Megtudtuk: drasztikus vágás jön a lakossági állampapíroknál
Megtudtuk, hogy július 17-től jelentősen csökkenti egyes lakossági állampapírok értékesítése után fizetendő forgalmazói jutalék mértékét az ÁKK.
Megtudtuk, hogy július 17-től jelentősen csökkenti egyes lakossági állampapírok értékesítése után fizetendő forgalmazói jutalék mértékét az ÁKK.
Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.
Közel 23 ezer milliárd eurónyi vagyont kezelnek Európa-szerte az alapkezelők, nagyjából fele-fele arányban befektetési alapokban és diszkrecionális vagyonkezelési mandátumban. A brit, a francia és a német alapkezelőknél van a legtöbb kezelt vagyon Európában, de érdekes, hogy míg más országokban az intézményi, addig Magyarországon a lakossági ügyfelek vagyona dominál a kezelt vagyonon belül. Megnéztük azt is, hogy mennyire uralják a nagy szereplők a piacot és mely országokban van a legtöbb független hátterű szolgáltató.
Naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők, a magánnyugdíjpénztárak 2011-es "államosítása" óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az "államosítás" előtti 3800 milliárdtól. A tavalyi évre vonatkozó beszámolók szerint az OTP Alapkezelő a legnagyobb intézményi vagyonkezelő a vizsgált szolgáltatók között, őt követi a Diófa és az Aegon. De mekkora pénzt tesznek zsebre az alapkezelők a pénztáraknak és biztosítóknak végzett vagyonkezelésből? Többek között ennek is utánajártunk.
Minden eddiginél nagyobb a kereslet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt, a lassan 4 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő alapokba úgy öntik a pénzt a befektetők, mintha nem lenne holnap. Eközben felügyeleti szinten már globálissá nőtt az ETF-ek ellen irányuló vizsgálat, a felügyeleti szervek tartanak a kevésbé átlátható konstrukciók lehetséges kockázataitól. De mire ez az ETF-őrület és ebből mit tapasztalunk Magyarországon?
Csökkent a kezelt vagyon a tíz legnagyobb hazai alapkezelőnél tavaly, igaz, a volatilis piacok és a lakossági állampapírok kiszorító hatása ellenére is milliárdos adózott eredménnyel zárták 2016-ot. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, de a vagyonarányos megtérülés alapján az olyan független szolgáltatók is az élre kerültek, mint az Aegon vagy a Concorde. A továbbra is alacsony hozamkörnyezetben az alapkezelői díjak csökkentése miatt nagy a nyomás a szolgáltatókon, ráadásul a januártól életbe lépő MiFID 2-es irányelv is felforgatja majd a pénzügyi szektor életét.
Kezd körvonalazódni, hogy a kapott és kifizetett ösztönzőket, az elemzések díját és a termékkialakítást milyen módon kell majd értelmezniük és alkalmazniuk a hazai brókercégeknek, alapkezelőknek és bankoknak januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől. Információink szerint az NGM már meg is küldte a szóban forgó rendelettervezeteket az érintett szakmai szervezeteknek egyeztetésre, de sok még a kérdőjel.
Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.
Még csak az első negyedéven vagyunk túl, de az önkéntes és magánkasszák már az első hónapokban szép hozamokat értek el tagjaiknak az 1,5-2%-os vagyonarányos teljesítménnyel. A magasabb hozamot az év első három hónapjában a magánnyugdíjpénztárak tudták felmutatni, mindezt a kezelt vagyonon belül egy hangsúlyosabb részvényportfólióval. Az önkéntes kasszáknál jó hír, hogy 2300 fővel nőni tudott a taglétszám, míg a magánnyugdíjpénztáraknál folytatódik a létszámcsökkenés.
Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.
A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.
Jeff Rothschild milliárdos üzletember, akinek neve ellenére semmi köze sincs a legendás vagyonnal bíró Rothschild-családhoz. Annál több köze van viszont a Facebookhoz. Maguk a vezetők is elismerik: ha Rothschild nem lett volna a cégnél, ma azt sem tudnánk, mi az a Facebook. Maga Zuckerberg is arra kérte, hogy odázza el a nyugdíjba vonulást. De ki ez az ember, akitől ennyire függött a Facebook? Ennek jártunk utána.
Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.
Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Két gyerek és öt unoka mellett 100%-ban kivette a részét a világ egyik legnagyobb édességgyárának, a Ferrero csoportnak a sikerre vételéből Maria Franca Fissolo. Férjével, Michele Ferreroval együtt tette világhírűvé a Nutellát, vagyonával a világ 30 leggazdagabb embere között van. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet, amit feltétlenül tudni kell a Nutella-nagymamáról.
Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Először volt Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A Portfolio-nak adott interjújában elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
