Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Visszatért a magyarok bizalma az ingatlanalapok iránt, miután 2019-ben a MÁP+ megjelenése, majd a szigorúbb visszaváltási szabályok és a koronavírus-pánik okozott nagyobb tőkekivonásokat. Megérte ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki kiszámíthatóbb befektetést keresett tavaly, sok forintos sorozattal még a szuperállampapírénál is magasabb hozamot lehetett elérni. A szektor egésze is kiemelkedőt ment, egy olyan alapkategória sem volt, amely több hozamot ért volna el tavaly, mint az ingatlanok.
A tavaszi koronavírus-válságnál látott megtorpanás sem tudta kiütni a nyeregből a magyar vegyes alapokat, amelyeknek vagyona év végére új csúcsra tört. Az járt a legjobban, aki nem félt kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 10% felett is lehetett keresni. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata lett 24,4%-os hozammal.
A magyar befektetési alap kategóriák közül egyiknek sem jött olyan jól a koronavírus, mint a részvényalapoknak: bár márciusban megijedt a világ, azt követően rég nem látott részvényvásárlási láz robbant ki a magyar befektetők körében. Aki jól választott, nagyon vonzó hozamokat tehetett zsebre tavaly, a legjobban teljesítő alap az OTP Klímaváltozás lett több mint 70%-kal. És van még ott, ahonnan ez jött.
Látványos visszatérést mutattak az abszolút hozamú alapok a tavaly márciusi mélypont után: a vizsgált 146 lakossági alap sorozatból 107-nek pozitív hozamot sikerült elérnie, a legjobb teljesítményt felmutató sorozatok közé pedig 10% alatti hozammal be sem lehetett férni. Tavaly a legjobb éves hozamot az MKB, az OTP és a Budapest Alapkezelő alapjai érték el, a legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, amely a második legrosszabbul teljesítő lakossági sorozat lett 2020-ban.
Húzós év volt 2020, sok szempontból: gyakorlatilag az egész évet végigkísérte a koronavírus és ennek társadalmi, egészségügyi, gazdasági hatásai, a piacok ide-oda csapkodtak, eddig elképzelhetetlennek tűnő pénzeket öntöttek a jegybankok a gazdaságba, a technológiai részvények eszement emelkedést mutattak, volt egy zökkenőmentesnek korántsem mondható amerikai elnökválasztás, év végére pedig a vakcinahírek hoztak átütő optimizmust. Ilyen év után különösen izgalmas, mit tartogathat a 2021-es év, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
A novemberi elnökválasztást követő piaci felívelésben nagyot hajráztak a magyar nyugdíjpénztárak is, ennek köszönhetően a koronavírus miatti tavaszi veszteségeket év végére szinte mindegyik pénztári portfólió le tudta dolgozni, sőt, egész szép hozamokkal zárul 2020.
Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Nagyon megosztott a világ és a magyar társadalom is azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán beadassa-e magának a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák valamelyikét, vagy csak később vállalja, amikor már több információ áll rendelkezésre. Én úgy döntöttem, jelentkezem itthon a védőoltásra, azt is elárulom, miért.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Különösen a nyugdíjpénztárakban és egyéb nyugdíjprogramokban lévő megtakarítások sínylették meg a tavasszal kirobbant koronavírus-válságot, az OECD friss elemzése szerint számos országban visszaesett a tagi hozzájárulás mértéke, és több olyan döntés született, amelyeknek a nyugdíjas években lesz meg a böjtje. Az állami nyugdíjrendszerek többnyire nagyobb sokkok nélkül átvészelték az utóbbi hónapokat, a munkahely-támogató intézkedések egyelőre megmentették a nagyobb hiányoktól az állami nyugdíjkasszákat. Átmenetileg, de enyhülést hozott az állami nyugdíjak tekintetében az idősek többlethalálozása is, ennek azonban nem lesz olyan nagy és sokáig tartó pozitív hatása a nyugdíjrendszerre, ahogyan azt sokan gondolták.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
A Babakötvény az egyedüli olyan állampapír jelenleg itthon, amely infláció felett 3%-os reálhozamot kínál, ezzel még a szuperállampapírt is maga mögé utasítja. Ráadásul a számlanyitás is egyre egyszerűbb, azt már online, ügyfélkapun keresztül is megtehetik a szülők vagy a hozzátartozók. Érdemes lenne ezt meglépni, hiszen eddig csupán 230 ezer gyereknek van Babakötvénye, holott további egymillió kiskorú lenne még rá jogosult.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
A születéskor várható élettartam már jó ideje növekvő pályán mozog az EU-ban, ami a munkában töltött évek számára és a nyugdíjas évekre is kihatással van. A friss adatok szerint 2004 és 2019 között az EU-ban foglalkoztatott felnőttek száma 11,1%-kal nőtt, az 55-64 év közötti foglalkoztatottaké viszont ennél sokkal gyorsabb ütemben, 89,8%-kal. Magyarországon 2004 és 2019 között elsősorban az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsága ugrott meg jelentősen. Ezzel párhuzamosan, míg 2000-ben a magyar nők átlagosan 25 évet, a férfiak 30 évet dolgoztak, 2019-ben a nők már 31-32 évet, a férfiak 37-38 évet töltöttek a munka világában.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
