Hazánk évek óta előkelő helyen szerepel a Nemzetközi Szellemi Tulajdon Indexen (International IP Index): a 2023-as elemzés szerint a 15. helyen állunk az 55 országot, 50 indikátor segítségével vizsgáló tanulmányban. Ám az iparjogvédelem terén még nem vagyunk elég erősek, hiszen az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 8,8 százalékának van valamilyen oltalma, addig hazánkban ez az arány csupán 3,4 százalék. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei, közös tanulmánya pedig rámutatott, hogy átlagosan 10,2-szer nagyobb valószínűséggel kapnak finanszírozást azok a kezdő vállalkozások, amelyek a korai növekedési szakaszban rendelkeznek szabadalommal és védjegyoltalommal.
Egy generációval korábban a vállalatok vagyonának 80 százalékát a tárgyi eszközök jelentették, az immateriális javak pedig 20 százalékban voltak jelen. Az ezredfordulóra ez az arány megfordult, az S&P500 Index alapján mostanra egy vállalat piaci értékének már akár a 90 százalékát is az immateriális javak, azaz a szellemitulajdon-jogok adják. Vagyis ma már egy tudatos cégnél többet ér a logó, mint a gyártósor.
Míg tőlünk keletre és nyugatra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az IP-ra (intellectual property), vagyis a szellemi tulajdon védelmére és az ebből származó versenyelőny egyre jelentősebb bevételt jelent a gazdasági szereplőknek, a magyar vállalkozások még csak most fedezik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Könnyű felismerni azokat a magyar cégeket, akik élnek az oltalmazás lehetőségével, hiszen nemzetközileg is sikeresek, vagy legalábbis kiemelkedő eredményt érnek el országos szinten. Legyen szó egy egyedi kialakítású sportolásra használatos asztalról, egy családi vállalkozásban készülő térkőről, vagy a mindenki által ismert kutyahámról. Ezek a cégek felismerték, hogy tetemes bevételre tehetnek szert az oltalmak nyújtotta versenyelőnyből.
Ráadásul gyakori, hogy a különböző oltalmak (például szabadalom, védjegy, formatervezési minta, használati minta, szerzői jog) hatékony menedzsmentjével és kiaknázásával jelentős üzleti előnyök érhetők el a recesszió időszakában is.
„A legfőbb célunk, hogy minél több hazai vállalkozás, felismerje a különböző oltalmak fontosságát. Van olyan szolgáltatásunk, amely segít felmérni, milyen szellemi tulajdona van a vállalatoknak, majd tanácsot adunk az elérhető pályázatok kiválasztása kapcsán is, hogy az oltalmak megszerzése minél kevesebb terhet jelentsen. Ezt a célt szolgálja nemrég megjelent IP Iránytű kiadványunk is. Szolgáltatásainkkal vállalkozások képesek lesznek kidolgozott megoldásaikat elvinni egészen a megfelelő oltalom kiválasztásáig” – hangsúlyozza Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. Kiemelte: „A napi tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy az innovációs ökoszisztémák összefogása nélkül nem lehet lépést tartani a világ fejlődésével, a fejlesztésekre fordított összegek pedig csak akkor térülnek meg, ha a szellemitulajdon-jogok védelme is rendezett körülöttük. Magyarország csak akkor kerülhet élbolyba, ha ugyanolyan tudatosan kezeli ezt a tudást, ahogy a versenytársak. Mostanra az innovációnak nagyobb szerepe van, mint valaha: új növekedési lehetőségeket nyit meg és olyan megoldásokat ad, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek bármilyen globális kihívás leküzdéséhez. Ebben nyújt segítséget az SZTNH.”
További információ és az IP Iránytű kiadvány az alábbi linken érhető el.
(x)
