A parlamenti képviselők csütörtökön elfogadták a 2013-as költségvetés főszámait. A szavazás előtt, a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban végrehajtott módosítások azonban csak tovább fokozták a hiánycél teljesíthetőségének kockázatát. A GDP 1%-át meghaladó (közel 400 milliárd forintos) feszültség keletkezhet jövőre könnyedén a költségvetésben.
Már-már követhetetlen tempót diktál a kormány a jövő évi költségvetés tervezését illetően. Csütörtökön ugyanis várhatóan elfogadják a 2013-as büdzsé fő számait a Parlamentben, ám ezt megelőzően a kormány - egy bizottsági módosító javaslat segítségével - az utolsó pillanatban alapjaiban írja át a tervezetet. Erre a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv és az egészségügyi bérrendezés érdekében megvalósuló jövedéki adóemelés miatt van szükség. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága által beterjesztett módosítás érdekessége, hogy a kormány 109 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadással számol jövőre az EU/IMF-megállapodás miatt, tranzakciós illetékből pedig már csak 240 milliárd forintos bevételt vár a Matolcsy György által korábban említett 380 milliárd forint helyett. A módosításból az is kiderül, hogy jövőre megmarad a baleseti adó az új egységes biztosítási adó mellett.
Péntek este beterjesztette a 2013-as költségvetést a kormány a Parlamentnek. A törvényjavaslatban hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett számos új költségvetési intézkedés továbbra sem tekinthető megszorításoknak. Ehhez képest a tervezetből kiderül, hogy jövedéki adó mértékei jövőre tovább emelkedhetnek, a tranzakciós illetékből 280 milliárdot szed be az állam, de közben fenntartja a bankadót (72 milliárd forintos összegben), érkezik az új biztosítási adó, és ezúttal is befagyasztja a kormány a családi támogatásokat. A kiadási oldalon legdurvább lefaragás az önkormányzatok támogatásában valósul meg, 400 milliárd forinttal csökken támogatásuk a jelentős átalakítások miatt.
A Széll Kálmán Terv 2.0 programban szereplő ígéreteknek megfelelően 2013 második félévétől bevezeti a kormány az elektronikus útdíjat. A javaslat egyik érdekessége, hogy a fogyasztói árkiegészítést szociálpolitikai menetdíj-támogatásra keresztelte át a kormány, vagyis a kedvezmények felülvizsgálatát tervezi. Közben kamatkiadásokra 300 milliárd forinttal lesz kénytelen többet költeni a magyar állam.
Kilenc év után Magyarország első ízben jövőre felelhet meg Brüsszel költségvetési elvárásainak, és kerülhet ki a túlzott deficit eljárás hatálya alól, mert a kormány saját érvelése szerint gazdaságtörténeti bravúrt és költségvetési trendfordulót hajtott végre. A példa nélküli sikerhez vezető út azonban egyáltalán nem könnyű, a kormánynak ugyanis végre kell hajtania a gyakran fájdalmas kiadáscsökkentő lépéseket és közben az adóemeléseknek is hozniuk kell a várt - néhol irreálisan magas - bevételeket. Az idei költségvetés bevételi és kiadási adatainak részletes elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a hatalmas kiigazítás eredményei már láthatók a büdzsé mindkét oldalán (a bevételek összességében emelkednek, a kiadások csökkennek), több területen azonban már most vannak beazonosítható elmaradások.
Fél év eltelte után még mindig nagyon távolinak tűnik az IMF-megállapodás. A kormány jelenleg is arról tárgyal (már november óta), hogy tárgyalhasson a megállapodásról, mert még mindig nem teljesítette a legfontosabb előfeltételt, az idén életbe lépett jegybanktörvény módosítását a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebből a szempontból kiemelten fontos lesz a hétfői nap, amikor a parlamenti képviselők szavazni fognak az eddig ismert módosításokról, ám ez várhatóan nem fogja elnyerni a nemzetközi szervezetek tetszését. Miért van ekkora jelentősége az MNB-törvénynek és mi várható ezek után? Alábbi cikkünkben erre kerestük a választ.
Az Európai Bizottság ma megjelent döntésével Magyarország karnyújtásnyira került ahhoz, hogy nyolc év után végre lekerüljön az Európai Unió szégyenpadjáról, vagyis megszűnjön a 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás. Az ugyanis borítékolható, hogy a friss bizottsági ajánlás tükrében az Ecofin a június 22-i ülésén eltörli a márciusban elfogadott példátlan uniós szankciót, vagyis hatályon kívül helyezi a kohéziós források átmeneti befagyasztásáról szóló márciusi döntést. Alapesetben jövő tavasszal szűnhet meg végleg az EDP-eljárás (erre utalt Olli Rehn is szerdán), jogilag azonban arra is lenne lehetőség, hogy már júniusban vagy novemberben végleg pont kerüljön az ügy végére. Ezt a korai megszüntetést azonban ezúttal nem javasolta az Európai Bizottság, mert jelentősek a kockázatok és a múltbeli tapasztalatok sem indokolják a túlzott derűlátást (hazánk hét éven keresztül nem tudta teljesíteni az EU elvárásait). Emellett Brüsszel keményen kritizálja a magyar gazdaságpolitika néhány alapvető elemét, és egy másik friss jelentésében a gazdaság makrokockázataira mutat rá, 12 kockázatos uniós ország közé sorolva minket.
A szokásosnál bő három hónappal korábban elkészül a költségvetési törvényjavaslat, legalábbis annak váza, miután a kormány június 15-én a Parlament elé terjeszti a tervezetet. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Portfolio.hu-nak nyilatkozva fontosnak nevezte a költségvetés tervezésének korai elindítását. Több elemzőt is meggyőzött a látszólag előnyös kormányzati sietség, a következő fél év azonban még alaposan átírhatja a terveket, főleg az ismét tomboló európai adósságválság és az előbb-utóbb elinduló IMF-tárgyalások.
Kibontottuk a kormány legújabb, a befektetők és Brüsszel által is nagyon várt költségvetési csomagját. Ebből kiderül, hogy a kormány pontosan a nemzetközi elvárásoknak megfelelő méretű pótlólagos költségvetési kiigazítást vállalt, de közben több méretes biztonsági tartalékot is elrejtett. A mostani intézkedéssorozat a korábban meghirdetett csomagokkal együtt példátlan méretűvé hizlalja a 2012-re tervezett kiigazítást, és jövőre is fiskális szigorra készülhetünk. Ezek fényében jó esély mutatkozik arra, hogy júniusban kedvező döntés születik Magyarország számára az uniós pénzügyminiszterek ülésén. Az is valószínű, hogy nem a költségvetést övező általános kérdések miatt lesznek bonyolultak a hivatalos tárgyalások az IMF-fel, hanem sokkal inkább egy konkrét adóintézkedés miatt: ez pedig az egykulcsos adó.
Úgy tűnik, nem dőlnek meg a tabukérdések a költségvetés legújabb konszolidációja során, a hamarosan nyilvánosságra kerülő konvergencia programmal. A büdzsében tátongó lyukat többnyire tartósnak vélt intézkedésekkel (adó oldali lépésekkel), de nem szerkezeti átalakításokkal igyekszik betömni a kormány. Vajon elég lehet ez Brüsszel számára? Bemutatjuk az uniós pénzügyminiszterek nemrégiben elérhetővé tett, túlzott hiány eljárás keretében megfogalmazott konkrét ajánlásait. Ezekre pedig a frissített konvergencia programnak tekintettel kell lennie, ha a kormány el akarja kerülni a példátlan uniós büntetés tényleges bekövetkezését, a kohéziós források befagyasztását.
Jelentős költségvetési konszolidációra készül a magyar kormány az idei évben, ami feltehetően a magyar gazdaság növekedését is megviseli. A negatív hatások azonban több csatornán keresztül mérséklődhetnek egy most megjelent tanulmány szerint. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a megszorító intézkedéseket a gazdasági szereplők hitelesnek értékeljék és ez lecsapódjon az árfolyam erősödésében és a kockázati prémium csökkenésében. A kormány is tisztában van a közgazdasági szakirodalomban nem keynes-inek nevezett hatások jelentőségével, ezért is állította össze egy évvel ezelőtt a Széll Kálmán Tervet és készül annak "továbbvitelére". Időközben azonban voltak olyan kormányzati lépések, amelyek a Széll Kálmán Tervvel épp ellentétes hatással jártak a gazdaságpolitika hitelességére.
A kormány határozottan megígérte az Európai Uniónak, hogy tartja magát az eredeti célokhoz és megteszi a szükséges pótlólagos költségvetési lépéseket annak érdekében, hogy elkerülje a példátlan uniós szankció bekövetkezését, a kohéziós források 2013-tól kezdődő tényleges felfüggesztését. A konkrétumokról egyelőre keveset tudunk, ezért összeszedtük azokat az intézkedéseket, amelyek szóba jöhetnek a kormány számára. Van itt minden: gyógyszertámogatások csökkentésétől, közösségi közlekedés átalakításán keresztül az ingatlanadó bevezetéséig. Ezek alapján láthatjuk, hogy a Széll Kálmán Terv részletesebb kifejtése és megvalósítása önmagában nem lesz elegendő arra, hogy a kormány meggyőzze Brüsszelt és nagyon úgy tűnik, hogy eddig tabunak számító lépések megtételére kényszerül.
Magyarország lesz az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésének fő témája, miután ismét terítékre kerül a hazánk ellen folyó túlzott deficit eljárás. A miniszterek egyszerre két döntést fogadhatnak el Magyarországot illetően: a kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslatot (ilyen döntésre még soha sem volt példa), valamint egy listát a legújabb tanácsi ajánlásokról. Mint megtudtuk, az öt pontban felsorolt javaslatok konkrétumokat is tartalmaznak. Ha a Tanács elfogadja az ajánlásokat, akkor a kormánynak fél éve lesz arra, hogy eleget tegyen azoknak. Egyáltalán nem lesz könnyű dolga.
A jelenlegi állás szerint Magyarország sem idén, sem pedig jövőre nem fogja teljesíteni költségvetési hiánycélját, sőt az elmúlt két hónapban még romlottak is a költségvetési kilátások, ezért egyre nagyobb kiigazításra kényszerül a magyar kormány - derül ki az Európai Bizottság kedd óta elérhető, aktuális gazdasági és költségvetési kilátásokat elemző háttéranyagából, amelyben a szakértők azt is elárulták, hogy az EB részletezettség hiányában nem tudta még figyelembe venni a kormány legújabb, két héttel ezelőtt összeállított, Közlönyben megjelent konszolidációs csomagját. Egyáltalán nincs tehát könnyű dolga a magyar kormánynak, nem úgy tűnik, hogy csak technikai ügy lenne a túlzott deficit eljárás lezárása. A dokumentum főbb megállapításait (a költségvetési hiányra vonatkozó magasabb prognózist) csütörtök esti cikkünkben már összefoglaltuk, alábbi írásunkban a részletekről számolunk be. Így például arról, hogy pontosan hogyan is áll össze az Európai Bizottság 3%-os, illetve 3,6%-os deficitprognózisa a 2012-es és 2013-as években, illetve milyen konkrét költségvetési intézkedéseket javasol a Bizottság. Az anyagból kiderül ugyanis, hogy az EB szakértői megfontolandónak tartják az értékalapú ingatlanadó bevezetését.
A kormány számára az is szomorú üzenet, hogy Brüsszelben azzal számolnak: az idei évben csökkenhet az adósságráta, jövőre azonban újból tovább emelkedhet az államadósság.
Több hónapig tartó előkészítés, éjszakába nyúló egyeztetések, és éles viták után 25 tagállam múlt pénteken aláírta az új uniós paktumot. Az Európai Unió vezető döntéshozói szerint a szigorúbb költségvetési szabályokkal és szorosabb gazdasági együttműködéssel új időszámítás kezdődik Európában. A különszerződéstől azt is remélik, hogy megelőzhetőek lesznek a Görögországéhoz hasonló esetek, a paktum sikeressége viszont csak akkor bizonyosodik be, ha minden aláíró fél tartja magát az elvárásokhoz. Magyarország számára egy biztos: szigorúan tartani kell az előírt hiánycélokat, 2013-ra 350-400 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell teljesíteni.
Pontosan egy évvel ezelőtt mutatta be a kormány a Széll Kálmán Tervet, amellyel valójában utólag igyekezett fedezetet teremteni a korábban végrehajtott adócsökkentésre. A befektetői közösség kedvezően fogadta a bejelentéseket és a kormány is jól haladt a program végrehajtásával, a valóság azonban 2011 őszén alaposan átírta az eredeti forgatókönyvet. Ezért kellett végül a reformcsomagban szereplő költségvetési kiigazítás közel háromszorosát betervezni a 2012-es költségvetésbe és ezért is kényszerült a kormány a terv többszöri finomhangolására, legutóbb épp a napokban.
Alig két hónap telt el a legutóbbi, költségvetést érintő bejelentések óta, máris újabb kiigazításokat tervez a kormány - derül ki egy friss kormányhatározatból. A részben strukturális lépésekre építő intézkedéscsomaggal a kormány viszonylag gyorsan igyekszik reagálni a Brüsszel felől érkező egyre erősebb fenyegetésekre, viszont az új intézkedésekkel egyúttal azt is elismeri, hogy a 2012-es költségvetés két hónap alatt megbukott, ami ismét sokat elárul a fiskális politika minőségéről.
A kormány semmilyen pozitívumot nem tud felmutatni a betegek számára, az egészségügyi dolgozók egyre frusztráltabbak, az orvosok elvándorlása egyre nagyobb méreteket ölt, a kórházak pedig folyamatos spórlásra kényszerülnek - összegezte a kormány egészségügyben mutatott elmúlt másfél-két éves teljesítményét lapunknak adott interjújában Sinkó Eszter. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese szerint a kormánynak nem maradt sok ideje az egészségügyi bérek rendezése ügyében, muszáj valamit felvállalnia, mert ha nem talál rá forrást, akkor robbanni fog ez a bomba. Az egészségügyi közgazdász eközben igazi szakmai sikernek értékelte a nemdohányzók védelmében hozott törvényt és a háziorvosok esetében alkalmazott minőségi indikátorok rendszerét.
Lehet, hogy a végtörlesztést annak idején kockázatos volt megtenni, de a politikában értelemszerűen arra is oda kell figyelni, hogy mi az, amit a magyar családok akarnak, nemcsak arra, hogy mi az, ami gazdaságilag a legracionálisabbnak tűnik - fejtette ki Rogán Antal a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A Parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a kormánypárt soraiban teljes az egyetértés arról, hogy meg kell állapodni az IMF-fel, mert ez védőernyőt jelent a magyar gazdaságpolitika számára. A kormánypárti képviselő arról is beszélt, hogy a kormánynak saját elképzelésekkel kell készülnie a tárgyalásokra, így például újragondolja a Széll Kálmán Tervet és kiáll az egykulcsos adó mellett. Budapest V. kerületének polgármestere szerint megvan az eszköztár a BKV körüli válsághelyzet elhárítására, kellenek lépések az adósság rendezésére.
Eredetileg több száz milliárd forintos megtakarítást remélt a kormány attól, hogy a bizalom helyreállításával csökkenni fognak az állam kamatkiadásai. A végleges 2011-es költségvetési adatok alapján azonban a nagy eredmény még várat magára, az állam még mindig 1100 milliárd forintos összeget fordít saját finanszírozására és az idei évre is hasonló összeg van betervezve. Ebből a szempontból sem mellékes, hogy a kormány meg tud-e állapodni az EU-IMF párossal egy új hitelkeretről.
Váratlanul érte a felkérés a Költségvetési Tanács elnöki posztjára - árulta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács kedden kinevezett új elnöke, az Állami Számvevőszék egykori vezetője lapunknak kifejtette, hogy szükségesek lehetnek még év közbeni költségvetési kiigazítások, mert "a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodni kell". Elmondása szerint az IMF - amelynek "Magyarország maga is részvényese" - magatartása is folyamatosan változik, fejlődik. Úgy vélekedett, hogy előnyös lenne mindkét fél számára egy új IMF-megállapodás.
A transzferárhoz kapcsolódó teendők részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport)... 
Joe Biden nemrégiben tett németországi látogatása különleges szimbolikus erővel bírt: a még hivatalban lévő amerikai...
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
