Az utóbbi napokban megint intenzív forintgyengülés kezdődött, aminek köszönhetően szerdán 365 fölé emelkedett az euró jegyzése. Ráadásul most azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a többi feltörekvő devizával együtt esik a forint. Mi történt megint a piacon?
Nyolc és fél éve nem volt akkora havi gyengülés a forint árfolyamában, mint idén márciusban, ennek köszönhetően emelkedett kedden 360 fölé az euró jegyzése. A mostani esés nem elsősorban a forintról szólt, a régióban és a feltörekvő piacokon is hasonló mozgásokat láttunk, a magyar deviza balszerencséje talán csak annyi, hogy a 2019-es esés után eleve gyenge szinten érte a jelenlegi válság. Azt is megnéztük, hogy a mostanihoz hasonló gyengülés után mire lehet számítani a történelmi tapasztalatok alapján.
A koronavírus-járvány hatással lesz a nyitott magyar gazdaságra és a költségvetésre, így 2020-ban átmenetileg emelkedhet a büdzsé hiánya és az államadósság – emelik ki elemzésükben a Moody’s szakemberei. A hitelminősítő szerint azonban ez csak átmeneti lesz, 2021-től újra csökkenő pályára állhat az adósságráta, vagyis a jelenlegi válság nem jelent majd visszafordulást, csak megtorpanást a javulásban.
Megint külön utakon jár az MNB a kedden bejelentett intézkedéseivel a világ többi jegybankjához képest, de a Monetáris Tanács által elképzelt élénkítő csomag akár működhet is, sőt hatékonyabb is lehet, mint a hagyományos mennyiségi lazító (QE) programok. A lépés sikerét persze majd a részletek döntik el, de most úgy látszik, hogy csak a jegybankon múlik, mennyi pénzzel akarja elárasztani a piacot.
Alig változott a forint piacán a pozícionáltság az utóbbi hetekben, vagyis a gyengülést nem lehet a külföldi spekulánsok támadásával magyarázni – derül ki az MNB kedden megjelent friss ábrakészletéből. Az utóbbi egy hónapban minimálisan még csökkent is a forint gyengülésére fogadó pozíciók állománya, ez is azt támasztja alá, hogy most nem a pozíciók, hanem a nemzetközi hangulat lökték új mélypontra a magyar devizát.
Folyamatosan változnak az utóbbi napokban a gazdasági kilátások, senki sem látja pontosan a koronavírus lehetséges gazdasági hatásait. Egyelőre az látszik biztosnak, hogy a korábban álmodott 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés elérhetetlen lesz 2020-ban és a GDP 1 százalékára tervezett költségvetési hiányt is nagyon nehéz (lehetetlen) lesz tartani. Ez pedig legrosszabb esetben azt jelentheti, hogy megtörik az adósságcsökkenés eddigi trendje, akár többévnyi apadás is veszhet kárba a mostani válság miatt. Ez azonban nem feltétlenül tragédia: ha a kormány okosan használja ki az így kapott mozgásteret, akkor az adósság idei emelkedése árán elérheti a gazdaság gyors talpra állást, jövőre pedig folytatódhat az adósságcsökkenés is. Cikkünk végén azt is megmutatjuk, hogy valójában a sikerhez valószínűleg az elmúlt évekhez képest szokatlan, extrém magas költségvetési hiány szükséges.
Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.
Vannak még rejtett tartalékai a kelet-közép-európai országoknak a romló demográfia elleni harcban – vélik az Erste Bank elemzői. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatottsága, az effektív nyugdíjkorhatár, a migráció és a további családtámogató intézkedések jelenthetik a kulcsot a csökkenő népesség problémájára.
Az alapkamat változtatására senki nem számít kedden a Portfolio által megkérdezett elemzők közül, ráadásul azt gondolják, hogy a puskapora nagy részét ellőtte már az MNB, így a nem konvencionális eszközök köre is beszűkült. Persze elővehetik még a „atomfegyvert”, az állampapírvásárlást a másodpiacon, ahogy a lengyelek tették, ezzel is lehetne növelni a bankrendszer likviditását és leszorítani a hozamokat.
Ritkán látható kilengések jellemezték a héten a forint piacát: a nemzetközi pénzügyi viharban előbb 335-ről 360-ig ugrott az euró árfolyama, majd pénteken jött a fellélegzés, és egészen 350-ig pattant vissza a jegyzés. A korábban sosem látott szinteknél megkérdeztük az elemzőket, mit gondolnak. Van olyan, aki rövidtávon a 400-as jegyzést sem tartja kizártnak, abban viszont talán bízhatunk, hogy az év végére megint 340-nél leszünk.
Februárban további 5500 magyar kért a Brexit utáni tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban, így már 94 ezren regisztráltak magukat összesen – derül ki a brit belügyminisztérium csütörtökön megjelent havi adataiból. A regisztrációra még van majdnem másfél évük az érintetteknek, de kérdés, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány hogyan befolyásolja majd a külföldi magyarok sorsát és az egész Brexit-folyamatot.
Szinte teljesen leállhat idén a magyar gazdaság, de jelentős visszaesésre is van esély a GDP-ben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A becslések szinte naponta változnak az újabb és újabb bejelentésekkel, a legfontosabb kérdés most az, mennyire húzódik el a válság.
Korábban a 340-es szint tűnt lélektani határnak a forint árfolyamában, azonban az utóbbi hetekben a koronavírus miatt kialakult piaci pánikban szerdán a 350-et is átlépte a jegyzés. Egyelőre nehéz megjósolni, hol lehet a teteje az árfolyamnak, a legfontosabb kérdés az lehet, enyhül-e a piaci nyomás a feltörekvő devizákon. Ha nem, akkor akár a 360-as szint sem elképzelhetetlen.
Egy hét alatt harmadszor rontotta a magyar gazdaság növekedési kilátásait az Erste Bank, a cég elemzői már csak 1,1%-os növekedést várnak 2020-ra. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az eurózóna recessziója mellett a régió néhány országában sem elképzelhetetlen gazdasági visszaesés. A költségvetés várhatóan igyekszik majd kihasználni a rendelkezésre álló mozgásteret, a GDP 2,5 százaléka lehet a hiány.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
Jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények – ezek jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában. Úgy tűnik, hogy a biztos menedéket kereső befektetők szemében a magyar piac megint kockázatosnak számít, amin nem segítenek a kormány által is hangoztatott recessziós félelmek sem. Az egyelőre nem látszik, hogy a külföldi befektetők tömegesen menekülnének a magyar piacról, de az eladási hullám egyértelmű.
Kifejezetten sötét képet vázolt fel kedden Orbán Viktor a világszerte terjedő koronavírus-járvány kapcsán: a miniszterelnök szerint hiú ábránd azt feltételezni, hogy rövidtávon elmúlik majd a vírus hatása. Emellett az idei és a jövő évi költségvetés áttervezéséről beszélt, illetve szóba hozta, hogy „sokmilliárd eurós” gazdaságélénkítő csomagokra lesz szükség. Varga Mihály esti nyilatkozata a magyar recesszió lehetőségéről még nagyobb súlyt ad a minszterelnök szavainak. Nézzük, milyen mozgástere van erre a kormánynak és szükség esetén honnan lehet új forrásokat bevonni!
Mindenki a jegybankoktól várja a segítséget a koronavírus gazdasági hatásainak leküzdésére, azonban sokan még a 2008-ban kezdődött válság következményeit nyögik. Így pedig kérdéses, mennyi eszközük maradt egy esetleges újabb globális gazdasági visszaesés leküzdésére. Ha a költségvetési politika nem segít, akkor könnyen hatástalanok maradhatnak a jegybanki lépések. Az utóbbi napok globális átalakulása az MNB-t is komoly dilemma elé állíthatja, a magyar jegybank március végéig dönthet a következő lépésről.
Az utóbbi napokban sorra érkeznek a jegybanki nyilatkozatok arról, hogy minden eszközt bevetnek majd a koronavírus gazdasági hatásai ellen. Sőt, az ausztrál és az amerikai jegybank már lépett, kamatcsökkentéssel próbálja ellensúlyozni a lassító hatásokat. Összehangolt akcióról egyelőre nem lehet beszélni, de akár napokon belül a most „kimaradó” fejlett jegybankok is reagálhatnak. Nézzük, mik lehetnek a lehetséges fegyvereik a koronavírus hatásai ellen!
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
2025 számos változást hoz az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályozásában is. Íme a legfontosabb módosítások... 
Három közgazdász kutató készített egy tanulmányt, arra keresve a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak... 
Óriási áttörésnek lehettünk tanúi az AI-piacon 2024 utolsó napjaiban, ráadásul az innováció nem a Szilícium-völgyből...
2,4 milliárd óra, közel 275 ezer év - ennyi időt töltöttek 2024-ben a látogatók a Wikipedia angol nyelvű oldalán....
Az amerikai tőzsdepiac teljes kapitalizációja, vagyis a befektetett vagyon koncentráltabb, mint valaha. Ez azt jelenti...
A mezők színpompás világában a méhek ugyanolyan dilemmákkal szembesülnek, mint a szupermarketek polcai között bolyongva...
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
