Idén júniusban már 5,3%-os éves inflációt jelentett a KSH, amire többen is felkapták a fejüket. Rég volt ilyen drágulás itthon, de a jelenség nem pusztán emiatt furcsa. A pénzromlás egy nehezen kifürkészhető jelenség, még ha van is több összefüggés, amit megértettünk már vele kapcsolatban. Ami most különösen megnehezíti az elemzők és a jegybankárok dolgát, hogy furcsa időket élünk. A koronavírus felforgatta a gazdaságot, a rá adott gazdaságpolitikai válasz pedig még egyet csavart a dolgon.
A pandémia idején bezárt üzletek, az elmaradt vásárlások, meg az egyébként is növekvő óvatosság mind a gazdasági aktivitás és a drágulás ellen hatottak. A magyar infláció mégis köszöni szépen, igen jól van.
Adódik hát a kérdés, hogy pontosan mit is mond a tudomány: mi volna a pénzromlás "normális" viselkedése egy ilyen beteges időben?
A holland nemzeti bank közgazdászai pontosan ennek mentek utána, és ehhez több száz évnyi európai adatot gyűjtöttek össze. Egészen pontosan 6 országot néztek meg 14 pandémiás időszakot követően. Arra keresték a választ, hogy a trend infláció - amely a rövidtávú ingadozásoktól mentes, mélyebben gyökerező pénzromlást tükrözi - miként reagált az ilyen körülményekre a múltban. Mit okoztak a nagyobb megbetegedések a gazdaságban, és az végül hogyan csapódott le az árakban.
A jól bevált Kálmán filterrel szűrt adatok pedig szépen megmutatták, hogy mi volt az európai gazdaságoknak a tipikus reakciója a történelem során. Általánosan elmondható, hogy Európában a pandémiák mindig lefelé irányuló nyomást helyeztek az árakra, méghozzá rendkívül hosszan.
A trend inflációnak durván két évtizedre volt szüksége, hogy visszatérjen a kiinduló szintjére.
Ez egy meglepően erős hatás, de közgazdaságilag nem megmagyarázhatatlan. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász 2020-as kapcsolódó elemzése szerint az történik ilyenkor, hogy a nagy bizonytalanság közepette az emberek óvatossá válnak. Ez a tartós óvatosság pedig arra ösztönzi őket, hogy biztonsági tartalékokat építsenek ki, ami aztán mind a fogyasztási, mind pedig a beruházási jellegű kiadásaikat visszahúzza. A kevesebb költés így az árak alacsonyabb szintre való ereszkedését idézi elő.
De akkor miért nem történik most is ez?
A kérdés jogos, csak éppen a választ nem tudja senki. Nyilván, a történelem során jó sokáig nem volt igazán tudatosan irányított gazdaságpolitika, hiszen a makroökonómia egy fiatal (20. századi) tudomány. Gondolhatnánk, hogy talán azért annyira más ma az infláció pandémiás tünete, mert a fiskális és a monetáris politika keményen beavatkozott a fentebb leírt folyamatokba.
Az szinte biztos, hogy ez utóbbinak komoly szerepe is volt, csakhogy a mértéke igen furcsa. Az idézett kutatás szerzői felvetik, hogy talán maga az európai gazdaság alkalmazkodóképessége alakulhatott át mára, ami pedig az infláció viselkedését is megváltoztatta. Ma a koronavírus gazdasági sokkhatása rendkívül változó ugyanis annak függvényében, hogy az egyes üzleti operációk képesek voltak-e átállni az otthoni munkavégzésre vagy sem. Nagyon sok helyen ez sikerült, és így ezeket a cégeket, illetve az ő termékeiket és szolgáltatásaikat nem érintette közvetlenül a koronavírus.
Közvetve persze - a visszaeső aggregált kereslet miatt - már nyilván igen. De ez az átalakult gazdasági környezet már talán felérhet egy akkora strukturális gazdasági változással, hogy a korábbi összefüggések felülíródjanak. Vagyis, hogy az infláció ne úgy reagáljon ma, mint a történelem során, és így pedig a fiskális és monetáris stimulus is másként hasson.
Persze jegyezzük meg, hogy ez a kutatás a trend inflációról szól, és nem pedig az aktuális drágulásról. Amit ma Európában és Magyarországon látunk, arról egyelőre nehéz megmondani, hogy átmeneti hatások eredménye - jövedéki adóemelés, nyersanyagárak, chiphiány, és a többi - vagy pedig valami mélyebben gyökerező jelenség.
A hazai infláció csúcstartó Európában, de szinte minden országra igaz, hogy a pandémiát követően nem azt csinálják az árak, mint amire számítanánk. Emiatt az elkövetkező időszak különösen érdekes lesz elemzői és jegybanki szempontból. Az MNB pedig nagyon valószínű, hogy folytatni kényszerül majd a monetáris szigorítást, hiába gyengélkedik még a gazdaság.
Címlapkép forrása: Getty Images
