál ugyanis még nem vezették be az egészségtelen életmódot büntető intézkedést, a román egészségügyi minisztérium éppen egy hónappal ezelőtt közölte: elhalasztják az új intézkedés bevezetését, jövőre kerülhet ismét napirendre.
Kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar állampapírok az elmúlt bő egy évben, és a másodlagos piac menetelését idén még a görög aggodalmak sem tudták megtörni. A látványos állampapírpiaci szárnylásban jelentős szerepet játszottak a külföldi tényezők (pozitív hangulat, bőséges kereslet), ugyanakkor a kedvező hazai hírekről sem szabad megfeledkezni: így például a javuló fundamentumokról (fizetési mérleg igazodása, ritkaságszámba menő fiskális szigor) és a belpolitikai események nyomán felfokozott várakozásokról. A magyar állampapírok kilátásairól Orbán Gáborral, az Aegon Alapkezelő kötvény-portfóliómenedzserével és Forián Szabó Gergellyel, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk. Mindkét szakember kiemelte, hogy ismeretlen terepen mozgunk a hozamok tekintetében, lehetőségek azonban még így is akadnak az állampapírpiacon. Miből fakadnak ezek a lehetőségek és mire érdemes figyelni?
Példaértékűnek tartották és sokan szlovák modellként emlegették a legutóbbi szlovák egészségügyi reformot, a folyamat azonban a kezdeti részsikerek után gyorsan elakadt, néhol 180 fokos fordulatot vett a belpolitikai fejlemények miatt. Nem meglepő ezért, hogy szakemberek a fenntartható költségvetési pályára leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartják az egészségügyi kiadásokat. A Nemzetközi Valutaalap illetékesei korábban már igen kemény javaslatokat fogalmaztak meg Szlovákia felé (így például a vizitdíj visszaállítása, a kórházprivatizáció újraindítása, középtávon a jövedelemadó emelése), mivel megítélésük szerint a legutóbbi reformtörekvések nem voltak kellően erősek a pénzügyi rend helyreállítása érdekében.
A Fidesz választási programjának hiányában az egészségügy területén is csak elejtett félmondatokból hallhatjuk ki az ellenzéki párt terveit, várható intézkedéseit. Ezek konkrét megvalósíthatóságáról azonban kevés szó esik, ami véleményem szerint igen káros. Az viszont mindenképpen üdvözlendő, hogy az eddigi jelzések alapján úgy tűnik: a magyar egészségügy problémáinak kezelése prioritást élvez a várhatóan kormányra kerülő Fidesznél, igaz több forrásban nem reménykedhetnek az ágazat képviselői. A "hogyan" kérdések megválaszolása nélkül azonban minden csak ígérgetésnek tűnik.
Politikai és gazdasági feszültségek érzékelhetőek Európa számos pontján. A régió továbbra is versenyképességi...
A mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet legahamarabb alkalmazandó szakaszai a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó...
A zöld átállás folyamatának alapja a mérés: a visszamérhető és ellenőrizhető adatok elengedhetetlenek a stratégiaépítéshez...
Abban az esetben, ha egy társaság árbevétele visszaesik, gondot okozhat a korábbi évek eredménye alapján meghatározott... 
Július 1-jével elindult az otthonfelújítási program, aminek segítségével mintegy 20 ezer magyarországi családi...
Gyors befektetés 100%-os tőkevédelemmel! Bemutatjuk az új Fast Trigger certifikátot, amelynek a legnagyobb előnye...
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
