András Bence

2015. július 12. 10:45 | András Bence

Ezért rángatják a görögök még a forintot is!

Először féléves mélypontra került az euróárfolyamunk a bizonytalan görög helyzet közepette, majd pedig látványosan erősödni kezdtünk, amikor elkezdett kirajzolódni annak a megoldása. Miért reagál ennyire hevesen a forint a görög eseményekre, amikor semmilyen érdemi kapcsolatunk nincs a déli országgal? Miért gyengülünk az euróhoz képest, amikor az is gyengül? A jelenség mögött a piaci kockázatkerülés sokarcúságára ismerhetünk rá, amit az alábbi írásban járunk körbe.

2015. július 09. 06:00 | András Bence

Miért nem nyomtatnak egy halom eurót maguknak a görögök?

Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.

2015. július 08. 05:54 | András Bence

Így válik el Görögország az eurótól!

Görögország az eurózóna kapujában áll, de ezúttal éppen kifelé menet. Az euró elvesztésével azonnal cselekedniük kell majd, most pedig ennek a szakításnak vázoljuk a rövid menetét. Egy dolog szinte teljesen biztos: jelentős leértékelődésen megy majd keresztül az új fizetőeszközük. Öröm az ürömben, hogy ezzel a jövőben vonzóbb turisztikai célponttá válhatnak.

2015. július 03. 05:45 | András Bence

Ennyi pénzt gyűjts össze, hogy ne kelljen többé dolgoznod!

Feltetted már magadban azt a kérdést, hogy vajon mekkora vagyonnal mehetnél el az életed hátralévő részében szabadságra? Talán meglepő, de ez nem pusztán a gazdagok álma lehet, ha szigorú megtakarítási szabályokat követünk és kedvező lesz a jövőbeli reálkamatpálya. Mi kiszámoltuk, hogy akár 21 évnyi munkával is elérhető mindez, amennyiben a jövedelmed negyedét félreteszed havonta, és nem vársz el emelkedő életszínvonalat a továbbiakban. Ez utóbbi talán kemény feltétel, de egy budapesti átlagos fizetésével számolva, és az egyensúlyi reálkamatok mellett, néhány évnyi "ráhúzással" már akár egészen kényelmes korai nyugdíjazásban is részesíthetjük magunkat.

2015. június 27. 05:20 | András Bence

Mégis minek küszködünk ennyit a görögökkel?

Miért küszködnek ennyire az európai vezetők azért, hogy a makacs görögöket bent tartsák az euróövezetben? Egyáltalán miért ugrálhat ebben a helyzetben egy olyan ország, amely az eurózónás GDP-nek alig a két százalékát teszi ki? A választ az Európai Unió ideájában kell keresnünk, amelynek túl drága volna az euró sérthetetlen imázsának elvesztése.

2015. június 21. 11:00 | András Bence

Mégis hova tart most a forintunk?

Lényegében sehova sem jutott a forint árfolyama az elmúlt egy hétben, pedig több piacbefolyásoló esemény is borzolhatta a befektetői kedélyeket. A makrofolyamatokat elnézve az látszik jelenleg, hogy a szeptemberi időszaktól kezdve várhatunk csak igazán további izgalmakat. Az alábbiakban rövid forintpiaci áttekintés következik.

2015. június 20. 11:19 | András Bence

Erre a hat dologra számíts, ha szakad Görögország

Sokan már egészen reálisnak gondolják, hogy Görögország nemcsak újból csődöt jelent, hanem ez alkalommal még az eurózónából is kikényszerül. Elterjedt nézet, hogy ez a forgatókönyv az ország súlyos összeomlását hozná, ugyanakkor a történelmi példák éppenséggel mást mutatnak. Az Oxford Economics 70 felbomlott valutaunió esete alapján arra a következtetésre jutott, hogy valójában nem is lenne akkora dráma az ország számára a Grexit. Az alábbiakban hat pontban foglaltuk össze a legvalószínűbb forgatókönyvet.

2015. június 18. 13:22 | András Bence

Már most fertőz Görögország!

Görögország kérdéses sorsa már egy ideje nyomasztja az európai tőkepiacokat és az euró árfolyamát, de a fertőző hatása most is inkább a periféria országoknak fájhat. Már a jelenlegi helyzetben is azt látjuk, hogy a déliek hozamfelára észrevehetően emelkedni kezdett, amióta a megállapodási törekvések tragikomédiává váltak. Ez alapján az egyre elképzelhetőbb Grexit tovagyűrűző hatásai ma sem lennének elhanyagolhatóak.

2015. június 15. 15:49 | András Bence

Nem hiszed el, ki veszi nagyon a magyar állampapírokat!

Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.

2015. június 11. 10:30 | András Bence

Ellentétes erők csapnak össze hamarosan Magyarországon!

Soha nem látott rekord mélységben járnak itthon a rövid hozamok, de szerintünk ennél még izgalmasabb jelenségnek lehetünk hamarosan a szemtanúi. Az látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a várakozásokon simán túltehet a kamatvágásaival, miközben az önfinanszírozási programja keretében óriási mennyiségű likviditást terel át az állampapírpiacra. Mivel az adósságkezelőnk idén nem igazította ehhez a finanszírozási tervét, ezért arra számíthatnánk, hogy jelentős hozamsüllyedés jön. Csakhogy eközben az eurózónás hozamkörnyezet vad hullámok közepette emelkedik, míg az amerikai Fed az egyre egészségesebb munkapiacát látva, szeptemberben kamatot emelhet. Ezek fényében szerintünk az elkövetkező hónapok óriási izgalmakat tartogatnak a magyar állampapírpiacon.

2015. június 03. 15:25 | András Bence

Tiltsák be a lottózást!

A lottózó a hamis remények vásárcsarnoka, ahol a szegények a saját kárukra löknek fel néhány embert a magas életbe. Ennek a játéknak még a legtisztább formája is ártalmas a társadalom egészére nézve, egyenlőtlenséget generál, így szerencsésebb volna, ha nem is létezne. A betiltása talán kivitelezhetetlen, talán nem, mindenesetre az állam jobban tenné, ha a befolyó masszív összegeket az "adó" degresszív jellegének kompenzálására fordítaná. Vigyázat: az írás nyomokban provokációt tartalmaz.

2015. május 29. 05:30 | András Bence

Matolcsyék márpedig még tovább vágják!

Nem kizárt, hogy sokaknak hamarosan arra kell rádöbbennie, hogy a Magyar Nemzeti Bank sokkal bátrabb, mint eddig gondolták. Könnyű elfelejteni, hogy mennyire bizonytalan dolog az alapkamatunk előrejelzése, márpedig az előző ciklussal kapcsolatos óriási bizonytalanságból tanulhattunk volna. Nos, ma az elemzői konszenzus szerint 1,5 százaléknál van a jegybanki kamat alja - vagyis már pusztán 15 bázispontnyi vágásra. Mi erre mégsem vennénk mérget, hiszen éppen az látszik, hogy a Fed kamatemelése (jóval) későbbre marad, az EKB kitart a vásárlásaival jövő szeptemberig, a hazai infláció pedig az élénkülése ellenére is tartósan alacsonyan marad. Ráadásul mindeközben a piac rendkívül elfogadó a kamatvágásokkal szemben, a forint esetleges gyengülése pedig nem jelent problémát (sőt!). A jegybank próbált a maga módján üzenni erről, de úgy tűnik, sokan nem vették a lapot. Az alábbi írással ezt a kényes előrejelzési kérdést próbáljuk körbejárni.

2015. május 26. 06:05 | András Bence

Megállították a kötvénypiac összeomlását

Alábbhagyott a több héten át tomboló eladói hullám az eurózónás kötvénypiacon. A német tízéves hozamok múlt pénteken már kissé süllyedni is tudtak, de a legtöbb ország esetében véget ért a kötvényárfolyamok szabadesése. A dologban feltehetően nagyon sokat segített az a tény, hogy az Európai Központi Bank májusban és júniusban megnyomott ütemben vásárol a kötvénypiacon.

2015. május 22. 14:20 | András Bence

Hogyan lehet milliárdokat csalni devizakereskedéssel?

Mi magyarok sem vagyunk híján a pénzügyi csalásoknak, de a világ legnagyobb piacán, a devizapiacon sokunk számára teljesen elképzelhetetlen mértékű trükközést folytattak egyes bankok. Méghozzá egészen egy évtizedig. Vizsgálatok és jogi procedúrák sorát követően az érintett bankok szerdán 5,6 milliárd dolláros bírságot kaptak. De hogyan is csinálták ezt a devizapiaci csalást? Egyáltalán hogyan lehet manipulálni a devizaárfolyamokat? Elmagyarázzuk.

2015. május 12. 14:35 | András Bence

Magyarországnak is kijár egy-két pofon ebben a balhéban!

Amióta meredek hozamemelkedés van az eurózónában, gyengül a forintunk és kijutott néhány pofon a magyar kötvényeknek is. Egyelőre nincs dráma, de az eurózónás hozamemelkedésről azt gondoljuk, hogy még nincs vége, mivel ez a piac jelentős tévedésének a korrekciójáról szól. Ebben a stresszhelyzetben pedig észrevehető kapcsolatot látunk a magyar és a német hozamok viselkedése között, ami azt jelenti, hogy akár nálunk is tovább emelkedhet a hozamgörbénk hosszú vége. Mindez, a forintgyengülés kíséretével együttvéve mégsem valószínű, hogy meghátrálásra kényszerítené a Magyar Nemzeti Bankot a kamatok további vágásában.

2015. május 11. 10:00 | András Bence

Miféle kapitalizmus? - Központi árszabályozást akar az NGM!

A Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrizni fogja, hogy megjelenik-e a sertéshús fogyasztói árában a 22 százalékpontos áfacsökkentés jövőre, és ha szükséges, intézkedni fog - mondta Pankucsi Zoltán, a minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az M1-en ma reggel. Szerintünk ugyanakkor az árak ilyen módú felügyelete a kereskedelmi szektorunkban nem pusztán körülményes, hanem konkrétan ártalmas. Ráadásul mindez a piacgazdaságunk súlyos megcsúfolása is egyben. Örvendetes lenne, ha a gazdasági minisztériumunk nem próbálná a volt kommunista rendszer központi árszabályozói feladatát újra feltalálni.

2015. május 07. 15:00 | András Bence

Éppen egy összeomlás folyik az eurózónában - Örvendjetek!

Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.

2015. május 05. 16:45 | András Bence

Láncold a karodhoz a digitális világot!

Az okosórák célja, hogy még inkább berántsanak minket a digitális világba. Ez a posztmodern korszak megállíthatatlan folyamata, a kérdés csak az, hogy a karunkra csatolt óra jelenti-e az új lépcsőt ebben. Egy biztos: nincs olyan elemi szükségünk egy okosórára, mint egy telefonra. Az ilyen termékek sorsa azon múlik, hogy tényleg képesek-e annyira kényelmes funkciókat csempészni az életünkbe, ami miatt rávesszük magunka a hordásukra. Az Apple jól tudja, hogy az emberek máig szeretnek karórát hordani, és elhatározta, hogy ő majd újra hasznossá teszi ezt a már-már ékszerré degradálódott eszközt. A képernyő előtt ülve, zsebünkben a mobillal, vajon mennyit könnyít az életünkön egy Apple Watch? Mi ennek kiderítésére felhúztunk egyet és megpróbáltuk eldönteni, hogy ez volna-e a jövő. Most nem a termék technikai bemutatása következik, hanem egy elemző szemüvegén keresztül írt szubjektív élménybeszámoló.

2015. május 04. 11:10 | András Bence

Kiszeretett Magyarországból a megmentője!

Hazánk legfontosabb hitelezője, a Franklin Templeton jelentősen csökkentette a magyar kötvénypiaci kitettségét az elmúlt egy évben. Forintban kifejezve 432 milliárdos csökkenésről van szó, ami valamivel kisebb, mint a magyar államadósság két százaléka. Jelentős összeg, de nem akkora, hogy ez veszélyeztesse - az egyébként komoly kihívást jelentő - adósságrefinanszírozásunkat. Bár a magyar stratégiai cél éppen a belföldi finanszírozás erőltetése, ettől még nem feltétlenül szerencsés körülmény, hogy az eddigi legfontosabb hitelezőnk kiszeretett belőlünk. A számok márpedig igen egyértelműek ebben: a Templeton alapjainak a magyar kitettsége észrevehetően jobban csökkent, mint azok teljes mérete. Ráadásul nyitott kérdés még, hogy az óriási ukrán veszteségeit követően ez a folyamat nem gyorsul-e fel még jobban az elkövetkező időszakban.

2015. április 29. 05:45 | András Bence, Weinhardt Attila

Kedves S&P, mi kell ahhoz, hogy felminősítsék Magyarországot?

Újabb felminősítés jöhet, ha növekedés- és befektetőbarát intézkedéseket visz véghez Magyarország - jelentette ki a Standard & Poor's Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Marcin Petrykowski szerint a magyar teljesítmény össze sem vethető a lengyellel, de még a románok is bizonyos szempontból jobb helyzetben vannak nálunk. A befektetői érdeklődés ma nem olyan irántunk, mint régen volt, ezért bőven lenne min dolgoznia a magyar döntéshozóknak. Remélik, hogy az állami beavatkozás mértéke visszaszorul nálunk, míg a brókerbotrányból potenciálisan következő költségeket nem tartják különösebben nagynak, a hosszútávú következményeket pedig előzetesen nem kommentálják. Ugyanígy nem ítélik meg előre annak a következményét sem, hogy esetleg a jövőben a Jobbik kerülhet hatalomra, amely újratárgyaltatná az egész magyar államadósságot. Az alábbi interjúból részletesen kiderül, hogy miként lát minket az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő.