Ma a legfontosabb kérdés az, hogy miként állíthatjuk meg a koronavírus (SARS-CoV-2) terjedését a világban. De ha ez egyszer sikerül, akkor arra kell majd koncentrálnunk, hogy még egy ilyen pandémia ne forduljon elő többet. Nagyon valószínű, hogy ez nem lesz túl egyszerű, sőt, nem kizárt hogy egyenesen lehetetlen vállalkozás. De ettől függetlenül mindenképpen arra kell törekednie a tudományos közösségnek, hogy megértsék, pontosan miként szabadult is rá a világra ez a vírus.
Honnan ered, hol jelent meg először és pontosan milyen csatornákon terjedt szét.
2020 júliusában ezért a WHO és Kína belekezdett egy igen átfogó kutatási projektbe, ami a koronavírus eredetét kívánja megtalálni. Számos kutatócsoportot állítottak fel, akik igen különböző tudományterületekről érkeztek, hogy közös erővel derítsék ki, pontosan mi is történhetett. A WHO és Kína külön-külön delegáltak nemzetközileg elismert szakértőket a csapatba, akik aztán sorra elemezték a meglévő adatokat, illetve további vizsgálatokat is elrendeltek.
Az átfogó munka eredményeit idén márciusban publikálta a WHO, amiben részletesen beszámolnak az elemzésük eredményéről. A legfontosabb kérdésre ugyanakkor továbbra sincsen válasz: a kutatócsoport nem tudta biztosan megállapítani, hogy honnan eredhet a koronavírus, pusztán erős sejtéseik vannak.
Annak ellenére, hogy a tanulmány nem szolgál egyértelmű konklúzióval, igen sok fontos megállapítást tesz. Persze nem állítjuk, hogy azok nem vetnek fel még több kérdést.
Honnan ered?
Az egyik fontos pont ahhoz kapcsolódik, hogy mikor és hol is jelent meg először a COVID-19. Az epidemiológiai munkacsoport ezért a kapcsolódó tünetek felbukkanásáról szóló jelentéseket, illetve a morbiditási statisztikákat elemezték mélyebben 2019 végére fókuszálva. Eredményeik szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy Kínában, és azon belül pedig Vuhanban, már jóval korábban (értsd: sok hónappal) jelen lett volna a vírus.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy tényleg onnan indult el a járvány. Ehhez a helyi piacok teljes beszállítóláncát kellene elemezniük, és az számos külföldi országig vezet. Márpedig egyelőre az sem zárható ki, hogy egyszerűen fagyasztott áruval jutott el a vírus Kínának ezen térségébe valahonnan teljesen máshonnan. Ez a lényeges kérdés tehát továbbra is nyitott.
Melyik vírus leszármazottja?
A másik fontos vizsgálati pont a vírus genomjával kapcsolatos, amely arra adhatna választ, hogy pontosan melyik másik már ismert vírushoz lehet köze a SARS-CoV-2-nek és ezáltal talán a korai vírushordozók is jobban célkeresztbe kerülhetnének. A molekuláris epidemiológiai és a bioinformatikai kutatócsoportok ezért sorra elemezni kezdték az egyes állatokban előforduló vírusok genomját. Korábbi kutatásokból sejtjük, hogy ennek a koronavírusnak a legközelebbi rokona egyes denevéreknél és tobzoskáknál figyelhető meg.
Csakhogy a vizsgált minták egyikében sem találtak kellően hasonló vírusokat.
Ebből kifolyólag pedig nincs igazi bizonyíték arra, hogy ez a fajta koronavírus tényleg ezektől az állatoktól eredne. Ráadásul – mint ahogy a kutatók megjegyzik – az a tény, hogy a nyércek és macskák különösen érzékenyek rá, azt sugallja, hogy talán más állatokban kellene keresni a forrást. Mindez már önmagában is igen elgondolkodtató eredmény, de igazából több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
A piacon kezdődött?
Kínában, Vuhan városában, a Huanan piacon – amiről azt felételezik egyesek, hogy a kiinduló pont lehetett – végzett vizsgálatok szintén bizonytalan eredményekre jutottak. 923 begyűjtött környezeti mintából 73-nál mutatták ki a koronavírus jelenlétét – de ebből egyaránt lehet arra következtetni, hogy már eleve emberek terjesztették szét ott a vírust, minthogy állatokkal jött be.
Igazából ez a kutatás nem találta meg egyértelműen a választ arra, hogy honnan eredhet a koronavírus, így maguk a kutatók is azt irányozzák elő a tanulmányukban, hogy tovább kell menni. Mint írják, a kezdeti gócpontok kereskedelmi csatornáit alaposabban fel kellene tárni újabb kutatások segítségével, illetve tovább kéne keresni ennek a vírusnak a legközelebbi ősét is.
Ezek a lehetséges forgatókönyvek
Mindezen bizonytalanságok ellenére a nemzetközi kutatócsoport megpróbált valószínűséget rendelni a lehetséges forgatókönyvek mellé a pro és kontra érvek mérlegelésével. De ez tulajdonképpen csak egy kvalitatív megállapítás, és nincs mögötte egyelőre kemény bizonyíték.
Mindenesetre a WHO és Kína közös tanulmánya a következő összefoglaló megállapításokkal szolgál az egyes forgatókönyvekkel kapcsolatban:
- A közvetlen állatról emberrel való átfertőzés egy lehetséges vagy pedig egyenesen valószínű magyarázat
- A köztes gazdán keresztüli terjedés szerintük szintén valószínű vagy egyenesen nagyon valószínű magyarázat lehet
- A fagyasztott élelmiszer-szállítmányokon keresztüli megjelenés pusztán csak egy lehetséges útvonala a vírusnak
- Annak a valószínűsége pedig, hogy egy laboratóriumi baleset miatt szabadult volna el ez a koronavírus, a csapat szerint extrém módon valószínűtlen. (De ki nem zárják teljesen.)
Tegyük azért itt hozzá, hogy Kína számára nyilván ez a legutóbbi forgatókönyv volna a legkellemetlenebb, így nehezen is képzelhető el, hogy ezt egykönnyen elismernék, vagy ehhez kapcsolódó bizonyítékokat szívesen közzétennének a WHO-s kollégáik számára. Hiszen ezzel valahol lényegében az ő felelősségük lenne, hogy ez a pandémia rászabadult az emberiségre.
Hogy tényleg annyira valószínűtlen esemény-e, hogy egy kínai laborból szabadult ki ez a vírus, azzal még egy külön cikkben fogunk foglalkozni.
