Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Az elmúlt napokban megszaporodtak a benzin, illetve a gázolaj hiányáról szóló tudósítások idehaza, ami arra utal, hogy egyre jobban meg kell barátkozniuk a fogyasztóknak a hiánygazdasággal - az árstopolt élelmiszerek mellett - ezen a téren is. Ha valakit ez váratlanul ér, az feltehetően nem ismeri azt az alapvető összefüggést, hogy a mesterségesen leszorított, nem fenntartható hatósági ár természetes következménye a hiány. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért nem meglepő jelenség a mostani üzemanyaganomália.
Miből érzékelhetjük, ha egy területen nagy a baj? Ha már a tűzoltásban résztvevő szakemberek saját maguk is kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek: itt már olyannyira hatalmas a tűz, hogy minden eszközt be kellene vetni. Lényegében ezt fogalmazták meg az egészségügyben dolgozó szakemberek a Magyar Kórházszövetség héten megrendezett "Ápolás - Társadalmi létkérdés" című konferenciáján, ahol a szakdolgozók munkájának jelentőségére mutattak rá.
Egy használt autó árának megfelelő összegért az érdeklődő ügyfelek egy több száz oldalas anyagot kaphatnak a saját testükről, egészségi állapotukról, és arról is, hogy a részletes - több napon át tartó - vizsgálatok alapján mely betegségek bekövetkezése prediktálható. A Budapesten működő, 40-45 fős, főleg orvosokból, kutatókból álló csapatot alkalmazó Medipredict módszere ugyanis, hogy minél alaposabban feltérképezze az egyén egészséges állapotát. Ennek a csapatnak az orvosigazgatója Kiss Richárd, aki a szolgáltatást az űrutazáshoz hasonlítja. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában emellett beszélt a tanácsadás folyamatáról, a Medipredict működését megalapozó egészségügyi trendekről, a mesterséges intelligencia szerepéről, valamint a személyre szabott health coaching jelentőségéről. Úgy vélekedett: a populáció legnagyobb része számára bőven elég lenne, ha azt az ételt nem enné meg, amiről ő maga is tudja, hogy rossz. Viszont a berögzült szokásokról, valamint a sokszor örömforrássá vált ételfogyasztásról nehéz lemondani. Nem véletlen, mindannyian esendő emberek vagyunk.
A kormány kedd este beterjesztette - több más tervezet mellett - az egészségügy átalakítását célzó törvénymódosítását is. Bemutatjuk az indoklásokkal együtt is igen rövidnek tűnő javaslat főbb pontjait és azt is, hogy a szakmai szervezetek milyen kritikákat fogalmaztak meg a tervezzettel szemben.
Hat hónappal ezelőtt, május 14-én iktatták be Magyarország köztársasági elnökévé Novák Katalint, első nőként hazánk történelmében. Szimbolikus üzenete van annak, hogy a nemzetközi porondon rendkívül aktív államfő elsősorban a nyugati szövetségesi rendszer (NATO, Európai Unió) tagállamaiba látogat el, és annak is, hogy hová vezetett első külföldi útja. Ezeken a helyszíneken minden alkalommal a béke fontosságát hangsúlyozza az orosz-ukrán háború tekintetében, ám a magyar kormánytól eltérő hangsúllyal és más üzenetek megfogalmazásával teszi azt. Közben pedig a fél év leforgása alatt volt több olyan hazai ügy is, amelyben egyértelműen kiderült saját álláspontja: gyorsított törvényhozások, alaptörvénymódosítás, kata-törvény, abortusz szabályok. Összefoglaljuk Novák Katalin első fél évét.
Ez egyértelműen válsághelyzet - reagált Windisch László arra a felvetésünkre, hogy az energiaárak ilyen mértékű elszállása okozta új helyzetet minek nevezné. Az Állami Számvevőszék elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy ebben a krízisben mindenki alkalmazkodásra kényszerül, például az Állami Számvevőszék irodáiban is a 18 fokot tartják. Figyelmeztetett: a lassuló gazdaság és negatív fizetési mérleg nem jó képlet, ezért ezek javításán dolgozni kell. Azt is megosztotta velünk, hogy az energiaárak emelkedésében jelentős szerepet játszott a hisztéria faktor. A szakember nem tartja szerencsésnek az árstop alkalmazását az üzemanyagok esetében, és közben elmondta azt is, milyen eszközzel kellene a lakosságot takarékosságra ösztönözni ezen a téren. A júliusban, 12 évre megszavazott elnökkel arról is beszélgettünk, hogy a piac hogyan fogadta az új Integritás Hatóság vezetőinek kinevezését, mire számít az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy miért érdemes a válságban célzott támogató programokat hozni, valamint arról is, hogy milyen szerepük lesz a készülő 2023-as költségvetés megújításában és milyen új ellenőrzéseket terveznek a jövőben.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
A meglévő hat élelmiszer mellé a kormány két újabb élelmiszer, a tojás és a burgonya esetében döntött az árstop alkalmazásáról, idén szeptember végi, a jelenleginél alacsonyabb árakon rögzítik ezeknek az árát. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a döntésnek milyen makrogazdasági és piaci hatásai vannak, valamint hogy mit üzent ezzel a kormány.
Olyan ugrásszerű növekedéseket látunk egy-egy induló magánegészségügyi szolgáltatónál, amiket egy normál piacon nem lehetne tapasztalni - állapította meg a Portfolio-nak adott interjújában Papik Kornél. A Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója arról is beszélt, hogy a magánszektorban a bevétel exponenciálisan száguld, viszont a nyereségesség ezzel nem tudja tartani a lépést. Előrevetítette, hogy minden szereplő árat fog emelni, annak mértéke csak a kérdés, ám a megemelkedő költségeket nem lehet teljes mértékben az ügyfelekre hárítani, így 2023 a magánegészségügyben is a profitabilitás lényeges csökkenésével fog járni.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
Az energiaárak elszállása minden haza céget érint, csak különböző mértékben. A leginkább az energiaintenzív szektorokat, valamint a turizmust és vendéglátást sújtja a mostani krízishelyzet - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a lakossági rezsiárak emelkedését a munkáltatók hogyan kompenzálják a dolgozóik esetében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző válság bebizonyította: azok a cégek jártak jobban, amelyek megtartották a munkavállalóikat.
A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
A hazai cégvilág az energiakrízis nyomán nemcsak egekbe emelkedő energiaszámlákkal szembesül, hanem azzal is, hogy az energiakereskedő cégek a likviditáshiányos helyzetből fakadó egyre nagyobb kockázataikat elkezdték rájuk áthárítani. Az állam ezt a problémát felismerve avatkozott be, és ebből a 2 szereplős modellből 4 szereplős modellt csinált Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának elmondása szerint: az energiakereskedő cégek így könnyebben jutnak hitelkerethez, egy 800 milliárd forint keretösszegű állami kezességvállalási programon keresztül.
Egy nem nyilvános határozatában a kormány arról döntött, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség - írja a Telex.
A kormány adó- és családpolitikájába illeszkedő, de vadonatúj eszközt vetne be a kormány a legújabb családtámogatási program keretében, melynek elindítása 2023-ban várható. A rendelkezésre álló adatok alapján a kormány egy egyre romló demográfiai trendet igyekszik ezzel lassítani, megállítani, vagy éppen megfordítani: a gyermekvállalás későbbi életkorra való tolódását. Egy évtizedek óta tartó, több tényezőtől függő, éppen ezért jelentős tehetetlenségi erővel bíró tendenciának menne neki a kormány, ami alapján nem lesz könnyű dolga. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen csomag részeként érkezik ez a lépés a családalapításban gondolkodókhoz és a gazdasági bizonytalanság összességében mennyiben ront az alap gyermekvállalási folyamatokon.
A dohánytermékek szálra vetített összesített forgalma négy év alatt alig változott, az idei évben még növekedett is a fogyasztás az előző év adataihoz képest, és mindez elsősorban az új típusú termékek Magyarországra is jellemző erőteljes térhódításával függ össze - erre a megállapításra jutottak kutatók idehaza és erről beszélgettünk a téma két szakértőjével. Joó Tamás egészségügyi közgazdász és Pénzes Melinda megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos - akik mindketten a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának adjunktusai - a Portfolio-nak adott interjújukban beszéltek a legújabb dohánypiaci és fogyasztási trendekről, így az Elf barokról, a hevített termékekről és azok népszerűségének okairól, valamint az új típusú termékek adóelőnyéről. Szó volt arról is, hogy a hatóságok miért csak futnak az ipar után, mi lenne a legfontosabb cél a dohányzás visszaszorítása érdekében, és ki mit tehet ezért.
A kormány szombaton elfogadta az energiaintenzv kis- és közepes vállalkozások mentőprogramját, melynek részleteiről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részéről Lóga Máté államtitkár és Gerlaki Bence helyettes államtitkár mondott részleteket egy hétfői háttérbeszélgetésen. A célzott állami programon az elmúlt hetekben intenzíven dolgoztak a tárcánál, számtalan érintett vállalkozással egyeztettek, mélyinterjúkat folytattak le, aktuális visszajelzéseket gyűjtöttek be, és a legnagyobb szervezeteket (MKIK, Kavosz, VOSZ) is bevonták. A mostani várakozások szerint a mentőöv 9-10 ezer magyar vállalkozást érinthet, és a legfontosabb célja, hogy az exportképes magyar kkv-k ne essenek ki az ellátási láncokból, mert az nagy érvágás lenne a magyar gazdaság versenyképességének.
A napokban válik effektívvé a kormány nyári bejelentése a különadókról: több új különadót, vagy azok emelt, extra összegét most kell az érintett vállalatoknak befizetniük a költségvetésbe. Az RSM Hungary adószakértőinek segítségével egy cikkbe összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a kormány által extraprofitadónak nevezett sarcokról és azok fizetési határidejéről.
Óriási előrelépést láttunk az orvostudományban. Úgy gondoljuk, hogy az idegtudománynak megvan a lehetősége arra, hogy a 2020-as években olyan legyen, mint az onkológia volt az elmúlt két évtizedben - vallja Christoph Franz, a Roche Holding Ltd. igazgatóságának elnöke. A 125 éve alapított, még mindig családi tulajdonban lévő svájci gyógyszeripari óriáscég első számú emberével, valamint Raffaella Claudia Bondival, a Roche Magyarország ügyvezetőjével és Martin Kiksteinnel, a Roche Szolgáltató Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk a betegségek jövőjéről, a gyógyítást meghatározó legfontosabb trendekről, a Covid-járvány tanulságairól, a klinikai vizsgálatok jelentőségéről globálisan és idehaza, valamint a szűkülő állami büdzsékről és azok következményeiről.
Segítséget ajánl a mindenkori kormány számára az egészségügyi ágazat hatékonyabb, betegcentrikusabb, gazdaságosabb és jobb működtetéséhez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata - hangoztatta Fábián Lajos, a tagozat elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a - több tízezer munkavállalót, és több százmilliárd forintos nettó árbevételű vállalkozói és gazdasági társaság tömeget egyesítő - szervezet kezdeményezésére már reagált és bíznak egy folyamatos egyeztetésben, emellett Lázár János építésügyi miniszterrel is volt már egyeztetés. Az orvos és egészséggazdasági-, egészségbiztosítási szakember - aki előadást is tart a Private Health Forumon - azt vallja: Magyarországon sincs két szektor az egészségügyben, ezért konszenzusra, egyfajta kiegyezésre van szükség a szektorban. Szerinte ehhez még nincs késő, de az utolsó pillanatban vagyunk. Fábián Lajossal - aki egyébként TritonLife Csoport alapító részvényese és igazgatóságának elnöke - beszélgettünk az egészségügyi rendszer jelenlegi gondjairól, az elmúlt években meghozott kormányzati intézkedések hatásairól, a lehetséges következő lépésekről, valamint az aktuális, többek között az energiaválság miatt nehéznek ígérkező makrogazdasági környezetről. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években veszteséget termelő magánintézmények a lét, vagy nem lét kérdésével is szembesülhetnek hamarosan.
