Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Az Államadósság Kezelő Központ ma hirdette meg a Prémium Magyar Állampapír újabb sorozatait a lakosság részére. Rossz hír, hogy az MNB kamatcsökkentésére hivatkozva csökkenti az ÁKK a kamatprémiumot: a 2028-as lejáratú PMÁP-é 0,25, a 2031-es pedig 1 százalékpontra apad, így a rövidebb futamidejű papír 14,75%-os, a hosszabb 15,5%-os induló kamattal fut majd június 1-jétől.
Csodagyógyszerként emlegetnek világszerte egy elhízás elleni készítményt, a klinikai vizsgálatok szerint már egyetlen adag 15%-os testsúlyvesztést eredményez. Mindez szép és jó, csakhogy a gyártó is elismeri: ha valaki leáll a gyógyszerrel, hamar visszaszedi a leadott felesleget, sőt, akár még többet is. Úgy tűnik, nemcsak egy egész életre függővé tesz, de meg is kérik az árát.
Közel 580 ezer ember nettó vagyona haladta meg a 30 millió dollárt tavaly a Knight Frank friss elemzése szerint. Különösen a Közel-Keleten ugrott meg az ultragazdagok száma, Európában jelentősen visszaesett a számuk, kivétel ez alól Írország és Monaco. A tanulmányból kiderül az is, hogy Magyarországon közel 32 ezer embernek volt tavaly legalább egymillió dollárja, 2027-re pedig világelsők lehetünk a gazdagok számának növekedésében.
Az OECD nemek közötti egyenlőséget bemutató friss elemzése szerint a nemek közötti különbségek a köz- és társadalmi élet számos területén fennállnak a világban. Annak ellenére, hogy a lányok és a fiatal nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a férfiak továbbra is nagyobb valószínűséggel vannak foglalkoztatva, átlagban többet keresnek, nagyobb arányban vannak döntéshozó pozícióban a köz- és magánszektorban, mint a nők. Jó hír viszont, hogy Magyarországon lényegesen kedvezőbbek a számok az OECD-átlaghoz képest, a magyar nők fizetett munkaórája és nyugdíjjövedelme sem tér el olyan drasztikus mértékben a férfiakétól, mint azt más országokban látni.
Márciusban gyakorlatilag véget vetett a kormány az MNB diszkontkötvényén keresztüli, 18% körüli hozamszerzési lehetőségnek, de amíg tartott, sokan igyekeztek kihasználni a lehetőséget, köztük a magyar privátbanki ügyfelek is. Erre lehet következtetni az MNB számaiból, ami azt mutatja, hogy februárban több mint 15 milliárdnyi diszkontkötvény került a magyar háztartásokhoz. Sőt, vannak olyan hazai szereplők, akik valamilyen szinten továbbra is hozzáférnek az értékpapírhoz.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
Miközben az MNB még 15%-19,5% közé várja az idei átlagos inflációt, egyes hazai piaci szakértők szerint ez inkább 19,5% körül alakulhat, ami azt is jelenti, hogy olyasminek lehetünk szemtanúi hamarosan, aminek ebben az évezredben soha: a 20% feletti kamatozású lakossági állampapírnak. Ezzel pedig jövőre már komoly reálhozamot is zsebre tehetnek a befektetők.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Az utóbbi hónapok keresleti adatai bebizonyították, hogy új kedvenc befektetése lett a magyaroknak: a kötvények, de az minden formában. Veszik az állampapírt, a banki kötvényeket és a kötvényekbe fektető befektetési alapokat is. Az MNB friss statisztikái szerint februárig már több mint 500 milliárddal bővült a lakosság állampapír-állománya, ennek harmadát a DKJ-k adták. Nem maradnak le sokkal a befektetési alapok, ahol már 374 milliárdos a vagyonbővülés, és új kedvencként emelkednek ki a banki kötvények, amelyek idén eddig már 83 milliárdos állománybővülést mutatnak.
Az a tankönyvi példa, hogy az infláció jó az ingatlannak, hiszen csak indexálni kell a bérleti díjakat, a mostani inflációs környezet ennél azonban sokkal bonyolultabb. Az energiakrízis miatt a rezsiköltségek megugrottak, ez pedig befolyásolja a bérlők pénzügyi finanszírozási helyzetét is. Jó hír viszont, hogy a kamatszintek emelkedése új lehetőségeket is teremt a hozamszerzésben az ingatlanalapok számára – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember kitért arra is, hogy közép távon a kezelt vagyon duplázása és a termékértékesítés online térbe való helyezése is szerepel a fő célok között az alapkezelőnél, azzal együtt, hogy a következő néhány évben a régiós fővárosokban is szeretnének megjelenni prémium, A kategóriás, nemzetközi bérlőkre fókuszáló irodaházakban.
Tavaly nem volt ritka a mínusz 10% feletti hozam sem a hazai nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedéves számok azonban sok nyugdíjra gyűjtőnek megnyugvást jelenthetnek: visszatértek a nyeregbe az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. A legjobb teljesítményeket a klasszikus és pénzpiaci portfóliók érték el, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog, jó hír viszont, hogy évről évre emelkedik. Az MNB legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbek átlagvagyona egymillió forintos mínuszban volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások medián vagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
Az Egyesült Államok az év elejével felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóügyi egyezményét Magyarországgal szemben, ami kedvezőtlen következményekkel járhat a magyar befektetőkre nézve. Amerikai papírok osztalék -és kamatfizetése esetén például a mostaninál háromszor nagyobb adóval érdemes megbarátkozni, és az sem lesz mindegy, hogy árfolyamnyereségről vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről beszélünk. A kérdések tisztázásában a Niveus és az RSM adóügyi szakértői voltak a segítségünkre, válaszaikból többek között kiderül az is, mi lesz az amerikai értékpapírokat tartó TBSZ-ek, befektetési alapok vagy éppen ETF-ek adóügyi sorsa.
Érdekes számokat hozott a január is a magyar háztartások értékpapír statisztikáiban. Az MNB adataiból kiderül, hogy az állampapírok iránt rég nem látott keresletet hozott a január, amit a DKJ-vásárlás is erősített, ennek állománya ugyanis átlépte az ezermilliárd forintot. Ennél is érdekesebb, hogy szép csendben egy másik kötvénytípus iránt is nagy érdeklődést mutatnak a magyarok, és ez nem állampapír.
Ma már egy olyan világban élünk, ahol minden csak megszokás kérdése: ez van a forinttal és ez van az orosz-ukrán háborúval is. Tavaly éppen a forint erős volatilitásán kerestek sokat a privátbanki ügyfelek, a szakma kissé átcsapott deviza tradingbe – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Katona Ildikó, az iPrivate Banking Zrt. vezérigazgatója. Bár most erősebb forintot látunk, a szakember szerint könnyen elképzelhető egy jelentősebb lefordulás még a hazai fizetőeszközben. Elmondása szerint nehezen, ugyanakkor példaértékű nyugodtsággal vészelték át a tavalyi piaci lefordulást a vagyonosabb magyarok, idén pedig a kötvénypiacok adják az egyik legizgalmasabb befektetési lehetőséget. Az interjúból kiderül az is, miben hibáztak nagyot a hazai bankok.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
