• Megjelenítés
Árgyelán Ágnes

Árgyelán Ágnes

elemző

Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Cikkeinek a száma: 865

Nagy roham helyett lufi: hogy lesz ebből lakossági őrület?

Hiába várták a hazai nagybankok a decemberi nagy rohamot: az 54 ezer lejáró TBSZ-számlának még a harmadát sem újították meg a tulajdonosok, és az idei TBSZ-nyitások is mérsékelt keresletet mutatnak az egyébként vonzó adózási lehetőségeket nyújtó befektetési lehetőség iránt. Az idén eddig nyitott 10 ezer számla a nagybankok TBSZ-állományának alig 5%-át teszi ki. Cikkünkben hat érdekes ábrán mutatjuk be, mekkora megtakarításokat tartanak TBSZ-ben a magyarok, idén eddig hány új TBSZ-t nyitottak és melyik nagybank a legnépszerűbb, ha új számlanyitásról van szó.

Havi 20 ezer készpénzben? - A nyugdíjnál jöhet a feketeleves

Már egy hónapja folynak a találgatások arról, hogyan és milyen mértékben alakítsa át a kormány a mostani cafeteria rendszerét, sajtóértesülések szerint erről már ma döntés születhet. Még márciusban Orbán a béren kívüli juttatások készpénzesítéséről beszélt, kérdés, hogyan hatna ez a részben cafeteriás befizetésekből élő nyugdíjpénztárakra. Az önkéntes pénztárakban ugyanis az évről évre növekvő egyéni tagdíjbefizetések ellenére még mindig 40% körüli a munkáltatói hozzájárulás, amelynek egy jelentős része a cafeterián keresztül érkezik az önkéntes kasszákhoz. A pénztárak egy része nem aggódik, mások szerint félő, hogy nagy akadályokat gördítene a készpénzesítés a tagok fizetési hajlandósága elé.

Kiderítettük: ezért nem kapsz még nyugdíjat

Tavaly 111, idén eddig 50, a következő években pedig 1200-nál is több magán-nyugdíjpénztári tagot érint, hogy a magánkasszáknak nem sikerül járadékszolgáltatást nyújtaniuk, holott ez törvényi kötelezettségük. A biztosítóktól is vásárolhatnának járadékszolgáltatást, ilyet azonban nem találni a piacon, és ha a biztosítókon múlik, ez a helyzet egyhamar nem is fog változni. A biztosítói termékek hiánya legalább annyira érinti az önkéntes pénztárak tagjait is, igaz, ez esetben a saját járadékszolgáltatással nincs gond. De miért vannak ilyen nagy hátrányban a magánkaszák nyugdíjasai az önkéntes kasszák tagjaival szemben és miért van az, hogy egy-két kivételtől eltekintve a biztosítók még csak nem is gondolkodnak a pénztári járadékszolgáltatáson? Megkérdeztük az érintetteket, nyugtalanító válaszokat kaptunk.

Kíváncsi vagy, mennyit hozott idén a nyugdíjpénztárad? Itt megnézheted

Jól teljesített idén eddig a négy megmaradt hazai magánnyugdíjpénztár: a legnépszerűbb portfóliók már 3-3,5%-os hozamot termeltek a tagoknak, könnyen lehet, hogy a tavalyi 7-8%-os éves hozamot is felülmúlhatják az idei számok. Taglétszámban is nagyjából tartják magukat a pénztárak, miközben eddig mindegyik szereplő teljesíteni tudta a havi 70%-os tagdíjfizetői arányt. A tagdíjfizetések mellett szorgosak a pénztártagok az adományokkal is, van olyan pénztár, ahol idén már 200 millió forint feletti támogatás folyt be a tagoktól.

Quaestor-pénzek: megszereztük a végső számokat

Február 15-ig összesen közel 33 ezer kérelmet fogadott be a Kárrendezési Alap a Quaestor és a Hungária kötvényeseitől, de közülük 10 ezren már semmit sem kapnak. Nagyjából ennyien kaptak ugyanis nullás értesítőt a postával, sokaknál a korábban kapott kamatok levonása állhat a nullás értesítő mögött. A többiek leghamarabb májusban juthatnak hozzá a pénzükhöz, a buda-cashesek viszont még mindig várnak a márciusban felfüggesztett kártalanítás folytatására.

Bankot vesznek a nyugdíjpénzünkből - Új módi Magyarországon

Különleges tulajdonosi kört sikerült szereznie az MKB Banknak, alig ismert külföldi és hazai kockázati tőkealap-kezelők mellett egy magyar nyugdíjpénztárt. Európában nem ritka, hogy kockázati tőkés száll be bankokba, de a semmiből előrántott kockázati tőkével Magyarország nem a jó példák sorát gazdagítja. Persze kapóra jön az MNB-nek az új tulajdonosi kör, a tőkealapok és pénztár mögött álló befektetők ugyanis vagy nem ismertek, vagy nem tudnak közvetlen befolyást gyakorolni az MKB felett. Az már csak elvi kérdés, hogy mit keres egy nyugdíjpénzeket kezelő pénztár a kockázatosabb befektetési célpontokat kereső tőkealap-kezelők között. Úgy tűnik azonban, a nyugdíjpénzek bankvásárlásra történő felhasználásának még messze a határa (már az MKB pénztára is beszállt egy bankba): a nyugdíjcélú megtakarítások a befolyásszerzés és a hatalomőrzés eszközévé váltak.

Minden befektető életét felforgatja egy most készülő döntés

Bizonyára sokan hallottak már innen-onnan a MiFID II-ről, de azt már kevesen tudják, pontosan mit is takar ez az elnevezés, és miért olyan fontos a magyar befektetők és befektetési szolgáltatók számára. Ugyan egy évvel, úgy tűnik, eltolták a bevezetését, így 2018 januárjában léphet életbe, nem árt már most tisztában lenni azzal, mennyiben változtatja meg a befektetési lehetőségeket, a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségét, a termékfejlesztést és a termékértékesítést az új szabályozás. Megkérdeztük a hazai érintett szereplőket is a hatásokról, egy biztos: költséges változás lesz, amit a befektetők is érezni fognak, cserébe viszont javul a befektetővédelem.

Megrázó év elé néznek a magyar brókercégek

Nem volt könnyű éve 2015-ben a brókercégeknek, a tavaszi brókerbotrányok jócskán felbolygatták a szektor állóvizét. A megcsappanó bevételi adatok mellett az eredményszámok is jóval elmaradtak a 2014-es számoktól, ráadásul idén a Bevának is rekord összeget fizethetnek a tagok. Tavaly mintegy 230 millió forintot fizettek az alapnak a hazai brókercégek, ez idén számításaink szerint a 800 millió forintot is meghaladhatja, miután 2016-ra a Beva 9,3 milliárd forintos tagdíjbevétellel kalkulál.

Ezzel a néhány trükkel eldöntheted, melyik neked a jobb befektetés

Amikor befektetési alapokat választanak a befektetők, sokszor nem is tudják, hogy egy-egy alap milyen kockázatokat hordoz. A többség jellemzően az elért visszatekintő hozamok alapján dönt, de azt már kevesebben tudják, hogy ezt a teljesítményt az alapok milyen szórás mellett érték el. Összeszedtük, milyen mutatók alapján tájékozódhatnak a befektetők a kockázatról, milyen különbségek vannak az európai és amerikai alapok között, és megmutatjuk azt is, mi van nekünk, ami az amerikaiaknak nincs.

Van, amikor nem az állampapír a legjobb befektetés

Árban szinte lehetetlen versenyezni a lakossági állampapírokkal, de nem mindig ez a legjobb befektetési döntés. A likviditást kereső megtakarítóknak ugyanis egy befektetési alap sokkal jobb alternatíva - hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A Portfolio kérdésére a szakember kifejtette, mit gondol a piaci folyamatokról, meddig eshet az olajár és elárulta azt is, ő melyik alapot választaná egyéves időtávon.

Nagy esés a tőzsdéken - Ezt kapod, ha magyar alapkezelőre bízod a pénzed

Tavaly nyár óta tart az esés a tőzsdéken, sokan már nem is korrekcióról, hanem medve piacról beszélnek. Nagyon nem mindegy, hogy azok a profi alapkezelők, akikre rábízzuk a pénzünket, milyen stratégiát alkalmaznak ilyen turbulens időszakban. Persze a prospektusokból megtudható, hogy mihez mérik a teljesítményüket, általánosságban mibe fektetnek, ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy élesben mit tesznek a profik. Ennek jártunk utána.

Tízmilliárdokat talicskáznak haza a magyar gazdagok

Tavaly év végére már 3500 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbankoknál kezelt vagyon, ami több mint 14%-os növekedés a 2014-es adatokhoz képest. A jövőre vonatkozóan is optimisták a szolgáltatók, többségük 1-3 éves időtávon is 8-12% közötti vagyonnövekedést vár házon belül, bár a piac egészére nézve már visszafogottabb számokat jósolnak. A saját vagyon növekedése mellett az offshore pénzek hazatérésében is bizakodóak a pivátbankok, szerintük idén is megismétlődhet a tavalyi rekord a milliárdok hazahozatalában.

Veszni hagyják pénzüket a brókercégek károsultjai?

Január végi közleményében számolt be arról a Beva, hogy Buda-Cash és Hungária mintegy 4 ezer ügyfele számára kezdődik meg a kártalanítás összesen több mint 7 milliárd forint értékben. Az alap által közölt adatoknál viszont jóval több károsult van, a kifizetendő kártalanítási összegről már nem is beszélve. Ráadásul három fontos határidő is közeleg, ezért megkérdeztük a Bevát, hányan számíthatnak még a pénzükre és kiderítettük azt is, mi a helyzet a quaestorosokkal. Ami biztos, hogy eddig jóval kevesebben nyújtottak be kártalanítási kérelmet, mint ahányan a Beva szerint erre jogosultak lennének.

Ilyen befektetésekkel csábítják a magyar biztosítók az ügyfeleket

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó.

Szinte ingyen szórják ezeket a befektetéseket Magyarországon

Szinte ingyen szórják ezeket a befektetéseket Magyarországon

1,5% alá került a hazai befektetési alapok átlagos költségterhelése az MNB legfrissebb adatai szerint. A hozamok esése miatt már nemcsak az ügyfelek, hanem a levont díjakon keresztül a szolgáltatók is kevesebbet keresnek. Persze voltak olyan alapok, amelyek sokat elkértek a pénzünkért, ezek között is az ingatlan- és árupiaci alapokért fizettünk a legtöbbet. A legolcsóbbnak még mindig a pénzpiaci és tőkevédett alapok számítanak. Megnéztük azt is, hogy az egyes alapkezelők milyen költségekkel dolgoznak.

Elbuktak a teszten a magyarok pénzét védő szervek

2015. február 24. Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, és ezzel el is kezdődik a történet. De nem a brókerbotrányokról, hanem a kártalanítást végző szervek kommunikációs tevékenységéről. Ha ez vizsga lett volna, a többségük már megbukott volna a teszten. Gondoljunk bele: a brókerbotrány évfordulójához közeledünk, és még mindig nem kaptak pénzt a károsultak. Persze lehet erre sokféle magyarázatot találni, az ügyek bonyolultságától kezdve a felszámoló személyének változásáig, de azt talán érezzük, hogy legalább annyira ludas a dologban a kártalanítást végző szervek közötti, sok esetben minősíthetetlen kommunikáció. Arról már nem is beszélve, hogy a károsultak és a befektetők felé történő kommunikáció sokszor még a minimum elvárásoknak sem felel meg. Tisztelet a kivételnek.

Nagyot nézhetnek, akik bankbetétből ide menekültek

2015-ben is folytatódott az összességében 1300 milliárd forintot kezelő pénzpiaci alapok vagyonának csökkenése, 1-2 hónaptól eltekintve tavaly a befektetők összességében inkább adták, mintsem vették ezeket az alapokat. Érthető a fókuszváltás, miután tavaly még a legjobban teljesítő pénzpiaci alap is csak 1,3%-os hozamot produkált, miközben egyéves időtávon a Kamatozó Kincstárjegy például 2,75%-ot ad, és még az is többet kereshetett, aki tavaly év elején bankbetétbe tette a pénzét 1,6% körüli átlagkamat mellett. Ráadásul idén sem mondhatjuk, hogy fordulhat a kocka: a DKJ-piacon elindult hozamemelkedés megtörni látszik, emellett a kéthetes MNB-betétek kivezetése is hozamcsökkenést idézhet elő.

Ezzel háromszor annyit kereshettél, mint állampapírokkal

Ha vegyes alapokba fektettük a pénzünket, háromszor annyit is kereshettünk tavaly, mint a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁK). Egyes óvatos és dinamikus vegyes alapokkal 8-9%-os hozamot is el lehetett érni, igaz, félévkor még ennél is jobban festett a helyzet, de a világpiaci környezet ez esetben is közbeszólt. A vegyes alapokban kezelt vagyon 2015-ben már meghaladta az abszolút hozamú alapokét, ráadásul alig találtunk olyan hónapot, amikor ne ugrottak volna rá a befektetők ezekre a befektetésekre.

Megviccelték az állampapírok a magyarokat

Tavaly többször is tesztelték a befektetők vérnyomását a világpiaci események, megtörtént szinte minden, ami csak történhetett, pont, mint a filmekben. Volt itt frankerősödés, görög csődhelyzet, EKB kötvényvásárlás, Volkswagen-botrány, Fed-kamatemelés, kínai gazdasági lassulás vagy éppen brókerpiaci események, hogy egy magyar példát is említsünk. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a hazai kötvényalapok teljesítménye is megsínylette a múlt évet, ráadásul az a kegyelmi időszak is véget ért, amikor a kötvénypiaci hozamesésekből nagyot profitálhattak a kötvényalapok. A népszerűséget tekintve sem volt a kötvényalapok éve 2015, gyakorlatilag alig áramlott friss tőke ezekbe az alapokba, a rövid kötvényalapoknál pedig alig volt olyan hónap, amikor a befektetők nem a pénzük kivételével foglalkoztak. Nagy megpróbáltatásoknak tehát nem voltak híján 2015-ben a hazai kötvényalapok, de még így is voltak köztük olyanok, amelyek mindezek ellenére is igen jól vizsgáztak.

Megvan, hol veszik a legtöbb állampapírt a magyarok

Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility