András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360
A fizika atyja, Newton egy tollvonással kinyírta az ezüstöt

A fizika atyja, Newton egy tollvonással kinyírta az ezüstöt

A világ valaha élt egyik legnagyobb tudósa, Sir Isaac Newton nem pusztán a természettudományokat viselte a szívén, hanem mélyen elmerült az arany és a pénz vizsgálatában is. Noha az arany receptjét soha nem találhatta meg, de az aranystandardot, mint pénzügyi rendszert, a britek bizonyos szempontból neki köszönhetik. A királyi pénzverdében ugyanis megelégelte, hogy az arany és az ezüst értékaránya ingadozik, ezért elérte, hogy azt törvényben rögzítsék. Szándékosan vagy sem, de az ezüstöt alulértékelte, ami miatt az igen hamar el is tűnt a szigetországból, az aranyat hagyva egyedüli pénzként. Innentől kezdve nagyjából két évszázadnak kellett eltelnie, hogy a britek aranystandarjának véget vessen a viharos történelem.

Egy szűk csoport ezzel a módszerrel örökre tönkreteheti a bitcoint

Egy szűk csoport ezzel a módszerrel örökre tönkreteheti a bitcoint

Ha tönkre akarod tenni a bitcoint, ahhoz meg kell szerezned a rendszerben a számítási kapacitások 51 százalékát. Ezzel kettős fizetéses támadások sorát indíthatnád, de mások bitcoinjait már nem tudnád ellopni. Mindettől nem esne szét azonnal a rendszer, de meginogna a bizalom és a bitcoin árfolyama összeomolhatna. Ilyen romboló szándékú "befektetésre" ugyanakkor kevesen képesek a világban, és még kevesebbeknek állhat igazán a szándékában. Egyes fejlődő országok próbálkoztak már tiltásokkal, de azzal nagy kárt nem tudtak okozni, hiszen a bitcoinnál nincsenek olyan központok, amikre le lehetne csapni. Eközben a fejlett államok egyelőre nem tűnnek ellenségesnek vele szemben, mert sokuk még pénznek sem tekinti. Az alábbi írásban azt vizsgáljuk meg, hogy miként lehetne a bitcoint, mint fizetési rendszert megtámadni, és mindez mekkora veszélyt is jelentene a számára.

Elmondjuk, hogy ki teremti a legtöbb pénzt Magyarországon

Új pénz a semmiből teremtődik, amikor például hitelt veszünk fel, és a semmivé lesz, amikor azt visszafizetjük. Ezért nem a "pénzügyi háttérhatalom", de még csak nem is a jegybankunk a felelős, hanem döntően az olyan kereskedelmi bankjaink, mint például az OTP vagy a K&H. Mindnyájan találkozunk ezzel a hétköznapi jelenséggel, mégis szinte teljesen hiányzik a köztudatból, hogy miként működik a pénzünk. Az alábbi írásban ezért sorra vesszük a pénzteremtéssel kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket, és szemléletesen bemutatjuk, hogyan születik a pénz.

Amiről szinte soha nem beszél senki: ez az igazi baj a bitcoinnal

Amiről szinte soha nem beszél senki: ez az igazi baj a bitcoinnal

Lehetséges-e, hogy a bitcoin egyszer világpénzzé válik és majd a sarki közértben is vele fogunk fizetni? Ennek a megválaszolásához jó támpontokat ad a pénztörténet és a közgazdasági elemzés, amikkel kitapinthatóak a bitcoin gyenge pontjai. Jelenlegi ismereteink szerint az ötlet pénzként való széleskörű elterjedését főleg az akadályozhatja meg, hogy merev korlátokat raktak a pénzkínálatába. Akkor lehetne a gazdaság számára igazi alternatíva a bitcoin, ha nem hasonlítana bizonyos tulajdonságaiban ennyire az aranyhoz. Hozzá hasonlóan értékes menedékeszközzé könnyen válhat a jövőben, de hogy pénzként is általánosan eterjedjen, ahhoz módosítani kéne a szabályain. Az alábbiakban némi történelmi áttekintést követően ezekről a bitcoin előtt álló problémákról lesz szó.

Amikor Nobel-díjasok milliárdokkal spekulálnak

A most következő eset minden túlzás nélkül az egyik leginkább csodálatra méltó próbálkozás volt a befektetések történelmében. Több mint száz milliárd dollárt forgattak olyan pénzügyi zsenik közreműködésével, mint a Nobel-díjas Myron Scholes és Robert Merton, akik munkássága óriási befolyással bírt a pénzügyi világ fejlődésére. A Long-Term Capital Management nevű hedge fundban pénzügyi modellek arzenáljával vágtak neki az arbitrázsok learatásának és a piacok meghódításának. A kezdeti sikerek után az ázsiai és az orosz válság mégis rámutatott, hogy a kockázatkezelésük nem volt tökéletes, és hogy a túl nagy tőkeáttétel súlyos bajokhoz vezet. Ekkorra viszont már olyan nagyra híztak, hogy a Fednek kellett közbenjárnia, nehogy a csődjük magával rántsa az amerikai bankokat és a gazdaságot. Bár a partnerek dollármilliói elúsztak, a próbálkozásuk egy nagyon tanulságos esetet hagyott az utókor számára, amit az alábbiakban részletesen körbejárunk.

Így lehet a tudósok szerint meggazdagodni

Így lehet a tudósok szerint meggazdagodni

Nincs egyszerű dolgunk, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként lehet meggazdagodni. Nem csak azért, mert életviteltanácsadók és üzleti guruk tömkelege hirdeti a kétes igéit, hanem mert a tudományos világ alig foglalkozik ezzel a nehezen strukturálható kérdéssel. Még sincs azért minden veszve: vannak kutatások, amik rámutattak például, hogy a határozott életcéllal rendelkezők pénzügyileg sokkal sikeresebbek lesznek a jövőben. Továbbá kirajzolódni látszik az is, hogy mely foglalkozási formák vannak a leginkább jelen a felső egy százalék köreiben. Sőt, abba is betekintést nyerhetünk, hogy az igazán sok pénzt nem is a jó fizetés teremti elő, hanem az, ha be merünk szállni a vállalkozások és a tőkepiac világába.

Megmutatjuk, hogyan építhetsz magadnak saját bitcoint

Megmutatjuk, hogyan építhetsz magadnak saját bitcoint

Manapság lépten nyomon kriptopénzekről szóló hírekbe botlunk, de továbbra is egy olyan jelenséggel állunk szemben, aminek a megértése nem éppen könnyű. Ennek az az egyik oka, hogy bizonyos informatikai alapfogalmak nélkül nem érthető meg a működésük, így pedig homályossá válik az arról való gondolkodás is, hogy mire jó a bitcoin vagy éppen mennyit ér. Ebben a cikkben ezért most sorra vesszük a blokklánc-alapú kriptopézek alkotóelemeit, és bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú ötleteket, amik a működésüket lehetővé teszik. Ennek a gondolati fonalán létrehozzuk saját kriptopénzünket is, számba véve mindennek a legnagyobb elméleti kihívásait. Cikkünkben az ismeretterjesztő fókusz mellett rámutatunk, hogy a bitcoin által debütált megoldások mennyire ügyesen oldották meg a decentralizálás problémáját, vagy éppen a kettős fizetéses támadások elhárítását. Persze attól, hogy egy pénzügyi-technológiai bravúrról van szó, még nem tudjuk biztosan megjósolni, hogy a kriptopénzek vagy a blokkláncok miként állják majd ki az idő próbáját. Az erről való helyes gondolkodásnak ugyanakkor az első lépése nem lehet más, mint a működésük megértése, az alábbiakban pedig pontosan ebben segítünk.

Ismeretterjesztő rovattal bővül a Portfolio!

Ismeretterjesztő rovattal bővül a Portfolio!

Új rovattal bővítjük a Portfolio kínálatát: a Prof hasábjain a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is.

Kövesd a Prof-ot a Facebookon!

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon

Félreértjük Magyarország helyzetét, ha a látványosan emelkedő munkahelyszámból arra következtetünk, hogy minden rendben van a kilátásokkal. A rekord foglalkoztatási számok ugyanis elfedik azt a borús jelenséget, hogy egyre csak csökken a munkaképes korúak száma. A magyarok munkakínálata ténylegesen sokat javult a válság kiheverése után, de a foglalkoztatási rátánk nem emelkedhet örökké, miközben a népességcsökkenés tartós lehet. Számításaink szerint középtávon már csak stagnálhat, azt követően pedig eshet a munkahelyek száma itthon, még úgy is, hogy 2022-ig fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, illetve látunk további teret a munkakínálat bővülésére. Amennyiben a kormányzat nem lesz képes az olyan mélyen gyökerező problémákra választ találni, mint például az alacsony termékenységi ráta, akkor idővel újra terítékre fog kerülni a nyugdíjkorhatár emelése.

Lakást vennél? - Így dönts a fix és a változó hitelkamatok között!

Ma a lakáshitelesek fele választ fix kamatozású konstrukciót, nem is sejtve, hogy a bankjuk a stabil törlesztőért sokszor igen nagy felárat kér. Ha egy bank már egyszer felszámított egy prémiumot a személyünkkel kapcsolatos kockázatok miatt, akkor miért kér nagyobb felárat a fixálásért, mint amennyiért azt maga is elcserélheti a kamatpiacon? Jelen cikkben részletesen elmagyarázzuk, hogy miért frappáns viszonyítási pont a BUBOR alapú kamatcsere-ügyletek (swapok) piaca, illetve a zéró-kupon hozamgörbe meredeksége ebben a kérdésben. Ezen túl pedig kifejezetten praktikus tanácsot is próbálunk majd adni a választáshoz a legjobb tudásunk szerint. Ehhez a teljes magyar swappiaci hozamgörbét lemodelleztük, ami által bármilyen lejáratra, bármelyik napon meg tudjuk mondani, hogy mi a korrekt felár a kamatok fixálásáért. Sőt, azt is bemutatjuk, hogy ha valaki rendelkezik egy saját kamat-előrejelzéssel, amit jobbnak tart a piaci árakban megnyilvánuló várakozásoknál, akkor az alapján miként dönthet a fix és a változó hitelek között.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

Kiszámoltuk, mennyire érte meg lakást venni

Pezseg a magyar lakáspiac, ezért egyre égetőbb a kérdés: mennyire is jó befektetés a lakás? A kérdés körbejárásához a múltba nyúltunk vissza, és az elérhető leghosszabb idősoron számoltuk ki, hogy egy lakás árváltozásából és kiadásából számított hozam, miként viszonyult a kötvény- és a részvénypiachoz. A számításaink érzékenyek a becsült lakáspiaci hozamra, melyre megfelelő idősor nem állt a rendelkezésünkre. Azt azonban elmondhatjuk, hogy még kimondottan óvatos feltevések mellett is jó befektetésnek bizonyult az elmúlt másfél évtizedben a lakás. Ugyanakkor akár rosszabbul is járhattunk vele, ha éppen a lakáspiac fellendülő ciklusa után vettünk ingatlant. A nyitott kérdés pedig nyilván az, hogy itthon vajon hol tart most a válság utáni lakáspiaci ciklus.

Megmondjuk, melyik állampapírt válaszd, ha jól akarsz járni

Bizonyára rengetegen elgondolkodtak már azon, hogy melyik lakossági állampapírt válasszák a megtakarításukhoz, hiszen nagyon vonzóvá tette az állam a termékpalettát. Sokan azon is törhetik a fejüket, hogy vajon az inflációt vagy az egyéves állampapírhozamot követő, változó kamatozású konstrukciót válasszák-e inkább. Ehhez azt a makrogazdasági kérdést kell megválaszolnunk, hogy mekkora reálkamat várható Magyarországon a következő 5-6 évben. Akár egyszerű ökölszabállyal, akár egy összetett modellel jelzünk előre, a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) által garantált reálkamat minden más terméket megver az előttünk álló ötéves időtávon. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, a jegybanknak a várakozásoknál hamarabb és az előrejelzéseknél jelentősen meredekebb kamatemelési ciklust kéne kezdenie. Ha nem üt be egy újabb válság, akkor ez nem valószínű, így a PMÁK tűnik a jobb választásnak jelenleg. Saját modell alapú előrejelzésünk szerint évente 1 százalékpontnál is nagyobb lehet az átlagos előnye, ami nem elhanyagolható különbségekhez vezet a futamidő végén.

Kína tépi ki őket Putyin markából

Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.

Történelmi mélypontra csökkentjük a magyar devizaadósságot

Idén legalább 1,2 milliárd eurónyi devizaadósságot törlesztünk előre, de ha a forintalapú többletkibocsátás még jobban alakul, akár többről is szó lehet - mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak. Ez által idén már 32 százalékra süllyedhet az államadósságunk devizaaránya, a reális távlati cél pedig a 25 százalék elérése. Devizakötvény kibocsátása jövőre bár lehetséges, a szándék az, hogy ne kerüljön rá sor. A lakossági állampapírok a jelenlegi árazások mellett nagyon jól mennek, az állomány idén elérheti a 3000 milliárd forintot is, így egyelőre az adósságkezelő nem tervezi új termék bevezetését.

Itt ezermilliárdnyi forint ömlik éppen

Ha eddig azt hitted, hogy a forint kicsi és jelentéktelen piaccal bír, akkor gondold újra. A napi forgalmunk egyrészt a sokszorosa a hazai részvény- és kötvénypiacinak, másrészt a világon is a 24-ik legforgalmasabb devizának számít a forint. Itthon sehol máshol nem folynak ennél nagyobb összegek. Ráadásul a forintpiac szerkezetileg sem valami elmaradott és unalmas fizetőeszköz képét mutatja, az instrumentumonkénti megoszlása szinte teljesen azonos a világátlaggal.

A magyar fizetőeszköz tulajdonságait feltáró korábbi írásainkat az alábbi linkeken olvashatja el:
2015.07.21 05:00 Ennyire veszélyes a forint!
2015.07.12 10:45 Ezért rángatják a görögök még a forintot is!
2015.06.21 11:00 Mégis hova tart most a forintunk?

Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője

Jelentős mennyiségű magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelő, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott. Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik eladására.

Matolcsy világrekordot állított a vágásokkal!

Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.

Ennyire veszélyes a forint!

Gyengül, esik és szakad a forint! - Ilyen és ehhez hasonló felütésekkel találkozhattunk az elmúlt években, amikor a magyar fizetőeszközről olvastunk. A köztudatba lényegében beleégett a forintról, hogy az egy sérülékeny és ezért veszélyes fizetőeszköz. Márpedig ez nem igaz. A kockázati profilunk nem különbözünk jelentősen sem a lengyel zlotytól, sem pedig a devizapiac legtöbbet kereskedett párjától, az euró-dollártól. Ezt pedig most gyönyörű haranggörbékkel bizonyítjuk be.

Ezért kerülnek a tenger mélyére a görögök!

Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.