Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A K&H Alapkezelő közleménye szerint minden, az alapkezelő által kezelt alap és intézményi portfólió esetében a kezelési jogot átadják a KBC Asset Management magyar fióktelepének. Ha ez utóbbiról valaki még nem hallott volna, nem meglepő, ugyanis csak idén márciusban alapították. A változások július 1-jével lépnek hatályba, a döntés az összes alapot érinti. Az alapkezelő Portfolio-nak küldött válasza szerint a cél a hatékonyságnövelés és a szinergiák kiaknázása.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Egyre több szolgáltatónál indul újra az irodai élet azt követően, hogy az újranyitás most már a központi régióra is kiterjedt. A privátbanki szolgáltatók többsége kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, és ami már most látszik, hogy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló privátbankárok esetében nem életszerű a home office hosszú távon, az ügyféltalálkozókon pedig egy ideig hozzá kell szokni az arcmaszkokhoz.
Jelentősen leapasztotta a lakossági állampapírokat a koronavírus, márciusban és áprilisban összesen 370 milliárddal csökkent az állomány. A friss adatokból jól látszik, hogy a lejáró állampapírok egy jelentős részét nem fektették be újra a magyarok, az összeg vélhetően inkább bankbetétbe és készpénzbe vándorolt át.
Budapest újranyitásával mostanra az egész országban elindult a koronavírus miatti lezárásokat követő újrakezdés, ezzel egyidejűleg pedig az irodákba való fokozatos visszatérés is. A hazai alapkezelők többsége is kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, van, ahol már hétfőn az irodában kezdődött a munka. Körbekérdeztünk a piacon, hány emberrel és milyen formában indul újra az irodai munkavégzés a befektetési piacon, melyek a home office-szal kapcsolatos tapasztalatok és fennmarad-e az otthoni munkavégzés lehetősége a koronavírust követően is.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
Érezhetően otthagyta a nyomát a koronavírus a magyar megtakarítási piacon is, az MNB friss statisztikái szerint a lakosságnál lévő állampapírok, befektetési alapok és részvények állománya is visszaesett márciusban. Mindeközben felröppentek olyan hírek, miszerint egyes forgalmazók újraértékesítik a lakosságnak a náluk lévő lakossági állampapírokat. Utánakérdeztünk az ÁKK-nál, mennyire szabályos ez a gyakorlat.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Jelentős pénzek áramolhatnak be az MNB új monetáris politikai eszközébe, ha a befektetési alapok nagy része élni kíván a napokban kapott lehetősséggel. A bennük kezelt vagyon 30%-ával, tehát szektorszinten akár 1800 milliárd forinttal is részt vehetnek az MNB hiteltenderén, de a részletek még mindig homályosak. Az MNB programjában az önkéntes pénztárak is részt vehetnek, miközben furcsa mód a magánnyugdíjpénztárak kimaradtak a lehetőségből. Körbekérdeztünk a piacon, milyen lehetőségeket tartogat az MNB eszköze.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tipp, amit én mindig megcsinálok lakásvásárlás előtt Sokunk életében...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
