Kedd reggel több Twitter bejegyzés is készült arról, hogy Peking komoly csapatösszevonásokat hajtott végre a Tajvani-szoros partján elterülő Fudzsian régióban.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
Az amerikai Bell Trextron aeronautikai vállalat a napokban bemutatta a Bell 360 Invictus támadó/felderítő helikopter első prototípusát. A két pilótával repülő helikopter a tervek szerint a legmodernebb elektronikai felszereléssel, és moduláris, drónok indítására is alkalmas fegyverrendszerrel lesz ellátva, ugyanakkor rendkívül olcsó lesz.
A múlt hónapban II. Abdullah, Jordánia uralkodója bejelentette, hogy támogatná egy, a NATO-hoz hasonló közel-keleti katonai szövetség létrehozását. Az uralkodó ötlete közelről sem légből kapott: a Közel-Kelet történelme során számtalan kísérlet történt már egy hosszú távú katonai szövetség kialakítására, a mélyen gyökerező ellentétek, az egymás iránti örökös bizalmatlanság és a külföldi fenyegetések megítélésével kapcsolatos nézeteltérések ugyanakkor lényegében kizárják az alacsony szintű együttműködést, nemhogy egy katonai paktum megkötését. Egy helyi NATO ötlete azonban aligha lehet életképes, nézzük meg, miért.
A július 10-én lezajlott japán felsőházi választások során a Liberális Demokrata Párt ismét többséget szerzett. A választási kampány egyik legfontosabb kérdése a Japán alkotmány 9. cikkelyének módosítása volt, melynek értelmében a szigetország hadereje nem rendelkezhet támadó kapacitással. A japánok haderőhöz való hozzáállása sokat változott a történelem folyamán, a második világháború után pedig igencsak súlyos korlátozások kerültek be az alkotmányba a fegyveres erők külföldi használatát illetően. Megváltozhat ez az új geopolitikai kihívások tükrében? Nézzük.
A dél-koreai Hyundai-Rotem cég bemutatta új generációs harckocsijának, az NGMBT (New Generation Main Battle Tank)-nek új prototípusát. Az NGMBT újabb bizonyítéka annak, hogy az Amerika-szövetséges katonai nagyhatalmak közt új lendületre kapott a harckocsik fejlesztése, hiszen az elmúlt bő egy hónapban szinte egymást érték a bejelentések újfajta harckocsi-típusokkal kapcsolatosan.
Ukrajna februári megtámadását követően Oroszországgal szemben példátlan szankciókat helyeztek ki a nyugati országok. Több szakértő is úgy gondolja, hogy a Kreml számára egy Kínával való esetleges szorosabb együttműködés jelenthetné a kiutat, azonban Peking napjainkig nem foglalt egyértelműen állást a konfliktusban. A hosszú távú orosz-kínai együttműködést jósoló vélemények azonban figyelmen kívül hagyják a két nagyhatalom történelmi és geopolitikai ellentéteit.
A holland kormány 2030-ig 50%-kal csökkenteni akarja az ország nitrogénkibocsátását. A döntés által leginkább érintett mezőgazdasági dolgozók a döntés elleni tiltakozásképp az ország több pontján munkagépekkel próbálják blokkolni a forgalmat. 2019-ben egyszer már hatékonynak bizonyult ez a megmozdulásforma. Az ABC értesülései szerint az indulatok akkor hágtak tetőfokukra, amikor a rendőrség rálőtt az egyik résztvevőre.
A nemrég Párizsban megtartott Eurosatory kiállításon bemutatkozott a német-francia együttműködésben fejlesztett EMBT (Enhanced Main Battle Tank) harckocsi legújabb prototípusa. A KNDS által tervezett harcjármű felszereltségét áttekintve egy már valóban új generációs eszközről beszélhetünk.