A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
A privátbankok mellett egy sokkal kiterjedtebb tevékenységgel foglalkoznak a bizalmi vagyonkezelők, létezésükről azonban csak kevesen hallottak, pedig már 5 éves múltra tekintenek vissza Magyarországon. Antall György, az Apelso Trust partnere és igazgatósági tagja a Portfolio-nak adott interjúban kifejtette, hogy akár tízezer magyar család számára is megfontolandó lépés lehet egy bizalmi vagyonkezelő felállítása, ehhez nem kellenek milliárdos vagyonok. A szakember szerint a hazai cégek egyik legégetőbb problémája most a generációváltás, és sajnos magyar tulajdonság, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyunk.
Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.
180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
Bár a kínálati oldal adott, a magyar ember pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás. A szuperállampapír viszont pörög és továbbra is slágertermék az ingatlanalap – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte digitalizáció ide vagy oda, még mindig nagy szükség van a brókerekre, ebben változást majd a generációváltás hozhat. Kitért arra is, hogy brókebotrányok rémképe eltűnt a piacról, a kiterjesztett hatósági környezet nyomása viszont óriási a piaci szereplőkön.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta. Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Az MNB friss statisztikái szerint május óta októberben volt először pozitív a befektetési alapok tranzakciós adata, tehát úgy tűnik, végre talán sikerül lerázniuk magukról a szuperállampapír nyomását. Ezzel együtt a kezelt vagyon is újra elérte a 7200 milliárd forintot, a kezelt vagyon mintegy ötöde viszont semmit sem hoz a befektetőknek, az ugyanis készpénzben és bankbetétben hever. Különösen az ingatlan-és kötvényalapok esetében.
Napról napra látnak napvilágot a klímaváltozással és környezetszennyezéssel járó természeti és társadalmi katasztrófák hírei. Bár a piacon évek óta elérhetőek már a környezeti és egyéb fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező befektetési alapok, az emberek idén kattantak csak rájuk igazán. Olyannyira, hogy ezekbe a befektetésekbe idén annyi pénz folyt be, mint az utóbbi tíz évben összesen. És nincs megállás: egyes becslések szerint két év múlva már több mint ezermilliárd, 20 éven belül pedig 20 ezermilliárd dollár áramlik ESG-alapokba. Jó hír, hogy már itthon is több alapkezelő kínálatában megtalálhatóak ezek az alapok, mostani cikkünkben össze is gyűjtöttük ezeket.
Idén eddig a részvényalapok mentek a legnagyobbat a befektetési alapok között, aki orosz vagy nemzetközi részvényalapba fektetett, akár 30-40%-ot is kereshetett a pénzén. Megkérdeztük a legjobban teljesítő alapok portfóliómenedzsereit, minek tudható be a jó teljesítmény, hogy látják a piaci folyamatokat és a közeljövőt most, hogy itt a szuperállampapír. Van, aki szerint nincs még egy olyan ország, ahol az államcsőd kockázati szintjéhez képest ilyen magas hozamot tud a lakosság elérni az államkötvényekkel, mint nálunk. A Hold, az OTP és az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzserei elárulták azt is, mibe érdemes fektetni jövőre.
Kijöttek a friss, októberi adatok az államháztartás helyzetéről, e szerint a forintos lakossági állampapírok állománya meghaladta a 8800 milliárd forintot. A lakossági papírokból viszont már csak szuperállampapírt vesznek a magyarok, a többi papírból áramlik ki a pénz, még az inflációkövető prémium állampapír is erre a sorsra jutott. Nagyon úgy tűnik, hogy a MÁP+ nemcsak a befektetési piac többi szereplőjét, hanem magát a lakossági állampapírpiacot is kannibalizálja.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Kihívásokkal teli jövő elé néz az alapkezelői szakma, legalábbis ezt jósolja a McKinsey egy friss tanulmányában. A tavalyi és az idei év is bőven tartogatott válogatott makrogazdasági sokkokat a piacok számára, mindez pedig érzékenyen érinti az alapkezelői szektor profitabilitási és bevételi kilátásait.
Szeptemberben nőtt a legtöbbel, becsléseink szerint 46 milliárd forinttal a lombardhitelek új szerződéseinek összege, nem véletlen, hogy az ÁKK megálljt parancsolt ennek a folyamatnak. Az MNB friss statisztikáiból kiderül, hogy szeptemberrel bezárólag közel 1630 milliárd forinttal nőtt a háztartások állampapír-állománya, mindeközben pedig a befektetési alapok idén eddig szinte semmit sem tudtak növekedni.
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Hétfőtől lesz elérhető a postán a szuperállampapír nymotatott verziója, mindeközben több lakossági állampapír kamata, valamint a forgalmazói jutalékok is csökkennek - derül ki az ÁKK friss közleményéből. Ezek után csak akkor lesz kedvezőbb számításunk szerint a Prémium Magyar Állampapír a MÁP Plusznál, ha 3,4, illetve 3,55% fölé megy az infláció.
A Portfolio írt elsőként arról, hogy hamarosan új, nyomtatott verziójú MÁP+ jelenik meg, a különféle címleteket a Postán lehet majd megvenni. A birtokunkba jutott pár exkluzív kép arról, hogy néz ki a fizikai szuperállampapír, cikkünkben erről csináltunk egy galériát.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
